Vándor!

Nem kérdezem, hogy hogyan jutottál el ide. Azt sem kérdezem, hogy miért jöttél, de egy valamit tanácsolok neked. Ragadj kardot! Öltsd fel a páncélt, mely oly sok éve van kifényesítve a ládádban! Minden bátorságodat elő kell venned, mert háborúba csöppensz. Hogy miért a sok vér? A felesleges áldozat? Az életért. A halál sokszor az életet szolgálja. Kinek fontos ennyire az élete? Kiért kell oly sok embernek meghalnia? Ki követeli magának ezt a kiváltságot? Egy jóslat tette ezt az embert azzá, ami. Több évszázaddal ezelőtt keletkezett, a sötétség megjelenésének idején. Az akkor élt legnagyobb jósnő mondta ezeket a szavakat az ellene lázadó, áruló papok szemébe.

Eljöve majd a sötétség

S urrá lesz a rettegés,

De eljön annak is a veszte

Eljön Enor keresztje

A Nagy Úrra halál vár

Saját vére talál rá.

A jósnőt ezután megölték, de a jóslat tovább élt. Enor nagy uralkodó volt, de a gyermekeinek nagy része meghalt és senki sem tudta, hogy melyikükről szól a jóslat, ám az nem Enor közvetlen leszármazottjára célzott. A nagy király uralkodásának árulás vetett véget, de több száz évvel később, Jég ünnepnek első napján Enor egyenes ági leszármazottja egy leánynak adot életet. Később a gyermek anyja és apja is meghalt. A Nagy Úr azt hitte, hogy már nincs ki megállítsa, de tévedett. Elkövetett egy súlyos hibát. Lebecsülte Enor csillagát.

Az anya a gyermekét a tündékhez vitte és barátnőjének adta, hogy nevelje. A lánykának már akkor is nagy hatalma volt, de ennek nem volt tudatában. Nevelőanyját és nevelőapját úgy szerette, mintha az édes szülei lennének, hiszen 1 éves volt, amikor odakerült. Ügyesen bánt a fegyverekkel és remekül lovagolt 3 éves korában. 10 éves volt, amikor nevelőapját meggyilkolták. Évekig volt zárkózott és nem szólt senkihez, csak ha nagyon muszáj volt, de Sors másképp akarta. 12 évesen megismerkedett húgával, aki néhány héttel született anyjuk halála előtt. Bár ekkor még nem tudták, hogy testvérek, mégis remekül eljátszottak és a kislány újra nyitott lett. Mikor húga visszament hazájába nem esetett vissza, hanem újra jókedvű és aktív lett. 3 évvel később tudta meg az igazságot. A Varázslók Úrnője és jóslat szól róla. Neve Smary, jelentése Hold Könnye. Őt nevezik Enor keresztjének is. A lány a tündék közül visszatért saját népéhez. Apja rémuralmának nyomait még ott találta, de néhány nap alatt sikerült helyreállítania a rendet. Megtalálta húgát, és bár senkit nem akart közel engedni magához mégis szerelembe esett. Két lánya született. Smariann volt az idősebb és a határozottabb leánya, Shaera kedves, aranyos kislány volt, akit nővére oltalmazott, bár ha kellett, a sarkára tudott állni. Smary a Tünde Birodalomból hívott hozzájuk tanítókat. Az íjásszal együtt jött egy fiú, aki egy idős volt Smariannal. A neve Lucyus volt. Shaerával nagyon jó barátságban volt és gyakran jártak együtt felfedezni az erdőket, amíg Smariann a fegyverforgatást tanulta, vagy apjával, Haroddal párbajozott. De a hosszú gyermekévek elteltek. Lucyus visszament hazájába, Shaera és Smariann felnőtt és Smary megkapta azt a levelet, melyben a nyugati hegyek tünde ura megírta neki, hogy előkerült az a kő, ami ha elpusztul Smary meghal és összeomlik a birodalma. Hold Könnyének nem volt választása. Háborúba kellett indítania népét a Sötétség ellen és meg kellett szereznie a Követ, hogy életben maradjon.