A hidegben, a sötétben állva
Magányosan, valakire várva.
Keresni őt kemény arcok mögött
És mindezt csupa ismerős között....
Gyermeki félelemmel kutatni
Azt, ki helyes utat tud mutatni.
A sárba ránt egy érzés: A magány
S a bánatos fellegnek ahány
Cseppje hull le, úgy tölt el a tudat
Itt mindenki fájdalmadon mulat.
Átnéznek rajtad, könnyeid folynak
Hiába várod, hozzád sem szólnak.
Senki nem néz rád, mindenki siet
Éreztél már valaha is ilyet?
Hogy csak nézed könnyeken keresztül
Hogyan állsz a tömegben. Egyedül.