Zalaegerszegen 1912-ben a futball,amikor egy helyi,alkalmi csapat Vasvár ellen mérkőzött és a feljegyzések szerint 4:2 arányban vesztett.

A zalaegerszegi kereskedők önképző egylete által verbuvált ifjú játékosok csátrornyai ellenfelükkel szemben minimális egy góllal (2:1) maradtak alul.Az eredménytelenül végződött kísérletezések nem vették el a fiatalok kedvét,s az iparos segédek,diákok egyre többen kergették a labdát és alkalmi mérkőzések sorát játszották a Vizsla téren.A háború azonban könyörtelenül félbeszakította a tehetséges sportolók tudásának kibontakozását.1920-ban a város kisiparosai,munkásai legrátermettjeiből Vadász József szervező munkájának egy szakosztállyal alakult meg a Zalaegerszegi Torna Egylet.Az alapítók a fekete-fehér színeket választották és létesítmény valamint alapszabály nélkül működtek.Ebben az időben a Mike fivérek,Varga,Nemes a Nagy testvérek,Gombás,Kertész Jenő,Kertész Ödön,Zsömbölyi Sándor,Horváth,Polancz,Farkas,Bartha István,Hoffman,Kerkai István,Szabó,Toriszai,Schmidt,Löwi Géza,Dóczi,Borsod,Schwartz,Börcz,Lang István,Németh István,Farkas Lajos,Szűcs Imre,Vadász József és még többen sok emlékezetes sikerrel örvendeztették meg a sportbarátokat.

A legrégibb csapat tagjai számára ma is emlékezetes az 1921. augusztus 20.-án lejátszott Barátságos mérkőzés.Előzménye,hogy ezt megelőzően vonták meg a ZTE labdarúgóitól a ZSE pálya használati jogát,s,hogy megmutassák:enélkül is boldogulnak a Szombathelyi AK első osztályú csapatát kérték fel vendégszereplésre.A Vizslatéren a játékosok által előkészített pályán ugyan 2:1-re kikaptak,de a pályát mint egy 2000 néző állta körül és először zúgott fel,s a mérkőzés végéig tartott a bíztatás:Hajrá ZTE!

A Nyugati Labdarúgó Alszövetség II. osztályában 1924-ben sikerrel kezdődött a ZTE bajnoki pályafutása,a Kámoni AC vendégeként ezzel a csapattal érték el  az értékes 2:2 arányú döntetlent:Varga (Nemes) -Gombás,Kertész J.-Kertész Ö.,Zsömbölyi,Horváth (Polancz)-Farkas I.,Bartha,Hoffman,Kerkai,Szabó

A további győzelmek,sikerek nyomán egymásra talált játékosok és szurkolók összefogásával,saját erőből pályát építettek.A tíz évvel később elért bajnoki cím és osztályozó eredményekéntaz 1934/35-ös bajnoki évet már a Nyugati Alszövetség I. osztályában kezdhették.Újoncként a 6. helyen végeztek,a következő évben azonban a kiesés sorára jutottak,bár három csapatot is maguk mögé utasítottak a táblázaton.1939-ben a hatósági intézkedés nyomán felszerelését és pályáját elvették,a klub további működését lehetetlenné tették.A harmincas években igen sokat emlegették a csapat legjobbjai (Boronics,Czirkovics I,Czirkovics II,Dorogi,Szökrönyös I,Doma,Bacsai,Borsos,Gondi,Kovács,Szabó R.,Szökrönyös II.,Szakál,Palkovics,Sárközi,Füleki,Dóczi,Tormózer,Sajben,Martinka,Szabó L.) nevét.

A háború utáni években egyre több helyi egyesület alakult,vagy folytatta működését.Nevük és támogatóik gyakran változtak,ezért egyik sem tudott igazán a város vezető sportegyesületévé válni.az 1957 elején létrejött két klub,a Zalaegerszegi Dózsa és Petőfi  egyesülése rövid életűnek bizonyult,s néhány hónap után fel is bomlott.Június 6-án a Petőfi és a Ruhagyár fúziójának eredményeként, 19 halódást követően kelt újra életre a Zalaegerszegi Torna Egylet.A régi-új klub labdarúgó csapata a Nemzetközi Bajnokság 57 másodosztályú klubjának egyikeként a Nyugati csoportban,18 ellenféllel szemben kezdte napjainkig tartó, néhány osztályváltással is járó bajnoki szereplését.

Az 1957-es év nem csak a bajnoki kiírás és az őszi-tavaszi rendszerű lebonyolítására való áttérés,hanem a Zalaegerszegi TE visszatérése,labdarúgásunk megújulása miatt is jelentős vol.Hosszú időn keresztül azon csapatok közé tartozott,amelyek nem estek ki abból a bajnoki osztályból,amelyikben indultak.Ez egészen 1989. június 10-ig így is volz-mindaddig,míg az utolsó helyezettként kényszerű búcsút vettek a legmagasabb bajnoki osztálytól.Aztán lerövidült az NB1-es szereplés időszaka,ismét a másodosztályban szerepeltek-de újra a lagjobbak közé jutottak,és ott vannak most is.