Mark és Zoey beléptek az előszobába , ahol 3 ismeretlen ember ült, plusz a csapattagok.

-Ááá…Zoey, ők itt a vezetők- kezdte monológját Elliot.- Ayumi , Lümiere és Marko.- Mutatta be az idegeneket a srác.

-Marko? De én azt hittem…- nézett értetlen tekintettel Zoey a fiúra.

-Hát igen bocsánat…. Hogy nem szóltam nektek…

-Nahát pont úgy néz ki mint én!- állapította meg Mark.

-I -igen… majd elmesélem- szólalt Markhoz Zoey.
-Lányok , ő itt Ayumi, ő szabja személyre a ruháitokat és egyéb dolgaitokat. Lümiere segítségével az űrmanókról tudunk meg még többet és Marko segít a kékkristállyal való kísérletezgetésben- mondta Elliot.

-Azért jöttünk most ide, hogy információkat osszunk meg veletek- kezdte Ayumi, aki narancssárga vadmacsruhafazonú szoknyában illetve felsőben vidított. A barna haja oldalt egy narancs gumival volt összetűzve, a rövidebb tincsek a szemébe lógtak, ami zölden csillogott.- Lümier most tudott meg érdekes történeteket az űrmanókról- és barátnőjére mutatott, Lüminek világoskék haja, amit elegáns kontyban összekötve hordott, s miből egy hullámos tincs lógott. Mélykék szeme huncutul nevetett, ruhája királykék színű volt , ami egy topból és egy rövidnadrágból állt.

-Egyik napon sikerült bejutnom az űrmanók számítógépes rendszerébe és kiderült, hogy új mutánsfajt próbálnak létrehozni…

-Nekik is van számítógépes rendszerük? De hisz ez lehetetlen…- hihetetlenkedett Zoey Lümiere szavain.

-Igen, a Földön kémeket helyeztek el a világ különböző tájain, akik óriási tökéletességgel álcázzák kilétüket- folytatta beszámolóját a kék hajú lány – a növények, a kékkristály és az állatok tulajdonságát akarják egy mutánsba belehelyezni egyszerre így lehetséges, hogy ezek az új mutánsok képesek lesznek rá, hogy elszívják a levegőt, vagy ha legyőzitek őket akkor a testrészei újra összeállnak és megint szembeszállnak veletek…stb. Ilyesmi tulajdonságaik lehetnek. Eddig értitek?- Kérdezte Lümiere.

-Igen – felelték kórusban a lányok.

-Oké. A kékkristály mindenkiben máshogy van meg. Vagyis ez azt jelenti, hogy az egyik birtoklójában erősebben van meg míg a másikban kevésbé. Ezért az egyiknek közületek nagyobb ereje van a másikótoknál.. Ez személyre szabott… a kékkristály mindeniben máshogy növeli az erejét, valakinek hatalmas lesz, míg a többinek kisebb. Ennek persze vannak külön szintjei. Vagyis a ha a kristály kék színű akkor pont jó, ha zöld egy fokkal jobb… a sárga szín az közepes erejű. A lila az erős, míg a rózsaszín akkor az hatalmas. Nektek elkell jutnotok a legfelső szintre vagy elvesztitek a csatát… ezért a fegyvereiteket egy kicsit felturbózzuk- fejezte be mondandóját Lümi.

-Eddig értitek?- érdeklődött Marko.

-Hát… nagyjából…- hangzott Corina felelete.

-Nem baj, az is épp elég ha egy kicsit felfogtatok belőle. Majd később mindent megértetek.- mondta Ayumi. -Én és Marko  megcsináljuk a fegyvereiteket, hogy minden egyes használatnál a harci eszközötök magába szívja a kristály erejét, hogy a legközelebbi támadásotok sokkal erősebb legyen minden alkalommal. Így mindig feljebb juthattok a szinteken és erősebbek lehettek. Persze ez lassú folyamat.- közölte Ayumi a csapattal.

-Értem…- közölte álmélkodó hangon Zoey.

-De most akkor ti, hogyan segítetek?- érdeklődött Brigite. Akin látszott, hogy minden egyes szót felfogott a hallottakból.

-Ahogy mondtam, a fegyvereiteket turbózzuk fel és megmérjük a teljesítményüket. Ideadnátok őket?- fejezte be Marko és felállt, hogy elvegye a lányoktók a harci eszközeiket. Miután átnyújtották azokat…

-Viszlát!- köszöntek el a lányok és Mark.

-Sziasztok!- búcsúztak a többiek és a kis csapat kiment az utcára. Renée elindult a stúdió felé, Corináért jött a limuzinja, Bridgite elment a könyvtárba, Kikki pedig elsétált az oviba a tesójáért. Mark és Zoey ismét kettesben maradt…