2.fejezet
Bianka14 2006.04.14. 10:25
Gondolatok
-Ron, mi van nálad? – kérdezte Harry, mikor barátja belépett a szobájukba.
- A tervem egyik része. – válaszolta mikor letette a merengőt a sarokban álló asztalra.
- Na ne, te elkérted Dumbledore-tól a merengőt?
- Ja, de ne kérdezősködj, hanem inkább ülj le. Elmondom a tervemet. – leültek az asztalhoz a merengő mellé.
- Na, akkor. A terv: Küldök neki egy levelet, hogy 8- kor találkozzunk a Szükség Szobájában, mert beszélni akarok veletek. Még 8 előtt mi felmegyünk a szobába, és mindent elrendezünk. – vázolta fel Ron.
- És, miről akarsz beszélni? – faggatta barátja.
- Még be sem fejeztem. Csak ketten lesztek ott, én nem. Ja, meg felvisszük a merengőt. Megnézitek, hogy eddig a 6 év alatt, mióta barátok vagyunk, mennyire megszerettük egymást. Főleg ti! – itt széles vigyor terült szét az arcán. – na, és a végén te elmondod neki, hogy mennyire szereted, és boldogan éltek, míg meg nem haltok. Ennyi.
- És mi lesz, ha nem jön el, vagy, ha jó nagyot égek előtte, mert én bevallom neki, hogy szeretem, ő meg azt mondja: Bocs Harry, de te nekem csak a barátom vagy.
- Ne aggódj haver, nem lesz így. – öntött lelket barátjába Ron.
- Remélem is. De, hogy akarod kezdeni?
- Először írok neki egy levelet. – a vörös hajú fiú elővett egy darab pergament, tintát, és írni kezdett.
Szia Hermione!
Beszélnem kell veled, és Harryvel. Találkozzunk este 8- kor fenn a Szükség Szobájában. Várlak. Szia! Ron.
A pergament bele tette egy kis borítékba, azt pedig odaadta Hedvignek. 5 perc múlva jött a válasz!
Ott leszek!
Ennyit írt a lány.
- Jó, akkor még… - Ron az órájára nézett. – van 2 óránk.
- Mikor indulunk? – kérdezte Harry.
- Most.
10 perc múlva már a 7. emeleten voltak, a Szükség Szobájában.
Benn egy kis asztal volt, 3 kényelmesnek látszó fotellel. „Világításként egy- két gyertya szolgált az asztal közepén.
- Fú, most kezdek izgulni. – mondta Harry miközben helyet foglaltak barátjával egy- egy ülőalkalmatosságban.
- Még várhatsz vele másfél órát. – válaszolta élénk vigyorral Ron.
- Kösz, de most, hogyan képzeled tovább. – kérdezősködött Harry.
- Most kiveszünk egy- két emléket a fejemből, és majd azt fogjátok megnézni.
- Ok. – szólt a rövid beleegyezés.
Ron elmondta a varázsigét, és az emléket bele tette egy kis üvegcsébe, amit a talárja zsebéből vett ki.
- Na, még van, több mint 2 óránk. – pillantott ma már sokadszorra az órájára a vörös hajú fiú!
- Már csak várnunk kell. – sóhajtott fel a fekete hajú fiú!
- Ja, már csak várnunk kell. – ismételte meg barátja szavait Ron.
Írj kritikát
|