"Az ember nem olyan,
mint képen az arca,
Mert a szíve és a lelke
Nem lehet rajta!
Ha a bánat könnycseppje ért hozzád
Ne félj ám, csak nézz az égre fel
Ott láss Kedves szivárványcsodát
S szívj magadba egy mély lélegzetet!
Virágléptű táncod nyomában
Kivirít a rét, hív a madárdal...
"Mindannyian több sorsot hordozunk magunkban, és sohasem tudjuk, hogy az élet a helyeset engedte-e választani."
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeom
Ha csalódni fogsz az életben
Csalódni abban kit igazán szeretsz
Titkos bánat képződik szívedben
S könnyel telik meg bánatos szemed
Ne átkozd azt, ki így akarta
S ki bajodon segíteni tudna.
Ha nem bízol a jóságos istenben
S tanuld meg: Hogy és hogyan kell igazán szeretni!
lott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyűléptű szívében megterem
az érett s tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.
|