3.fejezet
Mia 2006.02.08. 20:08
"6: 40 volt, amikor a Nap kezdett felkelni. Bevilágított a Griffendél torony hetedéves
fiú hálójába, ahol takaró gombócok aludtak..."
6: 40 volt, amikor a Nap kezdett felkelni. Bevilágított a Griffendél torony hetedéves fiú hálójába, ahol takaró gombócok aludtak. A Nap első sugaraira elkezdtek mozgolódni, és persze morogni. Ebben a szobában aludt Harry Potter, aki igencsak álmos fejjel kezdett éledezni. Felült az ágyába és körülnézett Ron még nagyban horkolt, Seamus most esett le az ágyából, Dean káromkodott a sok küszöb miatt ami a Roxfortba van, Neville szokás szerint Trevort kereste. - Te jó isten Harry az a haj, láttad már magadat. – fűzte hozzá a kommentárját Seamus amikor meglátta Harryt. - Oké mindjárt, megcsinálom, csak először feltápászkodok. Harry nagy lendületet vett és kikászálódott az ágyából. Hozzávágta a párnáját Ronhoz, utána oda ment a szekrényhez kivette az egyenruháját és bement a fürdőbe.
Eközben a lányhálóba már nagyban ment a készülődés. - Lavander hova raktad a fülbevalómat? – kiáltotta ki Parvati a fürdőből. - Honnan tudjam én nem, szoktam hozzá nyúlni. - Lányok nem láttátok a tornacsukámat? – kérdezte Mio - Nem. - Hol van a púder? - Fürdőszoba. - Kösz. Hermione, miután magára kapta az extravagáns egyenruháját és cipőjét bement a fürdőbe kisminkelte magát, be kreppelte a haját és berakta a fülbevalóját, felkapta a táskáját és kiszaladt a szobából. Lement a klubhelységbe és ott várta a fiúkat. Nem telt bele 5 perc és Ron jelent meg, aki úgy nézet ki, mint akin egy úthenger ment át. - Jó reggelt Ron olyan friss vagy ma. - Ha- ha nagyon vicces borzalmas reggelem volt. - Mi történt? - Hosszú és bonyolult már csak a reggelimben bizakodhatok, de ha nem jön le Harry már azt is, el fogom veszteni. - Miért hol van? - Zselézi a haját. - Értem 2 perc múlva Harry is lejött. - Szia Mio. - Hello. - Megyünk reggelizni? – vetette fel a témát Ron. - Jó. - Mio itt vagy? - Oh, persze csak elbambultam. – mondta Mio, persze ez hazugság volt, mert teljesen elfeledkezett magáról, amikor meglátta Harryt, aki mondjuk csak ki, szívdöglesztően nézett ki. Felzselézett hajjal, az inge félig kigombolva, persze felülről, pulcsi a derekán, talár pedig a táskáján. Nyakkendő nem volt rajta, de az aki nem tudná melyik házba jár, az láthatta a szemöldök piercingjét, amin egy kicsi oroszlánfej volt. - Na menjünk már. – mondta Ron. - Oké, oké. Így elindultak a nagyterem felé. Mikor odaértek leültek az asztalhoz és elkezdtek reggelizni. McGalagony éppen akkor kezdte kiosztani az ez évi órarendjüket. - Potter! - Igen tanárnő? - Mi az isten van magával? És Granger mit csináltak, magukkal? – kérdezte haragosan a professzor. - Miért tanárnő, mit csináltam? – kérdezte ártatlan képpel Harry. - Potter ne szórakozzon velem! Hogy néz ki? - Szerintem jól, tanárnő. – mondta Parvati aki három székkel odébb ült. - Nem kérdeztem a véleményét Patil kisasszony. - De tanárnő mi a baj azzal, ha így nézünk ki? - Hát még maga nem is annyira, de Potter úgy nézz ki, mint egy gengszter. Ezzel McGalagony oda adta az órarendjüket és ment tovább. - Mio, ez tudja mi az a gengszter? – mondta Harry - Biztos járt mugliismeretre. - Ezt nem hiszem el! – kiáltotta Ron és elkezdte az asztalba verni a fejét. - Mi történt Ron? – kérdezték egyszerre. - Nézzétek meg az órarendet! - Oh hát igen majdnem minden óránk a mardekárosokkal van. – mondta Hermione. - Tököm lövőn magam. – tette hozzá Harry. - Harry! –kiáltott fel Hermione. - Jól van bocs, csak kiszaladt a számon. - Oké, de ne beszélj így. - Hogy? - Mint a parasztok. – mondta röhögve Hermione. - Bocsánat madam, akkor így jobb, sajnálom magunkat, hogy el kell viselnünk ezeket a csúnya mardisokat. - Fejezd be. - Igen is madam. - Potter! - Igen, ez most kajak olyan volt, mint ha McGalagony mondta volna ezt. - Mert ezt McGalagony professzor mondta. - Tanárnő micsoda meglepetés hát milyen sűrűn összefutunk. – mondta Harry közbe Hermionét bökdöste, aki majd megfulladt a nevetéstől. - Nagyon sűrűn Potter, azt akartam még mondani, hogy maga lesz a Griffendél csapat kviddics csapatkapitánya. - Kajak? - Igen tényleg úgy hogy szedjen össze egy ütőképes, csapatott. - Igen is tanárnő. - Viszlát. - Ezt nem hiszem el akkora mázlit, mint neked van. – mondta Ron. - Én se. Na jó menjünk órára. – mondta Harry. - Milyen óránk lesz? - Mágiatörténet a Hollóhátasokkal. - Oké menjünk. Így felálltak az asztaltól és elindultak Binns professzor órájára. - Mione milyen óránk lesz még ma? – kérdezte Harry amikor jöttek ki az óra után a teremből. - Most jön 2 sötét varázslatok kivédése, na erre kíváncsi leszek utána ebéd, és azután 2 jóslástan. - És neked mi lesz 2 jóslástan helyet? – kérdezte Ron. - Hát jóslástan, leadtam a többit. - Hát ezt nem hiszem el, hiszen a rúnaismeret volt a kedvenc tantárgyad. - Igen, de tudod Vector professzor visszavonult, és nem szeretnék más tanártól tanulni. Meg egyébként is Firenze jobb tanár, mint az a csaló Trelawney. - Ez igaz. - Olyan szép. – mondta kábán Ron. - Firenze? Vigyázz haver, csak meg ne csaljon egy másik kentaurral, tudod bennük nem lehet megbízni. – mondta röhögve Harry. - Ha-ha nem te lökött, Sophia Cambridge. - És az meg ki? - Egy hollóhátas prefektus. – mondta Hermione. - Értem szóval prefi, miért nem mész oda Ron és mondod meg neki, hogy tetszik neked. - Jól vagy? Nem, biztos kikosarazna, nekem így pont jó, hogy távolról figyelem. - Ha te nem majd én megadom neked a kezdő lökést. – mondta Harry. - Diffindo! – mondta Harry, amikor kettészakadt Sophia táskája. - Hajrá haver! Majd találkozunk a terem előtt, na gyere Mio.
És ezzel otthagyták, Ront. És elindultak a sötét varázslatok kivédése terem felé. - Ez szép gesztus volt tőled. – mondta Mio amikor megálltak a terem előtt. - Hát ennyit csak megtehetek a barátomért. - Figyi Mio kérhetek tőled valamit? - Persze, ha megtudom tenni. - Tudod nemsokára lesz a Roxmortsi kiruccanás, és gondoltam elhívom Ginnyt, mert már régen voltunk kettesben, hogy nem- e mehetnénk le a faluba külön. - Ja hát hogy ne. – mondta Mio - Köszi. 2 perc múlva befutott Ron is, aki majd kicsattant a boldogságtól. - Elhívtam, és igent mondott megyünk Roxmortsba. - És annyira köszönöm Mio, ha te nem mondod, hogy tanulja meg a varrás bűbájt tavaly, akkor nem csinálhattam, volna meg Sophia táskáját. - Oh hát szívesen látod, mondtam neked évvégén, hogy még hasznát veheted. - Jó, jó lehet, hogy máskor tényleg rád kell hallgatni. Ekkor csöngettek be, és jelent meg Magdonyi professzor, aki beengedte őket a terembe.
Írj kritikát
|