5. Fejezet

-Mit kellett tegnap csinálnod Ron? - kérdeztem. A lépcsőn jöttünk felfelé, mivel nemrég fejeztük be a reggelit. Ma már szerencsére csak csöpögött az eső, így nem volt annyira beborulva az ég. Aztán a nappaliba mentünk, és ott telepedtünk le.
-Volt a konyhai kamrában pár bedobozolt régi edény meg tányér, azokat kellett levinnem a pincébe. Majd mivel a pincében levő polcokon alig volt hely a sok kacattól, ott kellett még helyet csinálnom a frissen levitt dobozoknak.
-Merre lehet lemenni oda? - kérdeztem érdeklődve. Idáig azt sem tudtam, hogy ennek a háznak van pincéje.
-Inkább ne tudd meg.- mondta furcsán kellemetlenül csengő hangon Ron. - Tele van pókokkal. Inkább a fürdőt mostam volna ki egy nap háromszor.
-Asszem azon a szinten van ahol a konyha. A padlóban van egy ajtó amit ki lehet nyitni, és ott lehet bemenni a pincébe.- magyarázta Harry.
-Én nem is tudtam.
-Akkor jó neked. - mondta Ron. - Na jó, mindjárt jövök. Hozok magamnak valami olvasnivalót. Nektek kell valami?
-Nem köszi.-mondtam, Harry csak a fejét rázta.
Alig két perc múlva Ron már vissza is jött.
-Milyen gyors voltál.
-Tudom.
Közben felálltam a kanapéról, és odasétáltam az ablakhoz. Az ablakpárkányra könyököltem, és kinéztem. A téren semmi mozgás nem volt. A szemben lévő ház oldalán graffiti rajzok díszelegtek, és csak egy-két ház ablakán szűrődött ki fény. A nagy szemeteskonténer szokás szerint tele volt szeméttel.
-Olyan furcsa lesz visszamenni a Roxfortba. - mondta váratlanul Ron.
-Ne is mondd. - Harry hangja most kissé szomorú volt.
-Szerintetek McGalagony lesz mostantól az igazgató?- kérdeztem.
-Nagy valószínüséggel, mivel ő volt az igazgatóhelyettes.
-Kíváncsi vagyok ki lesz az új Sötét Varázslatok Kivédése tanárunk. - mondtam eltűnődve.
-Mi is. - helyeseltek a fiúk.

*****

Másnap vacsoránál Mr. Weasley elég fontos dolgot közölt velem. Most láttam másodszorra őt, amióta itt vagyok,- vagyis két hét alatt csak kétszer.
-Hermione, holnapután Tonks fog haza kísérni. Tudod, hop-porral.
-Öhm, rendben.
-És ha vissza szeretnél jönni, akkor ő ott marad veled, és majd együtt jöttök vissza.....Jut eszembe, akkor visszajössz, vagy otthon maradsz a szüleiddel. Mert ugye tudod, hozzánk bármikor jöhetsz.
-Hát, azt hiszem visszajönnék.
-De rendes dolog tőled. - mondta kedvesen Mrs. Weasley. - Ginny biztos örülni fog.
-Öhm, köszönöm. És Mr.Weasley, mikor megyünk majd Tonksszal?
-Olyan délelőtt 10 felé. Akkorra ő is itt van, meg te is ébren leszel.
-Álljon meg a menet!- szólt közbe gyanakodva Ron. - Holnapután van Harry szülinapja. Miért akkor kell 'Mionénak mennie?
-Azért Ron, -mondta neki az apja.- mert akkor tud csak jönni Tonks. Legközelebb pedig csak augusztus közepe felé fog jönni.
Úr isten! Teljesen megfeledkeztem Harry születésnapjáról. Azt sem tudom, mit fogok neki adni?! Egy ideig elgondolkozva, és kisebb kétségbe eséssel ettem a vacsorát. Nem nagyon figyeltem, miről beszélgetnek a többiek. Aztán eszembe jutott valami. Még nem tudom mit vegyek neki, de mindenképpen el kell jutnom az Abszolútra. Nemsokára befejeztük a vacsorát, de én megmondtam a fiúknak, hogy szeretnék még kérdezni valamit Mr. Weasleytől ; ígyhát csak Ron szülei és én maradtunk a konyhában.
-Mr. Weasley, lehetne egy kérdésem?
-Persze, mondjad csak. - Ron apukáján látszott, hogy fáradt, ezért megpróbáltam nem sokáig elidőzni.
-MIvel holnapután van Harry szülinapja, és én még nem vettem neki semmit, nem mehetnék el majd Tonksszal az Abszolútra, mielőtt visszajönnénk ide?
-Hát....nem tudom Hermione. Bár...na jó, nem bánom, de maximum másfél órára. Akkor külön elküldöm Mundungust, hogy messziről szemmel tartson benneteket, és a környéket. ....Mit szólsz Molly?
-Rendben. Küldjek egy baglyot Tonksnak?-kérdezte Mrs. Weasley.
-Nem, drágám. A szokásos módon fogom őt értesíteni őt.
-Nagyon szépen köszönöm Mr. Wealsey.-mondtam a férfinak szíből hálásan.
-Nincs mit. Akkor mostmár irány az ágy. Jó éjt.
-Jó éjszakát önöknek is.
Másnap délután egész jól elvoltunk a fiúkkal. Most kivételesen az én szobámban voltunk. Mindenféle vicces dologról beszélgettünk. Én közben elkezdtem írni egy levelet Ginnynek, mert már azóta nem írtam neki, hogy eljöttem otthonról. Közben félfüllel hallottam miről csevegnek, nevetve a barátaim. Ilyen butaságot?! Azon tanakodnak, hogy a lányok miért kenik agyon magukat sminkkel.
-Már elnézést, de én nem tartozom azok közé, akik csak azért sminkelik ki magukat, hogy tetszenek a fiúknak.- szóltam ki, fel sem nézve a levélből. Hamar elkészültem vele, majd átolvastam.

Kedves Ginny!!
Először is, ne haragudj amiért eddig nem írtam. Remélem minden rendben van
veled, és jól érzed magad a táborban. Jut eszembe, Dean Thomas is ott van?
Én holnap megyek haza a szüleimhez, mert tudod most Harryékkel vagyok. De
azt hiszem vissza fogok jönni, mert nagyon szeretnék veletek lenni. Tonks fog
elkísérni. HArrynek fogok venni valamit, csak még nem tudom, hogy mit.
Nagyon várom, hogy találkozzunk, addigis vigzázz magadra!

Szeretettel, Hermione

Összehajtottam, majd ráírtam a levél hátoldalára a címzettet.
-Harry, kölcsön kérhetném Hedviget, hogy elküldjem ezt a levelet Ginnynek?
-Persze. Szerintem a szekrény tetején gubbaszt a szobánkban.
-Köszi.
Harry egy kissé tévedett, amikor azt mondta, hogy Hedvig a szekrény gubbaszt. A madár búsan huhogva kuporgott ott.
-Szervusz Hedvig!- köszöntem neki, majd megsimogattam a nyakát.- Lenne egy kis feladat a számodra.
Erre rögtön felélénkült a hóbagoly. Felkötöttem az egyik lábára a levelet, majd kiröppentettem az immár kinyitott ablakon. Miután eltűnt a szürke felhők között, azonnal becsuktam az ablakot, mert megint rákezdett az eső.
Miközben visszamentem Ronékhoz, megint Harry szülinapján járt a fejem. Arra már rájöttem, hogy valami kviddiccsel kapcsolatos dolgot kell vennem, csak nem tudom hogy mit. A szombámban aztán eléggé ledöbbentem. Ron az ágyamon ugrált, Harry pedig rajta nevetett.
-Ron, mit csinálsz? ...NAgyon örülnék, ha nem tennéd tönkre az ágyat, amin alszom.
-Bocs, de nem tudtam kihagyni.- lihegte vörös hajú barátom, miközben leült.
-Remélem tudod, hogy általában ezt az öt éves gyerekek szokták csinálni.
-Mostmár igen. - mondta Ron, majd belőle és Harryből ismét kitört a nevetés.
-Nyugodjatok már le egy kicsit?!
Ezek a fiúk....Állandóan marháskodnak, és nem lehet leállítani őket. Mivel az ágyamon Ron foglalt helyet, én leültem a másikra, ami Ginnyé. Nemsokára aztán abba hagyták, a végtelennek tűnő kacagást.
-Ugye most már normálisak vagytok?
-Eddig is azok voltunk! - mondta Ron.
-Igen??- kérdeztem kételkedve, de aztán elmosolyodtam.
-Aha.- bólogatott Harry.
A továbbiakban nyugodtan folyt a beszélgetés. Egy kis idő múlva, hirtelen eszembe jutott valami.
-Megvan!- mondtam a kelleténél hangosabban.
-Mi?- kérdezték a fiúk egyszerre.
-Hm?...Ja, semmi....semmi.
Oké. Megvan mi lesz az ajándék. Remélem lehet ilyet külön kapni. Azt hiszem Tonksal csak a Kviddics a Javából boltba fogunk bemenni.

*****

Reggel már 8-kor felkeltem. Biztos azért, mert tudtam, hogy ma megyek haza. Miközben az ágyamból nyújtózkodva kimásztam, azon járt a fejem , hogy anyuék mit fognak szólni, hogy vissza akarok jönni.
Beágyaztam, majd kiraktam a kisasztalra a ruhát, amit ma fogok felvenni. A többit bepakoltam az utazóládába, majd a könyveimet, és végezetül az apróságokat. Egy jó fél óra múlva végeztem is, azután felöltöztem.
Kiléptem a szobából, és az utazóládámmal együtt, halkan lementem.

Írj kritikát