Az én galambom
Késő délután az udvaron játszottam, amikor valami megcsörrent mellettem. Egy kis galamb reszketett az őszirózsa tövében. Megadóan hagyta, hogy testvéremmel felemeljük őt. Akkor vettük észre, hogy az apró állat szárnya eltörött. Azt sínbe tettük a bátyámmal.
Beletettem egy ládába, vizet és magvas növényeket adtam neki: kukoricát, árpát, búzát, főtt tojást.
Amikor jobban lett, elkezdtem röptetni.
Gyenge még, csetlik, botlik, de a begyét azt nagyon szereti. Minden remény megvan a felépülésére. A tükör előtt hosszasan időzik, szeret magában gyönyörködni.
Ha idegen személy akar hozzáérni, csapkodni és csípni kezd, nekem még a vállamra is rászáll. Nagyon szeretem.
Ő az én galambom. |