Kasey Keller

Ma már ő számít az első számú amerikai kapusnak, korábban azonban éveken keresztül volt Tony Meola tartalékja, az 1990. és az 1998. évi világbajnokságot is a kispadon ülte végig. Az 1989-es ifivébén a torna második legjobb játékosának választották, és nem sokkal később a nagyválogatottban is bemutatkozhatott. 1991-ben Európába igazolt, az angol Millwall FC-be, öt évvel később pedig a Leicester City játékosa lett, amellyel két ligakupát is nyert. Két szezont a spanyol Rayo Vallecanóban is lehúzott; majd a Tottenham Hotspurbe szerződött, ahol egy évig csak csere volt Neill Sullivan mögött, de végül kiszorította a skót hálóőrt. A válogatottban többször is kimagasló teljesítményt nyújtott: az 1995-ös Copa Américán és az 1999-es Konföderációs Kupán a torna legjobb kapusának választották, az 1998-as Arany-kupán pedig a brazilok ellen védett parádésan. A meccs után a selecao csatára, Romário kijelentette: "Ez volt a legkiemelkedőbb kapusteljesítmény, amit valaha láttam." Kétszer is az év futballistájának választották hazájában: 1997-ben és 1999-ben. Jelenleg a német Borussia Mönchengladbachban véd.

Landon Donovan

Már nagyon fiatalon is az amerikai labdarúgás legnagyobb tehetségének tartották. Az 1999-es U17-es világbajnokságon annak ellenére a torna legjobb játékosának választották, hogy az Egyesült Államok csapata mindössze negyedik lett. Akkor már a német Bayer Leverkusen játékosa volt, a gyógyszergyáriaknál azonban az első csapatban nem kapott lehetőséget, így kölcsönadták a San Josénak, amelyet 2001-ben a bajnoki címig vezetett. Első válogatott mérkőzésén, 2000 októberében gólt szerzett Mexikó ellen, és később is ontotta a gólokat a nemzeti csapatban, a 2002-es Gold Cupon beválasztották a torna álomcsapatába. Összesen négy évet töltött el az Earthquakesnél, majd 2004 nyarán visszatért Leverkusenbe, hogy megint Európában próbáljon szerencsét. Ezúttal hét bajnokin azért szerepelt, de megint nem tudta magát beverekedni magát a kezdők közé, így aztán végképp otthagyta a Bayert, és hazatért a Los Angeles Galaxyba, amelynek színeiben 2005-ben 12 gólt ért el. Jobbal és ballal is jól lő, remekül cselez, és rendkívül gyors.

Eddie Johnson

Az 1984-es születésű csatár az amerikai iskolarendszer "terméke", tizenévesen a Brandenton Academyre járt, és tagja volt az U14-es, illetve U16-as válogatottaknak. Még csak 17 esztendős volt, amikor profi szerződést kapott az MLS-től, a draft során a Dallas Burn foglalta le a játékjogát. A 2001-es bajnokságban tíz mérkőzésen szerepelve két gólt szerzett, az első találatát az amerikai ünnepnapon, július 4-én szerezte. Klubjában már csak azért sem játszhatott rendszeresen, mert rengeteg időt töltött a korosztályos válogatottakkal, 2001-ben és 2002-ben például az U17-es válogatott egyetlen mérkőzéséről sem hiányzott, és 25 találkozón 23 gólt ért el. A 2003-as U20-as világbajnokságon négy találattal gólkirályi címet szerzett, és ugyanebben az évben bemutatkozhatott a nagyválogatottban is. A 2004-es esztendő jelentette eddigi pályafutása csúcsát: a bajnokság alapszakaszában tucatnyi találatot szerzett, ezzel holtversenyben gólkirály lett, a válogatottban pedig októberben a Panama elleni vb-selejtezőn mesterhármast ért el. 2004 szeptembere és 2005 márciusa között a címeres mezben nyolcszor volt eredményes, de tavaly májusban megsérült, és bár rövid időre visszatért a pályára, nem sokkal később megint kidőlt a sorból, és csak idén januárban épült fel.