|
3.fejezet
Orlissa 2006.04.09. 20:06
 Újabb fejezet. Kritikát please!!!
Január 05. este 9. 30
Na, végre megkerült a naplóm. Sipor valószínűleg „családi ereklyének nézte, és elrakta magának” ahogy Sirius mondta. A lényez az, hogy karácsonykor leraktam a polcra és ma reggel a szalonból került elő. Pedig mennyit kerestem!
Lett volna mit írnom.
Mostanában ( az utóbbi 2-3 hétben) egyre furcsább dolgok történnek velem . A könyvek egyre kevésbé érdekelnek ( az anyuéktól kapott Sheakespeare válogatásba még bele se kezdtem!) szívesebben társalgok a fiúkkal (főleg Harryvel) és gyakran azon kapom magam, hogy nézek ki az ablakon a havas tájra és ábrándozom. Ilyekor felteszem magamnak a kérdést: Mi lenne, ha…? De sose fejezem be.
Most már néhány napja van egy furcsa visszatérő álmom is. Egy sötét erdőben futok, menekülök valaki, vagy valami elől. Szörnyen félek, rettegek, ám egyszer csak egy férfi lép ki a fák közül. Az arcát nem látom, árnyék takarja. Elkap, és magához ölel, én sírok. Ekkor csókot nyom a homlokomra és már nem félek, a nap kisüt, a félelmetes, komor rengeteg vidám, gyönyörű hellyé változik. És ő csak ölel, nem látok semmit, nem látok semmit, de hallom, ahogy a madarak és boldog vagyok… Ám itt felébredek, és így nem derül ki, hogy ki az a férfi.
Oh, a legfontosabb dolgokat majdnem elfelejtettem említeni. . Mr. Weasleyt tegnap kiengedték a korházból. Makkegészséges, de még egy-két hétig otthon pihen, nem megy be a hivatalba. Van még egy hír, igaz ez nem annyira szívderítő- sőt, egyáltalán nem az. Ahogy én tudom – ami biztos nem a teljes igazság-, hogy bár Harry álma megmentette Mr. Weasleyt, de ugyanakkor, de ugyanakkor Voldemort (ú, ezt még leírni is szörnyű, pedig már meg kéne szoknom végre) észrevette a fiú jelenlétét így félő, hogy… na, éppen ez az. Nem ismerem az egész történetet, így azt sem tudom, mitől kell félni. De az a lényeg, hogy most ezért Harrynek okklumenciát kell tanulnia. Ez még csak nem is lenne baj, de kinek kell őt tanítania? Pitonnak! Jó én mindig azt mondom, hogy meg kell benne bíznunk, és ez igaz is, de nekem sem a szívem csücske. Harryt meg amúgy sem szívleli. Mondja is, hogy „egyfolytában szívatni fogja”, és be kell vallanom, mélységesen egyetértek vele. Mármint Harryvel. Őszintén szólva Piton szerintem is egy szemét, aljas futóféreg, de ezt – ne kérdezze senki, én sem tudom – nem szívesen hangoztatom a fiúk előtt.
Na, mára ennyit, még átváltoztatástant is tanulnom kell, bár ahogy Ron mondja: „Te jó ég Hermione! Csak holnap kezdődik a tanítás, mit akarsz most magolni?”
Mindegy, álmos is vagyok, megyek lefeküdni. Talán ismét álmodom majd az erdővel és az ismeretlen férfival, és talán reggelre nem is lesz ismeretlen…
Írj kritikát
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
