Real Madrid
1902. március 6-án a Madrid Football Club nevű társaság rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, amelyen a tagok kimondták, hogy a jövőben sportegyesületként folytatják tevékenységüket, elnökké pedig a katalán (!) Juan Padrós Rubiót választották. Az új szabályzat – amely április 18-án lépett életbe – szerint a tagoknak (socios) jogukban áll részt venni a klub rendezvényein, amennyiben befizetik a havi két pezetás tagdíjat. Az új klubról március 15-én, a helyi Heraldo del Sport című lapban lehetett első ízben olvasni.
Az új gárda márciusban indult az első tornáján, amelyet XIII. Alfonz király megkoronázásának tiszteletére maga az egyesület írt ki. Első ellenfele a már három éve működő Barcelona volt, így az eredmény sem lehetett más, mint vereség (1-3). Az első trófeára azonban nem kellett sokáig várni, ugyanis május végén a Copa de la Gran Penáért kiírt összecsapáson két vállra fektette az Espanyolt (3-2). 1903-ban a Madrid egyesült a szintén fővárosi Moderno, Amicali, Moncloa trióval, két évre rá pedig már az első – igaz, nem hivatalos – országos bajnoki címét ünnepelhette, úgy, hogy a döntőben azt az Athletic Bilbaót verte meg, amely két éve, a csapat első fináléjában még legyőzte. Ebben az esztendőben került sor az első nemzetközi mérkőzésre is, miután az új elnök, Carlos Padrós a francia elnök akkori látogatását kihasználva, meghívta a párizsi Gallia Sportot – az eredmény 1-1 lett.
Az első bajnoki címet zsinórban három követte, így a klub természetesen anyagilag és népszerűségét tekintve is gyarapodni kezdett, ezért 1912-ben felavathatta első saját otthonát. Még ebben az évben bemutatkozott a csapatban egy Santiago Bernabéu nevű fiatal csatár, aki végül csak halálakor, 66 évvel később hagyta el az egyesületet. A klub történetének egyik legfontosabb állomása 1920. június 29. volt, amikor is az ország királya a Real, azaz a nemesi titulust ajándékozta a csapatnak – megszületett a Real Madrid!
1927-ben Santiago Bernabéu felhagyott az aktív játékkal, és bekerült az egylet vezetőségébe, ahol nem csupán csapatával foglalkozott, hanem elérte azt is, hogy egy évvel később szervezett keretek között elindulhasson az új országos bajnokság, a Campeonato Nacional de Liga. A Real 1932-ben, a magyar Hertzka Lipót edzősködése alatt nyerte meg először a ligát – ráadásul veretlenül – , megszakítva ezzel egy tizennégy éves, trófeák nélküli időszakot. Egy évvel később már az angol Robert Firth vezetésével védte meg a címét a csapat. A klub 1947-ben avatta fel új stadionját, a Chamartínt, ahol 1952-ben méltó módon megünnepelte a félévszázados jubileumát, méghozzá a Millionarios elleni mérkőzéssel, amelyen feltűnt egy Alfredo Di Stéfano nevű ifjú tehetség.
Di Stéfano vezetésével 1954-ben nyerte harmadik bajnoki címét a Madrid, abban az évben, amikor Bernabéut a klub elnökévé választották. Az új presidente a világ legjobb csapatát akarta összeverbuválni, ezért olyan játékosokat szerződtetett, mint Gento, Pérez Payá, Mateos, Miguel Munoz. A kísérlet eredményes volt, hiszen a Real 1955-ben ismét bajnok lett, egy évvel később pedig bajnoki címe megvédése mellett Európatrónjára is felülhetett, ráadásul ez utóbbi elsőségét a következő négy esztendőben is megismételte. Mindeközben a százezresre bővített Chamartínt a sociók kívánságára 1955. január 4-én átkeresztelték Santiago Bernabéu-stadionra.
1958-ban, Munoz visszavonulásának évében került a Realhoz Puskás Ferenc, aki addigra már a világ labdarúgásának egyik ünnepelt sztárja volt. Munoz 1960-ban vette át a gárdát, és tizenhárom és fél éves edzősködése alatt szinte mindent megnyert, amit csak lehetett: 9 bajnoki cím, 2 BEK-győzelem, 1 Világkupa- és 2 Spanyol Kupa-siker volt a mérlege.
1964-ben Di Stéfano elszerződött az Espanyolhoz, amit Bernabéu sohasem bocsátott meg neki. Az elnök ugyanis ezt megelőzően felajánlotta neki, hogy vonuljon vissza, és technikai igazgatóként dolgozzon a Realnál. Az argentin zseni távozása és az ötvenes évek sztárjainak kiöregedése meglátszott a csapaton, ám Munoz mester zsenialitását mutatja, hogy 1966-ban ismét a királyi gárda nyerte meg a kontinens bajnokainak tornáját.