Mikor az ajtó becsukódott a három lány után és a két professzor magára maradt, csönd szállt rájuk. Pedig mind ketten annyi mindent akartak mondani, annyi kérdést fel akartak tenni- főként Piton- ezért is volt, hogy végül ő szólalt meg.
- Miért nem mondta el? Miért?- nézett bele az igazgató szemében. ÉS szeméből most annyi érzelmet ki lehetett olvasni, mint még talán soha.
- Hidd el Perselus, ha rajtam múlott volna már réges rég elmondtam
volna. De Elrond megtiltotta.
- Mégis milyen alapon?! És egyáltalán ki az az Elrond!- kelt ki magából Piton.
- Kérlek, nyugodj meg drága barátom. Kérlek, ülj le. Itt az ideje, hogy megtudj mindent. És én is kíváncsi vagyok pár részletre, ami soha nem volt előttem világos. Kérlek, ülj le.- ismételte a kérést, majd ő maga is helyet foglalt az egyik széken. Piton pedig követte a példáját.
- Kezdem az elején. Elrond nem más, mint a lányok nagyapja. Igen Shanon apja. Tudod Perselus mikor a lányok, megszülettek Shanon súlyos vérveszteséget szenvedett, és ha egy mugli kórházban lett volna biztos, meghal. De életben maradt, de a gyógyítok mindössze egy évet jósoltak meg neki. Ezért visszatért a népéhez és a családjához a három csöppséggel. Ahol persze örömmel fogadták őt és a kicsiket is.
Mint te is tudod a tündék olyan hatalommal, rendelkeznek olyan
gyógymódokat, és bájitalokat ismernek amiket mi el sem tudunk
képzelni. És hát Elrond egy olyan bájitalt adott a lányának, ami meghosszabbította az életét. De csak 10 évvel.
- Aztán jött a baj. Mikor a lányok úgy nyolc évesek voltak újra felütötte a fejét a gonosz és az volt a terve, hogy elpusztít minden jót vagy minden olyan dolgot, amit nem értett vagy nem tudott irányítani. Így a tündéket is el akarta pusztítani. Úgy két évig még úgy, ahogy meg tudták fékezni, de akkor mikor Shanon meghalt abba az évbe. Elrond már nem tudta biztosítani azt, hogy a lányok biztonságba legyenek. Így az emberek világába küldte őket, míg nem jön egy békésebb jobb világ.
- De mivel túl feltűnő és veszélyes lett volna a lányokat egy iskolába küldeni ezért válaszozta el őket egymástól. Améliát Franciaországba, Lucyt Bulgáriába, Hermionét pedig Angliába küldte tanulni. De hát mind te is tapasztaltad Hermione itt is folyton bajba került.
- Jó ezt értem. De mért mondták az a lányok, hogy az anyuk miattam halt meg. És miért gyűlölnek ennyire. Különösen Hermione szemében láttam mérhetetlen dühöt.
- Tudod Perselus, mikor te elküldted és megaláztad Shanont nála megindult a szülés és e miatt vesztett sok vért. Hermione pedig azért gyűlöl különösen, mert neki olyan dolgokat kellet látni és megélni, amit a húgai elképzelni sem tudnak.
- Mégis miről beszélsz Albus?- döbbent le Piton, hisz elképzelni sem tudta, hogy miről beszél az idős mágus.
- Arról, hogy Hermionénak már három évesen szembesülnie kellet azzal a ténnyel, hogy az anyja, akit imád. Hamarosan meg fog halni. És amikor egy véletlen folytán ezt Hermione megtudta, nem tágított az anyja mellől, végig mellette volt és mikor kicsit idősebb lett ápolta is az anyját.
- Mind emellett minden akkori tanára, sőt a nagyapja is olyan követelményeket fektetett le, hogy az egy gyerek sem tudta volna teljesíteni. De Hermione mindent elvégzett, mindent végre hajtott. Ott volt az anyja mellet, részt vette a hivatalos eseményeken, vigyázott a húgaira és nem engedte, hogy azok tudomást szerezzenek az anyjuk betegségéről.
- És ami a legrosszab, szinte minden merénylet, ami a királyi tünde család ellen irányult az mind Hermione ellen irányult.
- De mégis Miért Hermione ellen. Mi köze van neki a királyi családhoz?- csodálkozott Piton
- Hát te nem is tudod? Shanon nem mondta el neked?
- Mit kellet, volna elmondani?
- Azt, hogy Hermione olyan különleges képességekkel rendelkezik, amit mi sőt még a tündék is elképzelni sem tudunk. ÉS emelett a trón várományosa.

Írj kritikát