105. fejezet " Szellemekkel Táncoló"
2006.12.14. 16:27
105. fejezet.
Szürke Farkas a nagy varázsló „ Szellemekkel Táncoló”
…..Arany Szarvas csak addig mesterkedett,hogy eladta a lányát az én szépséges Szemecskémet ennek a delawár piperkőcnek még azt se átallották, whyski által befolyásoltságos Üvöltő növényevő nevű illető közbenjárjon. Csak létrejött a nagy bőr-biznisz...hamvasbőrt bölénybőrért!!!! - de hogyan küldött üzenetet a pocsolyából ezt mai napig nem tudom , de ki fogom deríteni. Szerintem ez a Béka akkor osonhatott be mikor én a laboromban kevertem a LUParc krémet. A legnagyobb baj, hogy az a titokzatos Szent Germán márki, már ahogy ki ő... valami Szép Béka...ez vicc...az meg nem , hogy hozzámegy feleségül... - no Schön Brekusz kösd fel a gatyád a nácéccakán:))))mer olyan port kap hitvesed, hogy kikészít, mint varga a bűrt. Karácsonyig pedig kiárusítom a patikámat...csak a helységet privatizálhatják az árú az enyém..és visszavonulok a varázsló tipimhez...mert annó építettünk szolgálati lakhandit a varázslónak, de az elkóborolt..szerintem kanala volt abban is Szarvaskának, mert elhitette vele, hogy Ezüst Hajat akkor megkapja ha hoz egy marék „ kék-cápafogat” és az a mese járja a vízparti törzsek között, hogy mióta megjelent ott és a cápafogat kereste...ezek a kedves állatok azóta kijárnak öklendezni a partra valami oknál fogva...- ez a fura természeti jelenség elképzelhető, hogy a varázslónk szagával függ össze, mert az a hír járta, hogy mikor született a bába fürösztötte meg először és utoljára. - holnap december idusa jön és felpakolom a havon-siklómra a berendezéseket és az alapanyagaim s irány az új lakhelyem... pontosabban segédem és szolgám fog pakolni Nembeszél Csakmutat...akinek a jeleit csak én ismerem, így titkaim jó helyen lesznek.... - mindenre kell gondolni ebben a fontos hivatásban...az ármánykodók ellen, mert van bőven belőlük... … miközben a pakolással voltunk elfoglalva Nembeszéllel a főtér felől eléggé túlfűtött italgőzös éneknek nem nevezhető hangfoszlányok törtek elő a semmiből...ez Whyskis Bölény és Ülő Bivaly a társa , csak most békén hagyjon a problémáival..de amint látom egymást támogatják és nóta szövegéből ítélve a lagzira hangolnak...tehát nem is látnak bennünket.
Ó sziklák visszhangozzatok esküszik esküszik Békátok Szarvassal lép örök nászra csak úgy ring a hasa ránca
Ó végtelen prérik halljátok most bújik ágyba lányotok viszi karján a hamvas szüzet bő gyerekáldással majd fizet
Ó végtelen nagy erdő susogj delevár harcos bőrön ujjong elvitte Ordastól Szemecskéjét siratja is életen át kedveskéjét
Ó nagy szellem halld meg imám bűnhődjön meg ki elvitte arám mikor dárdára fűzné a szüzet Monitou oltsa benne el a tüzet
Ó sziklák visszhangozzatok.... tralla la la tralla la la tralla la la
- már amennyire sikerült lejegyeznem a helyenként italpárába csukló hangokat. Mihelyt meglettünk a rakodással egy biccentéssel tudtomra adta segédem és még egy búcsú pillantásra méltattam a patikát és a cégtáblával a honom alatt felültem a havon siklóra. Nembeszél odacsapott a bölénynek ami elé volt fogva s elindultunk új otthonunkba. Lassan távolodtunk a tipitől s a jövőre nézve egy pár keresetlen átkot azért hagytam itt a jogtalan privatizálónak...
Én a Nagy Szellemekkel Táncoló varázsló....akarom, hogy itt minden fordítva történjen , mint rendesen...ebben a házban ha az ember nem úgy tesz akkor az asszonya verje agyba-főbe falu csúfjára...de az asszonya is bűnhődjön...minden reggel egy szál fűszoknyában fusson le a folyóhoz és köszönjön a halaknak..ez évszaktól függetlenül történjen.. …- megérkezve az új varázsló-tipihez...szolgám míg rakodott, elvonultam a „ Négy Évszak” totemoszlophoz és áldozatot mutattam be a Minden Farkasok Szellemének...egyik kezemben egy szárított békaláb a másikban egy tartóban őrölt szarvasaganccsal mély transz állapotba estem... ….- találkoztam az eltávozottak szellemével, de sehol sem találtam köztük Fehér Nyírt se Gyöngyit..ezek szerint közülük valamelyik visszatér egyesítve magukat...ez egy kissé zavaros volt még számomra.... Mély szeanszomból csilingelő hangok térítettek vissza az e világi ösvényekre...- Szemecske volt aki sírt, hogy anyja hozzá kényszerítette a delevár törzsfőnök fiához...a Büfögő Piához. Sajnos a legény ha nem iszik eleget akkor büfög ha meg iszik akkor csuklik... …- hát ezért is sírt...no meg elvesztésem miatt, - mondta is..- Kedves Ordasom inkább százszor a fingásod, mint egyszer ez az alkoholista...ez nagyon meghatott... - mondtam is neki,- Szemecském ahogy hivatalba lépek segítek bajodon... Ezzel megnyugodott és elment...mi meg a fárasztó nap után elköszöntünk a szellemektől s csak a távolból hallatszott egy iszonyú nagy üvöltés és aztán csend...gondolom az átkom kezd hatni...
Lejegyezte 1780 december idusán Szürke Farkas „ A SZELLEMEKKEL TÁNCOLÓ” varázsló.
|