1.fejezet
Barátság

Harry, Ron, Hermione és Ginny a nagyteremben ültek a postára várva. Harry szokás szerint nem kapott senkitől sem levelet. Hermione megkapta a Reggeli Próféta legújabb számát. Rápillantott az órájára és azonnal felpattant.
- Uramisten, el fogok késni a bájitalfőző versenyről! Drukkoljatok!- kiáltotta majd felpattant és elrohant. Ron is kapott egy levelet, de ismeretlen bagoly hozta. Egy fekete boríték volt a bagoly lábához kötve. Ginny tudta, hogy mit jelent, de Harry nem fogta a lapot, pedig mostanában nagyon sok diák kapott ilyen levelet. Általában sírva rohantak el, mert ez a fekete borítékos levél gyászjelentést tartalmazott. Ron elolvasta, majd sápadtan odanyújtotta a levelet Ginnynek. Ginny szemében könnyek gyűltek. Harry azonnal kikapta a lány kezéből a levelet. Ez állt benne:

Tisztelt Weasley gyermekek!
Sajnálattal közlöm, hogy az önök édesapja és kedves felesége szeptember 13-án életüket vesztették az Ő Akit Nem Nevezünk Nevén elleni csatában. Őszinte részvétem!

Miranda Hemilton
Mágikus háborúk főosztályvezetője

Harry nem tudott mit mondani. Érezte, hogy az ő szemét is könnyfátyol borítja. Ginny a vállán sírt Ron pedig felugrott és elkezdett kiabálni.
- Istenem, hogy lehettem ilyen ostoba! Hallgatnom kellett volna Percyre és meg kellett volna szakítanom veled minden kapcsolatot! Ez mind a te hibád Harry! Ha nem ültem volna 11 éves koromban a te kabinodba a Roxfort Expresszen anyáék még mindig élnének! Gyűlöllek Harry!- ordibálta Harrynek. Ekkor már Ginny is felkapta a fejét.
- Igaza van Ronnak! Ha soha sem ismerkedtünk volna meg a szüleink még most is élnének! Én nem szeretnék meghalni csak azért, mert a te barátnőd vagyok! Úgyhogy szeretnék veled szakítani örökre!- mondta ki e borzalmas szavakat Ginny. Bátyjával együtt elindultak. Harry sokáig csak maga elé bámult. Azon rágódott, hogy történhetett ilyen szörnyűség? Hiszen tegnap még olyan boldogok voltak, amikor ültek a bükkfa alatt négyen! Most meg úgy tűnik barátságuknak örökre befellegzett. Ginny sem szereti, sőt utálja őt. Hermionéra gondolt, vajon kinek az oldalán fog állni. Biztos Ron mellett, hiszen ő a barátja. Miközben ezen gondolkodott felment a bagolyházba. Úgy tűnt soha sem lesz már boldog az életében. Annyi mindenen keresztül ment. Most már barátai sincsenek. Miközben a bagolyházban fagyoskodott besötétedett. Éjfélkor léptek zaját hallotta. Hermione volt az.
- Harry! Harry, itt vagy?- kiabálta, de mikor meglátta a fiút együtt érzően elmosolyodott.
- Szia, hogy vagy?- kérdezte miközben leült vele szembe.
- Jól ahhoz képest, hogy most ért véget hat év barátság és egy szerelem- válaszolta Harry. És te miért nem Ront vigasztalod?- vetette oda a kérdést a lánynak. Hermione lehorgasztotta a fejét.
- Az az igazság, hogy összevesztünk, mert mikor megérkeztem teljesen ki volt borulva én meg odamentem megkérdezni, hogy mi a baj és elmondta, hogy mi történt. Megvigasztaltam, de felvetettem a kérdést, hogy miért bántott téged. Neki meg elborult az agya és mondta, hogy persze álljak csak a te oldaladra, mert én mindig csak téged szerettelek, meg ilyesmik. Én meg mondtam neki, hogy megkereslek, ő erre megsértődött és szakított velem- mesélte szomorúan a lány. Harrynek nagyon jól esett, hogy Hermione mellette áll, hiszen ő felajánlotta Ronnak, hogy szakítson meg vele minden kapcsolatot, de a fiú elutasította. Hajnali egykor visszamentek a klubhelységbe és aludni tértek.

Írj kritikát