A Loch Ness-i szörny, vagy ahogy rajongói hivják: Nessie, i. sz. 565 óta foglalkoztatja a kiváncsi embereket. Az egyik magyarázat szerint Nessie egy máig fennmaradt dinoszaurusz. Ha ez igaz, a szörny a keresésére használt modern felszereléseket és így a felfedezést is elkerülheti, hiszen a tó hatalmas – felszíne 56,4 km2, mélysége pedig néhol 226 m.

Akár létezik Nessie, akár nem, az az egy biztos, hogy a skót turizmusnak nem sokat ártott!

érdekesség:Az erdei fenyők jóval több gyantát termelnek, mint a többi fenyőfajta. Aki már látott karácsonyfának feldíszített erdei fenyőt, az minden bizonnyal észrevette, hogy az alatta lévő ajándékokon a fa nedve is láthatóva válik előbb-utóbb. Amikor egy öreg erdei fenyő elpusztul és beleesik a tóba, lemerül a tó fenékre és elkezdi kiereszteni a gyantáját.^F A gyanta az elpusztult fatörzs oldalán marad odaragdva, és a bomló fában keletkező gázokat nem engedi eltávozni. Az így csapdába esett gáz hólyagokat képez a fa törzsén. Ahogy a hólyagok egyre nagyobbak lesznek, felhajtóerejük elég lesz ahhoz, hogy a fatörzset a felszín felé emelje. A víz nyomása a tó fenekén nagyobb, mint a felszín közelében, így a hólyagokra ható nyomás is folyamatosan csökken, ahogy a fatörzs a felfelé halad. Mivel a gázok térfogata a nyomás csökkentésének hatására megnövekszik, a hólyagok is megnövekednek. Minél nagyobbra nőnek a hólyagok, annál nagyobb az általuk kifejtet emelőhatás, ezért a fa egyre gyorsabban emelkedik felfelé. Végül a hólyagok szétrobbannak, a fatörzs pedig gyorsan visszasüllyed a tó fenekére. Időnként ez a jelenség egy-egy fatörzset akár a tó felszínéig is felemelhet, így a tóból kiemelkedő, majd gyorsan visszabukó, furcsára felfúvodott fatörzseket nézik az emberek szörnyfejeknek.

 ^F Az eredeti cikk nem foglalkozik azzal a nyilvánvaló kérdéssel, hogy miért merülne el egy erdei fenyő a tóban, ha a fa általában úszik a vizen.