Koncentráció A koncentráció belső éberséget, figyelem összpontosítást jelent. Az értelem dinamikus akarata, amelynek célja elűzni a sötétséget az által, hogy tudatosan befogadjuk a célt. . A koncentrációban értelmünket a lelkünk mélyéből fakadó akaraterővel egy bizonyos tárgyra, fogalomra, személyre irányítjuk, amely lelkünk megingathatatlan akaratából, az akaraterőből jön.
Meditáció A spiritualitás tudományának olyan eszköze, amely bensőnkben megindít egy áthangolási folyamatot és önmagunk tudata közepének megtalálását megtapasztalását. Olyan eszköz, mellyel tudatunkat olyan mértékben kitágíthatjuk, hogy más lehetővé válik Isten látása. Eszköz, mely elvezet önvalónk felismeréséhez, ami a lélek tapasztalatainak összeségét jelenti. A meditáció gyakorlásával a külső érzékelés annyira beszűkül, hogy felszínre tör egy eddig ismeretlen tapasztalat. Ezzel élményvilágunk kibővül egy új, eddig ismeretlen csodálatos belső dimenzióval.
Gyakorlása során a figyelmet a bensőre összpontosítjuk, így kapcsolatba kerülünk Isten fényével, hangjával. Meditációban, tehát a gondolatok, a gondolkodás, a személyiség eltűnik és a külső világ érzékelése, megszűnik. Természetes eszköz, amellyel elcsitíthatjuk zaklatott gondolatainkat, miközben megvalósítjuk belső békénket, vagyis alacsonyabb rendű materiális „én-ünk”következményeit hivatott legyőzni.
Eszköz, amellyel fizikai világunk korlátai fölé emelkedünk, vagyis olyan állapotba kerülünk, amely messze túl van a mindennapi érzékelés határán.
Meditáció közben a szellemünk kiemelkedik testünk korlátaiból és kitárul előtte egy új, spirituális világ, mely nyugalmat biztosít számunkra.
|