Az európai válogatottak közül Ukrajna okozta az első pozitív előjelű meglepetést, észak-keleti szomszédunk ugyanis az öreg kontinens országai közül elsőként biztosította be helyét a németországi seregszemlén.

Az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mivel a selejtezőcsoport, benne a legutóbbi világbajnokságon bronzérmes törökökkel, az Európa-bajnok görögökkel és a mindig jó erőkből álló dánokkal nem ígérkezett éppen könnyűnek. A 2004-es Eb-selejtezőt elbukott Leonyid Burjakot a kispadon követő Oleh Blohin azonban - játékosaival együtt - nagy elszántsággal vetette magát a küzdelmekbe.

Az 1975-ös aranylabdás által összerakott együttes, melynek tagjaiban még élénken élt az utóbbi évek kudarcainak emléke, a mostani selejtezők előtt is produkált egy viszonylag hosszú nyeretlenségi szériát. Ez az első fordulóban sem szakadt meg, hiszen a dániai Koppenhágában lejátszott mérkőzésen 1-1-re végeztek a csapatok. A következő körben, Kazahsztán ellen aztán megtört a jég, az idegenbeli 2-1-es diadal azért is különlegesnek számított, mert az ukránok Andrij Sevcsenko nélkül érték el.

Gyakran hangzott el ugyanis az a kritika Ukrajna nemzeti válogatottját illetően, hogy túlságosan is az AC Milan sztárjától függ a szereplése, aki viszont egyedül nem képes kijuttatni a gárdát egy nagy világeseményre. A csapatkapitányi karszalagot viselő, tavalyelőtti aranylabdás csatárzseni mellé, illetve köré azonban ezúttal - és ebben Blohinnak is komoly szerepe van - felépült egy nagyon stabil, erőben és technikában, fiatalos lendületben és tapasztalatban egyaránt gazdag együttes.

Mindez azt eredményezte, hogy öt forduló után már Ukrajna neve díszelgett a selejtezőcsoport élén, az igazi fordulópontot pedig pontosan az ötödik, Törökország elleni idegenbeli mérkőzés hozta meg. 2004. november 17-én Sevcsenkóék kiváló teljesítményt nyújtva, 3-0-ra győzték le a nagy riválist, kettőt maga "Seva" vállalt. Ezzel egy ötmeccses győzelmi sorozat vette kezdetét, amely során az Olekszandr Sovkovszkij irányította védelem elképesztő teljesítményt nyújtott, aminek köszönhetően a 30 esztendős kapus 636 percen át nem kapott gólt.

A szériában benne volt további két közvetlen rivális elleni győzelem is, Dániát - csapatkapitánya nélkül, Andrij Voronyin találatával - 1-0-ra győzte le a csapat, Görögországot pedig idegenben verte ugyanilyen arányban. Így 2005. szeptember 3-án Grúzia ellen már egy döntetlen is elegendő lett volna ahhoz, hogy első európai csapatként (persze a házigazda németeket nem számítva) Ukrajna kvalifikálja magát az ország futballtörténelmének első világbajnokságára.

Blohin fiai nem éppen jó előjelekkel vágtak neki a túrának, a Valerij Lobanovszkij emlékére rendezett hazai tornán ugyanis Szerbia és Montenegró ellen közel egy év után kapott újra gólt az együttes, és csak a harmadik helyen zárta a viadalt. Tbilisziben azonban nem bízták a szerencsére a dolgot, Ruszlan Rotan góljával még az első félidő vége előtt vezetést szereztek.

A második játékrészben a szövetségi kapitány becserélte azt a Szerhij Rebrovot is, aki a sorozatban korábban nem jutott szerephez, hiszen egykori klubjában, az angol West Ham Unitedben csak a kispadot koptatta (vagy még azt sem), hazaigazolása azonban megnyitotta számára az utat a válogatottba. Az utolsó percben aztán a grúz Georgi Gahokidze egy jól kivitelezett szabadrúgással pontot mentett csapatának, de az 1-1-es eredmény azt jelentette, hogy a hátralévő fordulóktól függetlenül Sevcsenkóék megváltották jegyüket az idei vébére. Még azon sem búslakodtak igazán, hogy tétmeccsen először veszítettek pontot alacsonyabban jegyzett ellenfelükkel szemben.

Az eredmények miatt ezután sem izgatták különösebben magukat az ukránok, a számukra tét nélküli maradék három összecsapásból mindössze két pontot szedtek össze, valamint elkönyvelték a sorozatbeli egyetlen vereséget otthon a törökök ellen. A végelszámolásnál Sevcsenkóék így is két egységgel előzték meg a félholdasokat, Dánia három, az Európa-bajnok Görögország négy ponttal maradt le. A házi gólkirály "Seva" lett a maga hat találatával, harmadát szerezve ezzel csapata góljainak, mögötte Rotan és a tapasztalt támadó középpályás, Andrij Huszin végzett három-három góllal.