Jóddal a magas koleszterinszint ellen


Magyarországon tíz emberből nyolc a szükségesnél kevesebb jódot juttat a szervezetébe. A tartósan jódhiányos táplálkozás számos betegség kialakulásához vezethet.

Fontos szerepe van a jódnak testünk zavartalan működésében. Ez az elem gátolja a magas koleszterinszint, a máj-, vese- és epebetegségek kialakulását, növeli a szervezet ellenállóképességét.

Fogyasztásával csökken a spontán vetélés és a koraszülés veszélye, és zavartalan lesz a magzat fejlődése. A jódnak köszönhetően erősödik a születendő gyermek központi idegrendszere, sőt, az intelligenciahányadosa is magasabb lesz.

Magyarországon a lakosság nyolcvan százaléka olyan területen él, ahol a vezetékes ivóvíz jódtartalma lényegesen alacsonyabb a szükségesnél. Ez sokaknál okoz jódhiányt, aminek jelei a fejfájás, a fáradékonyság, az izom- és ízületi fájdalom, az elhízás.

Pótolni kell hát a jódot, lehetőleg minél hamarabb. Erre az egyik módszer a jódozott só fogyasztása. Ha valaki csak kis mennyiségű sót használ, válasszon helyette jódionokkal dúsított vizet. Ennek előnye, hogy korlátozás nélkül iható, ugyanis a szervezet csak a számára szükséges mennyiséget hasznosítja belőle. 

Mennyi a szervezet jódszükséglete?
– Csecsemőkorban: 40–50 mikrogramm/nap
– Óvodáskorban: 70–100 mikorgramm/nap
– Iskoláskorban: 100–150 mikrogramm/nap
– Felnőttkorban: 150 mikrogramm/nap
– Terhesség idején: 175 mikrogramm/nap
– Szoptatás idején: 200 mikrogramm/nap