Malfoy Kúria

Malfoy kúria az 1700-as években épült fel. Persze azota már
számtalanszor átalakítoták és ki is bővitették. A kúriát számos varázslat
és bűbáj védi akárcsak a Roxfortott. Úgyanúgy láthatatlan a mugli
számra a kastély valódi alakja. Ha egy mugli arra téved csak pár romos
falat talál és egy elvadult kertet. II Lucius M. Malfoy a Malfoy kúria úra
és a család feje elégedetten nézett végig a báltermen. Minden a helyén
volt. Minden tökéltese volt. Az asztalok csak úgy roskadoztak a sok
finomabbnál finobabb étkek súlya alatt amit a számos házimanó
készített. A teremben megszámlálhatanlanul sok gyertya égett így
kölcsönözve szinte nappali fényár. A falakon diszek és zsálszlok logtak
zöld és ezüst szinbe és persze a Malfoyok címerével. Lucius felesége az
egyik kényelmes bársonyszékben ült és húgával Bellával beszélgetett.
Már jól látszott rajta, hogy nincs sok hátra a terhességből. Ma a kisebb
báltermet használták, ez csak egy kisebb összejövetel volt. Csak is a
családot és a közeli barátokat hívták meg. És persze Perselus Pitont és
Hermionét. Lucius úgy gondolta itt az ideje, hogy bemutassa a kislányt
a család többi tagjának is mint Draco jövendőbelieje és a leendő ház
asszonyát.

A bálteremnek hatalmas ablakia volt és pár erkeélyajtó ami
az óriási kerbe vezetett. Az egyik ilyen ablak párkányán ült maga
Draco L. Malfoy és vajsörét iszogatta. Mellette ott ált barátja Zabini is és
unokatestvére Néro Lestenger is. Néro egy évvel volt idősebb Draconál,
de ő tanulmányait a Dumstragban végezte, az anyja úgy gondolta ott
jobban el tudja sajátitani azt amire egy befolyásos embernek szűksége
lehete az életben. Néronak félhosszú éjfekete haja volt és olyan szép
arca mintha istenek faragták volna. Igazi Black volt szinte mindenben az
anyjára ütött csak a szeme volt más. Az szürke volt, olyan szürke mint
Dracoé.
- Hé haver mesélj valamit a mostani hódításaidról!- kérte Zabini. Néro
hires volt kaladnjairól. Nem volt olyan lány aki ő ne tudott volna
megszerezni, minden éjszaka más lány került a karmai közé, majd ha
megkapta őket el is dobta. Mindig amikor ők hárman így összejöttek
szoba kerültek Néro hódításai ami a másik kettő irigykedve halgatott.
Na nem mintha ők ne tudták volna megszerzni azt a lányt amelyiket
akárják különösen Dracoért volt oda minden kisasszonyka, de nekik már
vigyázniuk kellet nehogy kiszemeltjük fülébe jusson, hogy csaponganak
mert akkor aztán várhatják mikor nyújtja nekik a két lány a kezét.
- Á most nem volt semmi- tért ki a válasz elől a fiú és belekortyolt
italába, de közbe nem nézett egyik barátja szemébe se.
- Na persze biztos volt valami. Különben nem lennél ilyen csendes.
Mivan csak nem lehet, hogy szerelmes vagy- tréfálkozott Zabini, de
rosszul tette Néro úgy nézett rá mint aki bármelyik pillanatban
elvághatja a nyakát. Mind Draco mind ő lenézték az érzelemeket és
azokat is akik képesek bárminemű érzelemre, úgy gondolták azt
tanították neki, hogy az érzelmek gyengévé tesznek így igencsak
kényesen íéríntette őket ha bárki bármilyen érzelem meglétét
megemlítette nekik, főként Néro.
- Hé higgadj már le!- emelte meg a hangját Draco és végre tekintetét
kettőjük felé fordította, hisz ideig a kertet kémlelte. Néro azonnal
visszavonulot fújt. Na nem azért mert félne Dracotól, tudta, hogy nem
győznék le egymást egy súlycsoport voltak. De köztük volt valami
különleges kapcsolat és halgattak egymásra, meg persze remekül
kiegészítették egymást.
- Na mesélj! Mi se vagyunk hülyék mi miatt esz a penész?
Néro meghúzta poharát majd egy manóval újratöltette és belekezdett a
mesébe.
- Néhány napja leugrottam az Abszol útra az új találromért meg persze
szemlét tartani. Éppen ott álltam a bolta amikor bejött egy gyönyörü
lány. Barna göndör haja és barna szeme volt. Az arca mintha
márványból készült volna, az alakja pedig olyan karcsú, de ahol kell
formás. Soha nem láttam még ilyen szép lányt. És egyvalami biztos nem
szegény a kicsike családja ő is egy megrendelt talárért jött. Ahogy
hallottam az árát legalább 500 galeon biztos volt. Aztán rámmosolygott
köszönt és kilépett a boltból utána mentem, de már nem volt sehol-
fejezte be a beszámolot Néro és már átkozta is magát, hogy elmesélte
mert ahogy most átgondolta saját szavait rá kellett jönni úgy beszélt
mint egy szerelmes kiskamasz.

- Mr és Miss Piton!- jelentett az egyik házimanó. Mindenki arra fordult
Néro is, bár nem sok kedve volt hozzá. Sokat hallott már Draco
menyasszonyáról. Azt mondják rettentő okos és tehetséges Roxfortos
mint Draco és griffendéles és persze azt is mondják, hogy gyönyörü, de
nemt utdta elképzelni, hogy eny könyvmoly szép legyen. Okos és szép
lány nem létezik. Soha nem értette Draco hogy engedheti hogy ilyen
korán belekergesség egy házasságba, őt aki annyira olyan volt mint
saját maga. Aki szertette az életet és persze a nőket.
Éppen azon volt, hogy iszik egy kortyot poharából amikor belépett a
terembe Hermione és Piton. Ő volt az. Az a lány akit a boltban látott, a
döbbenete akkor volt, hogy még italát is kiköpte amit csak Draco vett
észre és jót derült unokatestvére zavarán és döbbenetén.

Hermione olyan kecsesen sétált le Perselus oldalán mintha egész
életében ezt tanulta volna. Egy kisebb pukedlivel üdvözölte a Malfoy
házsapárt majd úgy gondolta amig Perselus ádja az ajándékokat a
többi vendéget is köszönti. Hisz ezt kivánta az illem. Utolsónak Dracoék
maradtak. Malfoy és Zabini egy egy kézcsókkal köszöntötték őt amig
Néro még mindig tágranyílt szemekkel nézte az előtte álló földi
tüneményt.
- Jó estét Hermione Jane Granger Piton vagyok!- mutatkozott be
Hermione és a kézét nyújtott neki. Ettől végre magához tért és kezet
csókolt a lánynak, hüvelykujjával még kicsit meg is simogatta a hamvas
bőrt.
- Jó estét én Nér..- kezdte a bemutatkozást de Hermione
félbeszakította.
- Néro Lestenger vagy. Tudom. Néhány napja találkoztunk az Abszol
úton. Már akkor tudtam, hogy ki vagy.
Néro semmit nem értett honnan ismeri ez a lány, nem hitte, hogy Draco
mesélt volna róla miért is tette. Már éppen azon volt, hogy megkérdezi,
de a lány már válaszolt is még fel sem tett kérdésére.
- Bármikor felismerek egy Blaket. Van szerencsém többet is ismerni
belölük. A te édesanyád is Black és te nagyon hasonlítasz rá. Akárcsak a
húgod- fordult a terem másik fele felé ahol pár fiatalabb gyerek játszott
köztük Néro és Draco húga is. Draco húgát Demonának hívták. Szőke
hajú és kék szemú igen csak szép kislány volt, idén készült először a
Roxfortba. Míg Néro húga Octávia fekete hajú akárcsak a bátyja, de
barna szemű volt és ő is 11 éves volt. Demona nevével ellentétben igen
kedves és jószívű volt. Míg Octávia erőszakos és gonosz sokszor
bántotta is unokatestvérét amiért az nem ilyen.
- Megkérhetnék valakit hogy hozzon nekem valami alkohol mentes
frissitőt nagyon meleg van ma- törte meg a csendet Hermone és Néro
késségesen el is indult a bárpult felé. Már éppen indulni akart visszafelé
amikor Lucius elé ált.
- Meg se próbált elcsábítani Hermionét! Jegyezd meg ő Draco
menyasszonya!- lépett hozzá igen közel Malfoy. Ha most bárki más állt
volna Néro helyén félelmében becsinált volna, de ő nem. Tartotta a
szemkontaktust és úgy nézett bele keresztapja szemébe.
- Nem mindegy melyik fiad felesége lesz?!- kérdezte nyugodtan Néro
majd folytatta útját megse várva Lucius válaszát. Néro régóta tudta,
hogy Lucius az igazi apja és Draco is tudta, hogy ők igazából testérek,
sőt szinte mindenki tudta a családban, de soha senki nem beszélt róla.

Írj kritikát