 |
....::iskolánk::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
Menü |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Képek 06-os 8.K.-róL::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Links::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Ismerősök oldalai::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...:: 8.K. menü ::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...:: 8.K. ::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Humor::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Idézetek,versek::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Nektek::... |
|
| 
"Mindannyian utazók vagyunk e világ vadonjában, és a legjobb, amire utunk során akadhatunk, egy őszinte barát." | |
| |
|
|
|
...::Illúzió??::... |
|
| FIGYU! Ha sokáig nézed a zöld foltot, egyszer csak kirajzolódik egy ZSIRÁF! Próbáld csak ki!
Ugye hogy igazam volt??? :D :D | |
| |
|
|
|
Ballagunk:( |
|
| 1,
"Valójában
semmit sem birtokolsz,
csak őrzöl egy darabig.
S ha képtelen vagy
továbbadni azokat,
akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed,
úgy tartsd a markodban,
mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod,eltűnik.
Ha kisajátítod,tönkreteszed.
Tartsd szabadon,
és örökre a tied marad."
2,
„Egy korszaknak akkor van vége, amikor az alapját képező illúziók elpárologtak.”
3,
"Sohase felejtsd el, honnan érkeztél,s mennyi mindent kellett megtenned azért, hogy idáig elérj!"
4,
"Elmúlt, mint száz más pillanat,
De mi tudjuk: mégis múlhatatlan,
Mert szívek őrzik, nem szavak."
| |
| |
|
|
|
pikcsör |
|
| Tartalom | |
| |
|
|
|
|
|
...::A mosoly hatalma::... |
|
| A mosoly értéke!
Semmibe se kerül, de sokat teremt. Gazdaggá teszi azokat, akik kapják, de nem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne legyen gazdagabb tole. Táplálja a jóakaratot az üzleti életben, boldogságot teremt az otthonokban és mindenütt a barátság biztos jele. Pihenés az elfáradt embernek, napfény a csüggedonek, világosság a szomorkodónak és a természet legnagyszerubb ellenszere a bajokkal szemben. Nem jelent földi javakat senki számára: nem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, - csak önként lehet odaadni. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább Te nézz rá derülten. Senkinek nincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni. Ha meg akarod kedveltetni magad az emberekkel, akkor m o s o l y o g j ! | |
| |
|
|
|
|
|
...::Iskolánk::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Üdvözlünk::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Boldog Névnapot Kívánunk!::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Napszak::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Chat::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::A nap képe::... |
|
| A nap képe:
 | |
| |
|
|
|
...::Naptár::... |
|
| 2024. Május
| H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
|
| | |
| |
|
|
|
...::Mottó::... |
|
| "A siker nem az, ha
feltűnést keltesz
akkor, amikor belépsz
valahová,
hanem az,
ha majd emlékeznek
rád, amikor már
elmentél!" | |
| |
|
|
|
...::Ballagási búcsúvers:(::... |
|
|
Ez a világ legszebb ballagási verse..
Búcsú elégia
A szárny megnőtt, üresen áll a fészek,
Csak álom volt a régi jó világ,
És mint a fecske alkonyati szélnek
Ma szárnyat bontott egy sereg diák.
Bilincs lehullott, vígan zeng az ének,
Szabadok vagyunk, nagyon szabadok…
Mégsem felelnék, hogy ha kérdeznétek:
E szabadsággal boldogabb vagyok?
A lomb lehull, majd új levélre serken,
Örök időktől így rendeltetett,
Mégis mért van, hogy így, szabadság nyerten
Még sem találom régi kedvemet?
E kis csapat ma mámorosra gyúlva
Elhagyja ezt a régi iskolát,
Ráhajtani kitudja hányszor fogja
Krisztus-munkától izzó homlokát.
Mert az álmok nem válnak valóra,
A pára száll megfoghatatlanul,
Ott fent mintha örömrózsából volna,
De jaj nagyon fáj, hogyha visszahull.
Elindulunk az élet tenger útra,
Beszállásra vár sok piciny ladik,
Hogy látjuk-e még, csak az Isten tudja,
Kékes-köd-fedte régi partjaink.
Lehet, hogy élet-circusokban várnak
Mogorva bánat-gladiátorok,
Lehet, hogy visznek Karthausi barátnak
Sötét, magányos sír-kolostorok.
Hányszor fogunk elbukni tört reménnyel,
S várni jövendő hirtelen-halált,
S hányszor fedjük be gyászos szemfedővel
Akaratunk fátum ravatalát.
És Istenem, kitudja hányszor serken
Újult erőre csüggedő valónk,
Átok-dárdáktól, szó-nyilaktól verten
Hányszor zengünk csatára riadót.
Merre megyünk, nem nevet az élet.
Amerre megyünk nem terem virág,
Fellegek közt a lélek nem remélhet
Újból meglátni fényes csillagát.
Mert ott az erdők keresztfát teremnek,
És Golgota a hegynek a neve,
Az utak mind a hegyre fel vezetnek,
A kereszt a lét Júdási végzete.
Ott minden ember messiássá válik,
S önön lelkének lesz Prométheusza
Mindenki, aki oly utakra vágyik,
S aki az igazságot szomjúhozza…
Komor falát a régi iskolának
Kacagásunk többé nem csengi át.
Minket az élet Golgotái várnak,
S lelkünket visszük áldozat gyanánt.
Most menni kell. Értünk üzent a végzet,
Bohó álom volt, lenge délibáb…
– S karöltve, lassan, harcmezőre lépett
Nehány zord-sorsú Erdélyi diák.
Kolozsvár, 1925.
(Ifjú Erdély, 1925. október) | |
| |
|
|
|
:) |
|
|
Köszönöm,hogy itt jártál.
Gyere máskor is!! | |
| |
|
|
|
...::Cursor::... |
|
|
| |
| |
|
|
|
...::Egérkövető::... |
|
|
mousetrail-06
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
