1. fejezet

Háromnegyed 11 volt a 9 és háromnegyedik vágány előtt rengeteg diák állt. Mindenki búcsúzkodott, pakolták fel a csomagjaikat és beszélgettek. Egy lány ált egyedül a peronon hosszú egyenes haja volt és hátulról nagyon csinosnak nézett ki. Ezt a lányt Hermione Grangernek hívták, éppen próbálta feltuszkolni a csomagjait a vonatra nem sok sikerrel. Már azon volt, hogy feladja, amikor egy kellemesen mély hangú fiú megkérdezte:

- Segítsek? – kérdezte

- Aha légyszi, ha nem nagy gond. –ekkor Hermione megfordult és Harryvel találta szembe, magát, aki mondjuk csak ki, nagyon nagy változáson ment keresztül.

- Harry te vagy az?

- Mio meg se ismertelek kicsit más vagy, nem égnek meredő hajjal.

- Hát még én, de te rengeteget változtál, meg se ismernélek 50 m távolságban

- Igen változtam, és neked hogy telt a nyarad?

- Nagyon jól a szüleimmel voltam nyaralni de majd a vonaton a többit elmesélem, és neked?

- Nem olyan jól mindenki csak húzta az agyamat egész nyáron, de szerintem már megnyugodtam.

- Annak nagyon örülök, de szerintem máshol beszélgessünk, mert elálljuk az utat és még helyünk se lesz.

- Ok.

Így hát felszálltak a vonatra és elindultak fülkét keresni. Találtak is, talán az utolsót, leültek és elkezdtek beszélgetni.

- Na mesélj, hogy is telt az a nagyon jó nyár?

- Hát Olaszországba mentünk nyaralni, és nagyon jó volt. Mindent kipróbáltam, amit lehetett és, mint látod, kicsit megváltoztam.

- Igen azt látom. – mondta Harry

- Mio sajnálod, hogy nem választottak prefektusnak az utolsó roxforti évedbe?

- Egy kicsit, de azt nem bánom, hogy belevágtam a tök tortát Malfoy képébe. Megérdemelte.

- Igen, a nyilvános megalázottságtól félt a legjobban és te ezt megadtad neki az utolsó vacsorán, a szünet előtt. Szerencse, hogy már nem tudtak pontot levonni a Griffendéltől.

- Igen, akkor mindenki utált volna, hogy elbaltáztam a házkupát.

- De így, Mio te vagy a Griffendél hőse.

- Igen, és legalább iskola első lettem. Azt Piton nem tudta elintézni, hogy ne adják oda.

- De most váltsunk kellemesebb témára. Mi történt veled a nyáron Harry?

- Hát ez Petúnia néni műve és Vernon bácsi is egyet értett vele. Féltek, hogy ha betöltöm a 17. életévemet, megátkozom őket. Így hát elcipeltek fodrászhoz, hogy ott válasszak olyan hajat, amilyet akartam, a ruhaboltokba ilyen ruha olyan ruha, tök cinkes volt velük vásárolni, aztán, megcsináltatták a kontakt lencsémet. És egyet még kérhettem tőlük, és az a szemöldök piercing volt. Igen nem látod, mert kivettem, hogy meglepi legyen, de mindjárt visszarakom.

- Harry szemöldök piercinget csináltattál? Be ne rakd.

- De Mio, tök klafa nézd. – ezzel a mozdulattal kivette az övtáskájából és berakta.

- Na?

- Hát kétségtelen, hogy jól áll, de nem fájt?

- Egy kicsit. Annyi mint a füllyukasztás, nyugi azt nem csináltattam, csak mondta a palika, aki csinálta ezt nekem. – tette hozzá meglátva Hermione arcát.

- Már megijedtem, és hogy állsz Ginnyvel?

- Sehogy. Küldte a leveleket, de nem tudom mit fog szólni, hogy így megváltoztam.

- Nem tudom, én örülnék neki ha ilyen pasim lenne. -És a füle búbjáig elvörösödött.

Ekkor toppant be Ron, aki igen csak meglepődött barátai láttán, akik igen csak megváltoztak.

- Sziasztok.

- Csá haver, hol voltál ennyi ideig?

- Szia Ron.

- Semmi, titeket kerestelek. Hát egy kicsit megváltoztatok annyi szent.Harry az mi a szemöldöködbe?

- Ron, ez piercing, nem jó?

- De, csak furcsa vagy vele, és mi történt szemeddel, megjavult?

- Ron jól vagy, ez kontaktlencse, és mielőtt megkérdeznéd, a hajamon zselé van azért áll így.

- Ja, anya sose engedné, hogy így nézzek ki.

- Hát igen, Mrs.Weasley mit fog szólni… mindegy, mi a helyzet a kviddiccsel, már régen nem hallottam róla.

- Hát…

Hermione, míg a fiúk a kviddiccset tárgyalták, elgondolkozott.

- Harry annyira megváltozott, és annyira jól néz ki. Nem, Hermione nem szabad, ő Ginnyvel jár, de azt mondta nem tudja, hogy állnak ketten. Ne légy, hülye Mio, ha Harry nem is Ginnyvel, akkor más lánnyal fog járni, láttad, hogy néz ki. De nekem nem is tetszik Harry, akkor miért beszélgettek magammal ilyen dolgokról?

- Fiúk, nekem mennem kell, iskola első gyűlésre, és át kell öltöznöm, lennétek olyan jók és kimennétek?

- Mio, érted mindent. – mondta Harry vigyorogva

- Persze. - mondta Ron

- Kösz.

A fiúk kimentek, addig Mio levette a felsőjét, és kivette a táskájából az iskolai ingjét, amikor…

- Úristen!!!

Ekkor szaladt be Harry lélekszakadva.

- Mi a baj? –de amikor meglátta Hermionét a szoknyájában és egy szál melltartóban, elvörösödött.

- Harry… – kezdte, azután rájött miért bámulja őt Harry - Fordulj meg gyorsan és zárd be azt az ajtót.

- Oké, oké, de mi a baj, azt hittem már megtámadtak.

- Ron hol van?

- Édességet ment venni.

- Harry, összecserélték Olaszországban az iskolai ruháimat, ahol vettem. Mert ott szereztem be minden iskolai dolgomat.

- És olyan szörnyű?

- Nem tudom, de biztosan ki fognak röhögni, de valamibe kell lennem, végül is ez is egyenruha, csak kicsit átszabva, és még nyakkendőm sincs meg.

- Nyugi Mio, nekem van kettő, de most kimegyek.

- Ok, Harry és köszönöm.

- Szivi.

Azzal kilépett a fülkéből. Hermione miután Harry kiment, levette a szoknyáját és felvette a szürke szoknya helyett a fekete, rakott helyett miniszoknyáját. Erre kivágott, háromnegyedes ujjú fehér inget vett. A hosszú szürke zokni helyett fekete-fehér hosszú szárú zoknit húzott. És a sima cipője helyett pedig a fekete bokáig érő tornacsukáját.

- Remek, úgy nézek ki, mint egy cirkuszi bohóc. Mindegy sietnem kell. - Ezzel a mozdulattal kirohant a fülkéből majdnem felborítva Harryt, aki semmit sem látott a lányból.

- Nők. – morogta maga elé.

Hermione rohant, ahogy csak a lába bírta, hogy oda érjen a megbeszélésre. Mihelyst megérkezett a kupé elé, rendbe szedte magát, és bekopogott.

- Jöjjön be, Granger kisasszony

- Bocsánat professzor a késésért. –amikor Hermione belépett mindenki ledöbbent, hogy meg változott.

- Na végre, azt hittük elveszett! De mi van magán? Ez nem az iskola egyenruhája, ez szörnyű! Na, mindegy.

- Szóval ott tartottam, amikor megzavartak, hogy karácsonykor bál lesz az iskolában és a házaknak, ki kell választani egy-egy párt, hogy képviselje a házát az első táncban.

Megértették?

- Igen.

- Nagyszerű, mivel önök az iskola elsők, így maguk lesznek az egyik pár tagjai és a házvezető tanárok döntik el, hogy kivel menjenek. Ennyi, amit mondani akartam, á igen majd segítsenek az elsősöknek, hogy hova menjenek. Nem, mint egyesek – itt jelentőséggel Malfoyra nézett – belökik őket a volt nincs szekrénybe. Köszönöm, további jó napot.

- Jó napot.

- Na mi van sárvérű, nem lettünk prefektusok? – mondta Malfoy, amikor kimentek.

- Tényleg, Malfoy, nélküled erre nem jöttem volna rá, de ha nem vigyázol szádra, még könnyen töktortás lehet megint.

- Meglátjuk sárvérű, meglátjuk.

Hermione erre már nem figyelt, hanem ment vissza a fülkéjébe.

- Na fiúk, nem volt olyan szörnyű mint gondoltam.

Amikor a lány belépett a fiúk ledöbbentek teljesen.

- Mio te vagy az? –kérdezte döbbentem Harry.

- Hát persze, Ki más lennék? Úgy néztek ki, mint akik most látták Griffendél Godrikot.

- Igen csak más vagy.

- Mindegy, miről folyt a szó, amíg távol voltam?

- Kviddics – vágták rá egyszerre.

- Áhh, értem. Én asszem olvasok, ti csak nyugodtan beszéljetek.

- Én meg megyek a prefektusi fülkébe, sziasztok. – köszönt el Ron

- Hello

- És te Harry?

- Zenét hallgatok.

- Áhh, és mit?

- Tokio Hotel. Nagyon király banda.

- Még nem hallottam róla. Majd egyszer meghallgatom.

- Ok.

A vonatút végéig nem történt semmi érdekes. Ron visszajött, és elkezdtek beszélgetni Harryvel. Amikor megszólalt a vonat sípja felálltak, és elindultak a peron felé. Mielőtt Harry kiment a fülkéből, furcsa érzése támadt nem tudta mi az. Viszont azt tudta, hogy ez az év teljesen más lesz.

Írj kritikát