Álomfejtés
az álom képeinek magyarázata, ama föltevés alapján, hogy az álmok «jelentenek valamit, hogy álmainkban felsőbb hatalmakkal közlekedünk, melyek ilyenkor akaratukat, tanácsaikat mintegy képben nyilvánítják. A vad népek legtöbbjénél a pap, fizetés fejében, álomba meríti magát s az istenektől vagy elődöktől az illető kérdező személy sorsát kérdi, Ily álom vagy halotti jóslatok még a rómaiaknál és a görögöknél is fennállottak. A bibliában több híres álomjóslat található. József és Dániel mint álomjósok tesznek szert hirnévre. Az egyiptomiaknál fényes tárgyak szemléltetésével hipnotizálták a jóst. A görögöknél és rómaiaknál az Asklépios templomoknál is kértek álomjóslatokat. A beteg, vagy helyette a pap, frissen áldozott kosok bőrére feküdt és álmából következtetett a pap az orvoslás módjaira. Minthogy a szegény nép nem győzte az Á. költségeit, korán keletkeztek álmoskönyvek, melyekben az egyes álmok jelentősége meg van állapítva. A legrégibb álmoskönyv töredékeit Ninivében találták téglaköveken. A görögöknél Artemidóros álmoskönyve (Oneirokritika) állott nagy tiszteletben. Régi mohammedán álmoskönyv is vara arab szöveggel, melyet Vattier 1664-ben kiadott. A romanticizmus idejében, a század első tizedeiben az A. új tiszteletre tett szert s a legmodernebb spiritizmus és telepátia, p. Flammarion Uraniájában, amelyet siettek magyarra is lefordítani, természetesen nem lehet el álomjóslatok nélkül. A hipnotizmus hivei közt is vannak, kik a hipnotikus álmot a természetfölötti csodálatos látományok érdekében iparkodnak értékesíteni.

A műveletlenebb néposztályok korunkig is megőrizték az Á.-ben való hitet s a vallási és tudományos felvilágosodás sem volt képes a jóslások, ráolvasások, varázslások, szellemek idézése iránt táplált hitet kiirtani. Kénytelen volt tehát az államhatalom azok ellen fellépni, kik a hiszékeny néppel visszaélnek és mások rászedésére számított szemfényvesztéssel a közrendellenes kihágást elkövetik. Az 1879: XL. t: c. 79. §-a szerint álomfejtéssel, ráolvasással, varázsolással, szellemek idézésével, jóslásokkal, kártyavetéssel üzletszerüleg foglalkozók 8 napig terjedő elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ausztriában és Németországban egész irodalom keletkezett oly fércmunkákból, melyek álomfejtéssel foglalkoznak. Ausztriában csak a XIX. században lett a lottóhivataloknak megtiltva ily ú. n. álmoskönyveket árusítani.
Álomhozófű
(növ.), a régi botanikai munkák szerint a. m. Mandragora L., de mivel ez a növény nálunk nem terem, az álomhozófűnek testvérgénuszára, az Atropára kell vonatkoznia, melyet régibb íróink a Mandragorá-tól meg nem különböztettek; l. Mandragora és Nadragulya.
Álomhüvelyezés
(eredetileg a. m. álomfejtés: l. o. ) képzelgés, ábrándozás fantazmagória.
Álomital
oly folyadék, mely bóditószer tartalmánál fogva a természetes és mély álomhoz hasonló kábulatot képes előidézni (l. Bódító szerek).
Álomkép
(eszt.) l. Álom.
Álomkór
álomkórosság, gyüjtő neve a többé-kevésbbé mély álommal s igy öntudatvesztéssel együttjáró kóralakoknak. Az Á. tehát maga nem betegség, csak kórtünet s a fokbeli különbségek megjelölésére szolgálnak a következő kifejezések: szomnolencia, szopor, hipnózis, letargia, kóma. Ezek közül a hipnózisnak és letargisának (l. o.) ma más jelentőséget tulajdonítunk. Az Á. előfordul bizonyos mérgezéseknél (például alkohol, bóditószerek), továbbá sulyos betegségeknél, többnyire rossz jóslattal. A kóma (álom) váratlanul beálló sulyos állapot elég gyakori a diabetesznél, agy- és vesebajoknál. Az Á.-ban a beteg vagy nyugtalanul alszik, álmában beszélget, ide-oda hánykolódik, de csak alig vagy nem is felkelthető (szopor), vagy pedig teljesen elernyedt izomzattal, nehéz, hörgő légzéssel fekszik, amidőn egyáltalában fel nem kelthető, s a legerősebb külső fájdalmas behatásra is alig reagál (kóma); ez utóbbi állapothoz időnként a test izmaira kiterjedő görcsök is csatlakozhatnak. Az Á., amidőn sulyos alapbetegségek kifolyása, ritkán tart 1-2 hétnél tovább, mig e tekintetben tetemesen hosszabb (1-2 hónap is) a hisztériás Á. Ez hiszteriás rohamnak fele meg s ilyen alvón a hiszteria jelei rendesen kimutathatók. Az Á. kevésbbé ismert alakjai: 1. a Wernicke-féle pollenkephalitis sup., amely a nyúltvelő szürke magjainak gyuladásából származik, s a betegnél mint szemhéjsülyedés, szemizombénulás ingatag járás és mindinkább fokozódó álmosság jelentkezik, s rendesen halálra vezet; 2. a szerecseneknél előforduló s valószínüleg az előbbihez hasonló alapon fejlődő, endemiás Á., amely lassu lefolyásu, s mintegy 2-3 hónap alatt öli meg a beteget; ennek a kóralaknak tünetei: általános levertség, apátia, nagyfoku szemgyengeség, de bénulás nélkül, ingadozó járás fokozódó alvás végre mozdulatlan A. és halál; 3. ide számítható volna még a noha (l. o.) elnevezés alatt néhány év előtt (1890) több helyütt támadt de alaposan nem vizsgált Á. is. Az Á. oka (eltekintve a hiszteriától) a szervezetbe jutott s az idegrendszerre ható méreg; ezt többnyire fertőző csirák állítják elő, máskor pedig a szervezet megváltozott kémiai működéséből (diabetesz, urämia) származik. Az Á. gyógyítása az alapul szolgáló baj kezelésével vág össze.
Álomlátás
(vizió) tulajdonképen nem más, mint látási hallucináció, s a központi idegrendszer kóros állapotának egyik tünete. A spiritiszták fölfogása szerint olyan különös tehetséget jelez, mellyel csak rendkivül fokozott és finomított szellemi képességgel fölruházott egyéniségek (médiumok) birnak s melynek folytán olyan eseményeket is vehetnek észre, melyeket a közönséges halandó föl nem foghat, éppen érzékeinek durvasága miatt. Igy p. képes a médium a vizió által a rég elmúlt és a jövő eseményeit látni és ezeket velünk közölni. Az ilyen állítások csupán a hiszékeny közönség félrevezetésére és kihasználására irányított üzelmek, s csak elmebeteg egy ének üzelmi célokra való produkálásából meritvék.
Álompénz
a. m.: álmodott pénz, álomban nyert pénz. «A birhatót ne add el álompénzen.» Vörösmarty: A merengőhöz.
Alompra
a birmán birodalomnak s az ott még ma is uralkodó dinasztiának megalapítója, szül. 1701 körül. Uralkodott 1752-60.
Álomszuszék
v. álomtáska, aki mindig álmos, nagyalható. Szuszék, tulajdonkép a fából való gabonás hombár.