Főoldal>>Hírek, cikkek>>Nagydízelek kis forradalma

Nagydízelek kis forradalma
Kálmán Attila  2006.03.10. 02:38

Bő fél év múlva az Európai Unió útjaira szánt minden tehergépkocsit és autóbuszt a szigorú, Euro 4-es környezetvédelmi előírásoknak megfelelő dízelmotorokkal kell felszerelni. Az új helyzethez a Volvo-csoport mérnökei is igyekeznek alkalmazkodni, ami már mostanra nemcsak kisebb finomításokat eredményezett a dízelgyártásban, de a kihívás nyomán a svédek kisebb forradalmat is végrehajtanak az úgynevezett SCR-technológiához párosított adalékanyagok alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan a gyártási kapacitások is átalakulnak a Volvo-csoport autóbusz- és tehergépkocsi-üzletágának több évtizedes múltú európai alapbázisán, a franciaországi Lyonban. A gyakorlatban ez még szorosabb együttműködést eredményez a Renault-val, a változásokat a kooperáció gazdaságossága mellett most a közösségi környezetvédelmi normák szigorítása is kikényszeríti. A svéd-francia jövő is Lyonban valósul meg, ahol a régi mellett egy teljesen új, több ezer négyzetméteres, javarészben automatizált motorösszeszerelő-csarnok kezdte meg működését a közelmúltban, alapításának célja az Euro 4-es normáknak megfelelő, közös fejlesztésű és gyártású dízelerőforrások készítése.

Nem véletlen egyébként, hogy a kontinens járműipara eurómilliárdokban mérhető beruházásokkal, gőzerővel készül az alig egy év múlva várható szigorításokra. Az új károsanyag-kibocsátási szabvány ugyanis alapvető váltást kényszerít a motorgyártásra a jelenleg futó Euro 3-as kategória normáihoz képest. Jóllehet 2005. október elsejétől ezek betartása még csak ajánlott, ám alig egy év múlva, 2006. október elsejétől alkalmazásuk már kötelező lesz. A lyoni csarnokban készülő új dízelerőforrásokat főként az európai piacokra szánt teherautókba és kamionokba, majd autóbuszokba építik be, a kísérletek már csaknem egy éve zajlanak, sorozatgyártásban 2005 végétől kaphatók az új motorral szerelt nehézgépjárművek. Egészen pontosan egyelőre még nem tudni, ám a konszernen belül azt valószínűsítik, hogy a különböző hengerűrtartalmú dízelek közül csupán a 12 literes változat gyártása marad Svédországban, míg a 9 és a 13 litereseké a dél-francia nagyvárosban készül majd.

A franciákkal való hosszú távú együttműködésre utal, hogy a Lyonban készülő motorok jóval túlmutatnak a közeljövőn. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően ugyanis ezek a dízelek alkalmasak lesznek a 2009-től kötelező Euro 5-ös, sőt az azon túli, a svédek által 2012-re valószínűsített Euro 6-os előírások teljesítésére is. Az újdonság és a bizakodás esszenciáját az úgynevezett SCR (Selective Catalytic Reduction – szelektív reduktív katalizátoros) technológia, és annak Volvo általi továbbgondolása adja. Az SCR előnyét egyébként önmagában is jelzi, hogy a nehézkategóriájú tehergépkocsik nyugat-európai gyártóinak túlnyomó többsége is ezt a fejlesztést választotta az új károsanyag-kibocsátási előírások teljesítésére.

Csakhogy az égési folyamatok és az égéstermékek utókezelése alapvetően új műszaki megoldásokat igényel a dízelmotorok új nemzedékében. A Volvo mérnökei nagy technológiai dilemmával szembesültek: hogyan lehet elérni az SCR alkalmazása mellett a legoptimálisabb, leghatékonyabb motorbeállítást? A svédek végül a szelektív katalizátoros megoldást „megfejelték” a lényegében mezőgazdasági mellékterméknek tekinthető AdBlue-adalék alkalmazásával, ami lényegében nem más, mint a kipufogógázok speciális utókezelése. Ez továbblépést jelent a károsanyag-kibocsátást mérséklő rendszerek fejlesztésében, hiszen az SCR és az AdBlue együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a legjobb üzemanyag-fogyasztás mellett fellépő káros melléktermék, a nitrogén-oxid emisszióját is jelentősen lecsökkentsék. A kipufogógázhoz kevert AdBlue-val semlegesítik a szilárd részecskéket. Rendeltetésszerű használattal nem gyúlékony vagy robbanó hatású, ráadásul semmiféle környezet- vagy egészségkárosítást nem okoz. Lyonban természetesen az ehhez szükséges alkatrészek beépítése is megtörténik a gyenge üzemanyag-minőségre egyébként másoknál jóval kevésbé érzékeny, minimális karbantartást igényelő és a jármű teljes élettartamára tervezett SCR-dízelekbe. A technológia biztonságos üzleti befektetést is jelent hosszútávon, megteremtve az új generációs nagy-dízelmotorok világát.

A Magyarországon futó Volvo haszon- és szállítójárművekben egyelőre még nem igen találkozni majd az Euro 4-esekkel, jóllehet a svéd márka autóbuszai iránt egyre nagyobb a hazai érdeklődés. A Volán-társaságok és a BKV-járatain már több száz fut belőlük, Budapesten éppen száz darab, s jövő tavasszal – opció keretében – várhatóan újabb ötven érkezik a fővárosba. Az egyterű, illetve alacsonypadlós csuklós buszok a lengyelországi Wroclawban készülnek, Euro 3-as motorjukat Svédországban gyártják. A szerződés szerint az újabb ötven darab BKV-buszt is ezzel a motortípussal szállítják, ám a szakma szerint jó esély van arra, hogy újabb tendergyőzelmek esetén a későbbiekben már a magyar és a fővárosi utakon is a lyoni Euro-4-esek „vegyék át a hatalmat”.

forrás:Népszabadság