Benedek István
160 TIBETI GYÓGYNÖVÉNY
Forrás: http://www.tar.hu/frameset.phtml?path=/vt6605/
Tibeti orvoslás és varázslás című művének függeléke 307-334. o. (Gondolat, Bp., 1987)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Orv. = orvosilag ma így alkalmazzák
Népi = népi orvoslásban így használják vagy használták
Tib.= tibeti felhasználása, a jelzett források szerint
haszn. = használatos, használják
(Gy) = a Négy gyökér (Gyü-si) Kunszangtól fordított fejezete
(K) = Kunszang történeti bevezetése
(J) = Jutogpa legendája
(H) = Hübotter könyve
(B) = Burang könyve

1. Abutilon theophrasti - sugármályva (Malvaceae), ólomecetet, vaskloridot, tannint tartalmaz. Nálunk nem haszn. Több változata az indiai, arab és perzsa gyógynövények közt szerepel összehúzó (adsztringens) hatása miatt. Tib.: gyümölcse szirupösszetételben tüdőbaj és idült láz ellen, olaj formájában lepra, köszvény és reuma ellen (Gy).

2. Aconitum fischeri

3. Aconitum napellus - sisakvirág (Ranunculaceae), hatóanyaga az aconitin, erős idegméreg, az idegvégződéseket előbb izgatja, majd bénítja. Keleten ősidőtől fogva kiterjedten használják, nálunk orv.: idegfájdalmak ellen óvatosan (0,0001-5 g-os adagolásban), népi: nem haszn. Tib.: tüdőbajok, epe-diszkrázia, fejfájás elleni szirup alkatrésze, por alakban fertőző és bélbajok ellen, főzetben vesebaj ellen, phlegma és levegő betegségei, idegesség, elmebajok, hátfájás gyógyszere (Gy); erős mérgek ellenszere, himlő, kolera, szamárköhögés, bélbénulás, reuma, derékfájás, hideg betegségek gyógyszere, vizelet- és székhajtó, férfiprincípiumot erősíti, démonokat elűzi (H).

4. Acorus calamus - orvosi kálmos (Araceae), fő hatóanyaga az acorin, cseranyagot és illóolajat is tartalmaz. Indiában ókortól hánytató, nyákoldó, idegerősítő, vízhajtó, afrodiziákum (potenciafokozó, szerelmi gerjesztő). Orv.: étvágyfokozó, ízesítő, bélműködést rendező; likőralkatrész, "aperitif"'. Népi: ugyanez; görög-rómaiak és keleti népek régtől használják. Tib.: fájdalomcsillapító, féregirtó (H), sebkezelő (Gy).

5. Aesculus sinensis - kínai lógesztenye (Hippocastanaceae). Nálunk nem haszn. Indiában egy változatát (A. indica) reuma ellen bedörzsölik, gyümölcse marhatáplálék. Tib.: hánytató (B).

6. Akebia quinata - (Lardizabalaceae) kínai és japán díszcserje, orv. nálunk nem haszn. Tib.: törzse lázas bélbajok, máj, epe és phlegma zavarai elleni porok alkatrésze (Gy).

7. Allium anisopodium

8. Allium sativum - hagyma-féle, fokhagyma (Liliaceae); kéntartalmú illóolajokat, allünt, allicint, vitaminokat, enzimeket, cukrot tartalmaz, erős szagú, csípős ízű, világszerte közkedvelt ételízesítő, ókortól mindenütt népi gyógyszer és babonás szelleműző. Indiában láz, gyulladások, kankó, aranyér, lepra, bélgörcs, reuma, sőt bénulások gyógyítására is haszn. Nálunk orv.: baktericid (baktériumölő), és vérnyomáscsökkentőnek tartják. Népi: étvágygerjesztő, görcsoldó, köptető, vizelethajtó, légutak tisztítója, vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedés megelőzője, bélféreghajtó. Tib.: "a máj hideg betegsége" és daganat ellen, a fokhagyma szívbajok, elmezavar, kimerültség, fájdalmak elleni labdacs része (Gy).

9. Aloë capensis - áloé (Liliaceae), gyanta és illóolaj tartalmú drasztikus hashajtó, régen sok népi keverék alkatrésze, ma csak állatgyógyászatban. Tib.: mindenható ősi szer (J), gyökere láz, különösen "szívláz" ellen (Gy), a fekete áloé törzse görcsök, kolera, gyulladás, bórfarkas, idegbajok és vérbaj ellenszerének alkatrésze (K).

10. Amomum amaruml

11. Amomum medium - keserű fűszer (Zingiberaceae), nálunk nem ismert. Tib.: vesegyógyszer, elmebajok, lép, gyomor, máj, levegő, phlegma zavarainak gyógyítója, fájdalomcsillapító, "szívdaganat" gyógyszere (Gy), diftéria és magas vérnyomás ellen is hatásos (K).

12. Amomum cardamomum - kardamom (Zingiberaceae), Elettaria cardamomum néven jobban ismert likőralkatrész. Illó- és zsírosolajat, keményítőt, cukrot tartalmaz. Indiában és Kínában ősi gyógyszer a légutak és húgyutak hurutja ellen. Csípős-fűszeres íze miatt nálunk orv. és népi ízjavító, étvágygerjesztő. Tib.: legendás gyógyszer (J), "a hőcsökkenés ellenszere gyomor- és lépbajnál, himlőnél" (H). Veseláz, húgyúti zavarok, máj- és epebaj, gyomorés szívbaj, tüdőbaj, phlegma betegségei, emésztési zavar, vérhas, gyulladások, daganatok, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy).

13. Anemone silvestris - kökörcsin (Ranunculaceae), csersavat, szaponint, gyantát, illó anyagokat tart. Orv.: nem haszn. Népi: az A. pulsatilla vese- és hólyagzavarok, csúz és köszvény ellen, az A. hepatica (májfű, májvirág) epe- és májzavaroknál. Tib.: csont és velő gyógyszere, "vérhűtő" (H).

14. Angelica archangelica - angyalfű, orvosi angyélika (Umbelliferae), angelicint, valeriánsavat, köptető, keserű, cser- és aromás anyagokat tartalmaz. Kínában és Japánban menstruációs zavarok, szülés utáni vérzés, agyvérzés gyógyszere, görcsoldó, fogamzóképesség fokozója. Nálunk régen orv.: emésztő- és légzőszervi betegségek, idegbajoknál használták. Népi: izzasztó, idegerősítő, vizelethajtó, görcsoldó, légcsőhurut, gyomor-, bélhurut, epebaj, reuma, idegbaj, epilepszia ellen. Tib.: emésztést "melegíti", szél- és vízhajtó, vértisztító, "diftéria és szibériai láQ" gyógyszere, sebgyógyító (H).

15. Anisum vulgare - ánizs, Pimpinella anisum (Umbelliferae), illóolajokat, zsírokat, fehérjét tartalmazó háztartási és ipari fűszer. Indiában a mohamedánok honosították meg Perzsiából. Orv.: bélgörcs ellen, gyógyszerek ízjavítója. Népi: szélhajtó, görcsoldó, nyákoldó, étvágygerjesztő, epeműködést serkentő. Tib.: "daganatbetegségek", szívbaj, idegzavarok, fáradtság, fájdalmak ellen (GY).
Antitoxicum - lásd Vincetoxicum

16. Aquilegia parvitlora - harangláb (Ranunculaceae), dísznövény, orv. és népi haszn. nálunk nem ismert. Tib.: tüdő betegségei, "májláz", phlegma- és szélbetegségek, vérhas, emésztési zavar, szédülés, elmezavar, némaság ellen (GY).

17. Arctostaphylos uva ursi - medveszőlő (Ericaceae), arbutint és cserzőanyagokat tartalmaz, levele dezinficiens, összehúzó, vizelethajtó. Orv. és népi: hólyag- és vesepanaszoknál, Tib.: epediszkráziára (Gy).

18. Areca catechu - beteldió (Palmae), arekolint és más alkaloidokat, zsíros és illóolajokat, gyantát, cseranyagot tart. Főként élvezeti cikk. A "bételrágás" euforizál (felhangol), ezért az ókortól Ázsiában nagyon elterjedt. Orv.: alkaloidáját az állatgyógyászatban féregűzőnek, hashajtónak haszn., káros mellékhatásai miatt embereknél csak a szemészetben mint pupillaszűkítőt, régebben mint féregűzőt. Népi:, nálunk nem haszn. Tib.: szél betegségeit tisztítja, nedvességet eltávolítja, kelést felfakasztja, székrekedést szünteti (H), elmezavart, idegességet, süketséget, szívbajt, "szívlázat" gyógyítja (Gy).

19. Aristolochia indica - indiai farkasalma (Aristolochiaceae), mérgező savat, baktériumölő anyagot, C-vitamint, cser-, illó- és keserűanyagokat tart. Indiában gyomorpanaszok, vérbaj, kankó ellen haszn., tejelválasztást és méhösszehúzódást fokozza. Nálunk orv.: idegesség, étvágytalanság, menstruációs fájdalmak ellen használták, külsőleg sömör, ótvar, ekcéma, fekélyes gyulladás ellen. Népi: ugyanez, de belső alkalmazása mérgező hatása miatt ellenjavalt. Tib.: "vér és szél hőségét csökkenti" (H).

20. Artemisia vulgaris és capillaris - üröm (Compositae), illóolajokat, gyantát, cseranyagot, absintin bódító anyagot tart. Ókortól mitikus gyógyszer világszerte (neve Artemisz görög holdistennőről), ördögűző, nyugtató, görcsoldó, féregűző, menstruációs zavar és hisztéria gyógyszere. Nálunk orv.: csupán az étvágygérjesztő keserű cseppek alkatrésze; valaha az abszint alapanyaga volt, de züllesztő hatása miatt gyártását betiltották; ürmösök és likőrök kis mennyiséget ma is tartalmaznak. Népi: gyomorerősítő, vizelethajtó, májbaj, epegörcs, savtúltengés, váltóláz, köszvény, bedörzsölve reuma ellen. Tib.: "tüdő meleg betegségei ellen" (B), havivérzés-szabályozó, vérköpés, vérfolyás, hányás, kolera ellenszere; mint a moxa égő anyaga száz betegség gyógyszere (H).
Arura - lásd Myrobalan, ill. Terminalia chebula
Asa foetida lásd Ferula

21. Asparagus officinalis - spárga (Liliaceae), élelmiszer és dísznövény, nitrogénben gazdag aszparagint tartalmaz. Görögöknél enyhe hashajtó, vizelethajtó, szerelemgerjesztő, méh-fájdalomcsillapító, kőoldó, elephantiasis ellenszere volt, franciák szívnyugtatóul, szívbetegek vízhajtójaként és köszvény ellen haszn. Nálunk orv.: nem haszn. Népi: vizelethajtó, hányingert szüntet, vese-, hólyag-, gyomor- és szívpanaszok ellen, afrodiziákum (szerelmi bájitalok része). Tib.: "eltünteti a tüzet a tüdőből", vesét és hólyagot gyógyítja, heves köhögést szünteti (H).

22. Athyrium crenatum - fodorka (Polypodiaceae), páfrányféle, feltehetőleg féregűző hatással. Orv. és népi: nem haszn. Tib.: méregtelenítő (K).

23. Bamboo Manna - bambusz, Bambusa arundinacea (Gramineae), gazdag szilikáttartalmú fa, gyümölcsét eszik. Főzetét Indiában méhösszehúzó, gyulladáscsökkentő, tonizáló és görcsoldó hatásáért szülés után, tüdővérzésnél, asztmás légzőgörcsnél, testi legyöngülésnél ajánlják, az arabok gyomor- és szívpanaszokra, bőrbajokra, Kínában köhögés ellen és féregűzőnek; a hosszú élet és hűség jelképe. Nálunk nem haszn. Tib.: tüdő, szíj, vese, lép, máj, belek lázas betegségei, elme- és idegzavarok, kimerülés ellen, a sebkezelés legfőbb szere (K).

24. Berberis sibirica - szibériai sóskaborbolya (Berberidaceae), alkaloidákat, csersavat, gyantát tartalmaz. Indiában sok változata használatos lázcsillapítóként, erősítőül, malária ellen. Orv.: nem haszn., csak a homeopata gyógyításban köszvény, aranyér, reuma ellen. Népi: hashajtó, máj- és epegyógyszer. Tib.: orrvérzés ellen (Gy).

25. Bergenia crassifolia

26. Bergenia saxifraga - kőtörő (Saxifragaceae), erős csersavtartalma miatt a gyökerét bőr cserzéséhez haszn. Orv.: nem haszn. Népi: leveléből néhol összehúzó teát főznek. Tib.: édesgyökérrel együtt tüdőbaj, sisakvirággal bél- és veseláz, porösszetételben idegbajok, pilulában szívbaj, szirupban tüdőgyulladás és -gennyesedés ellen (Gy).

27. Bombax malabaricum - gyapotfa (Malvaceae), összehúzó (adsztringens) hatásáért Indiában a fiatal fa gyökerét súlyos betegek erősítésére, nemi erő fokozására, vérhas, hasmenés, női vérzés ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: "minden betegséget fölfelé húz", legjobb hánytató,(H).

28. Boswellia carteri - tömjén, olibanum (Burseraceae), illatos olaja és gyantája miatt már az Ótestamentumban szerepel, főként füstölőben haszn. Indiában tüdő-, hörgő- és garatgyulladásnál belsőleg és belélegezve, kenőcsben sebekre, gyulladásra, fekélyre. Nálunk nem haszn. Tib.: mell- és májbajok, szívbaj, lepra, reuma ellen (Gy), idegbajok és melankólia ellen (K).

29. Caesalpinia sappan

30. Caesalpinia sepiaria - szappanfa (Leguminosae), vörös színét a brasilin okozza, erről Brazília neve. Indiában vallási ceremomáknál szerepel, sebgyogyító, tüdővérzést csillapító, tejtermelő hatást tulajdonítanak neki, Japánban és Vietnamban is gyógyítanak vele. Festék. Orv.: antihisztamin hatású belső dezinficiens, érfalak áteresztő képességét csökkenti. Népi: nem haszn. Tib.: "vért hűti és mozgásba hozza", izzasztó (H), szív- és idegbajok, levegőbetegségek gyógyszere (Gy).

31. Calamus Draco - sárkányvér (Palmae), festék, gyógyszerként nem haszn. Tib.: "vért harmóniába hozza, fekélyt összehúzza" (H).

32. Campanula glomerata - harangvirág (Campanulaceae) dísznövény és főzelék, gyógyszerként nem haszn. Tib.: nemi szervek és epe meleg betegségei ellen (H).
Camphor - lásd Cinnamomum camphora

33. Canavalia gladiata - jakbab, tőrbab (Leguminosae), mérgező hatású (canavanin) magvát főzelékként eszik, gyógyszernek nem haszn. Tib.: levegő-betegségek, idegbajok ellen, vese- és húgyutak, derékfájás, járászavarok gyógyszere (GY).

34. Cannabis sativa - hasis, indiai kender (Moraceae), már az Atharvavédában csodaszerként szerepel derű- és gyönyörkeltő hatásáért, Kínában is ősi gyógyszer. Izgató, étvágygerjesztő, összehúzó hatású, az elmét élesíti és euforizál (derűs hangulatot kelt), de nagy adagban fogyasztva kábulatot, látomásos mámorállapotot okoz, a megszokás veszélye folytán destruálja az idegrendszert. Orv.: sok betegség ellen adták, reuma, tetanusz, asztma, kolera ellen, vizelethajtónak, görcsoldónak stb. Az a nézet, hogy az ősi sebészetben bódítóként szerepelt, nem látszik igazoltnak. Népi: idegfájások, köszvény, reuma, váltóláz, migrén, görcsök, bélpanaszok; káros mellékhatása miatt mind kevésbé használják. Tib.: "bőr és nyirokbajok gyógyszere" (H).

35. Capsicum annuum - paprika (Solanaceae), kapszaicint és vitamint tart. fűszer, eledel. Orv.: értágító, emésztésjavító, bőrizgató, bedörzsölve reuma és idegbántalmak ellen. Népi: ugyancsak. Tib.: "a szervezet minden ártalmát gyógyítja", aranyér, parazitás betegségek és rák gyógyszere (H). Emésztési zavarok, vérhas, szédülés, daganat, levegő és phlegma betegségei, szívzavarok, étvágytalanság, bordafájás ellen (Gy).

36. Caragana microphylla - borsócserje (Leguminosae), termését eszik, Nepálban a gyökerét lázcsillapítónak tartják, orv. nem haszn. Tib.: lepra, köszvény és reuma elleni por része (Gy).
Cardamomum - lásd Amomum (Elettaria cardamomum)

37. Carduus crispus - bodros bogáncs (Compositae), egy válfaja lázcsillapító, egyébként nem haszn. Tib.: része a három életnedv betegségei elleni pilulának (GY).

38. Carthamus tinctorius - pórsáfrány (Compositae), piros és sárga festékanyaga miatt élelmiszeripari cikk. Indiában hashajtó, külsőleg bedörzsölve reumára, bénulásra, rosszindulatú fekélyre alkalmazták, ugyanígy a görögök és rómaiak is. Orv.: magzatelhajtó, de nagy adagban halálos. Népi: nyákoldó tea. Tib.: "vért hűti, mozgatja, fájdalmat csillapít, májbajt, erek eltömődését, székelési nehézséget, fehér ájulást, étvágytalanságot gyógyít, magzat elhalását akadályozza, szívben új vért termel" (H), fertőző lázas betegségek ellenszerének egyik hatóanyaga (Gy).

Castor olaj - lásd Ricinus communis

39. Celosia argentea - kakastaréj, amarantusz-féle (Amarantaceae), Indiában hasmenés ellen és nemi ingerlőként ismeretes, nálunk főzelék, takarmány, trágya és festék. Tib.: máj- és szélbetegségek, zöldhályog, szaruhártyafekély, rosszindulatú fekélyek, rüh ellen (H).
Chiretta - lásd Swertia chirata

40. Chrisanthemum sinense - kínai aranyvirág (Compositae), hazai változata, a Tanacetum vulgare, erős csersavtartalma, tanacetin, illóolajok stb. miatt növényvédő és rovarirtó szer. - Kínában a vérkeringés legfőbb rendezője, "életenergia megőrzője", emésztési és idegzavarok specifikuma, kopaszodástól és őszüléstől is megóv. Indiában kankó ellen használták. Nálunk orv. nem haszn., népi: görcsoldó, gyomorerősítő, féregtelenítő, idegnyugtató, külsőleg reuma ellen. Mérgező hatása miatt óvatosan. Tib.: "mérgezés és láz ellenszere" (H), görcsök, daganatok és bőrfarkas gyógyszere (K).

41. Cicer arietinum - csicseriborsó (Leguminosae), hüvelyes vetemény, szegények étrendjében szerepelt, nagy savtartalma miatt üdítő ital is. Indiában hasmenés, emésztési zavar, rendetlen havi vérzés háziszere. Orv. és népi: nálunk nem haszn. Tib.: a legendás gyógyszerek közt szerepel, közelebbi indikáció nélkül (J).

42. Cinnamomum camphora - kámfor (Lauraceae), illóolaja a központi idegrendszer ingerlékenységét fokozza, köptető, görcsoldó. Kínából és Japánból származik, az arabok terjesztették el. Orv.: tüdőgyulladás, fertőző betegségek, gyomorgörcs ellen, szíverősítő, bedörzsölve bőrpirosító, ingerlő, reumaellenes szer. Népi: ugyanez, izzasztószer, fagyellenes kenőcs. Tib.: görcsök, gyulladás, tbc és bőrfarkas ellen (K), nehézlégzés, hátfájás, fehérfolyás, hányás, daganatok, magas vérnyomás, gyomorpanaszok, sárgaság, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy), legendás mindenható gyógyszer (J).

43. Cinnamomum cassia - fahéj (Lauraceae), illóolajas, csersavas nyálka- és keményítőtartalmú fűszer, illatszer és likőralkatrész. Kínában és Japánban régi gyógyszer a hosszú élet elnyerésére, a görögök, föníciaiak és zsidók is használták az ókorban. Indiában közkeletű szer; az arabok világszerte terjesztették. Orv.: hatása nincs, csak ízjavítónak használják, népi orvoslásban is. Tib. "gyomorban és májban a gázok ellenszere" (H), emésztési zavarok, daganatok, gyomordaganat, menstruációs zavar, szív- és vesebaj, levegő-phlegma-epe okozta valamennyi betegségnél (Gy).

44. Citrullus lanatus - görögdinnye (Cucurbitaceae), hashajtó hatású gyümölcs, gyógyszerként nálunk nem haszn. Tib.: levegő és phlegma betegségei, vérhas, emésztési zavar és szédülés elleni pilula alkatrésze. (Gy).

45. Clematis nepalensis - nepáli iszalag (Ranunculaceae), nálunk dísznövény, Indiában lepra, vér betegségei és lázas bajok ellen haszn. Tib.: sebgyógyításra, gennyedés ellen (H).

46. Conioselinum qaginatum - kézikönyveimben nem található, de Linné rendszertanában egymás mellett szerepel a bürök = Conium, és a derezle = Selinum (Umbelliferae), feltehetően ezek változatáról van szó. A bürök ősidő óta használt méreg komin és más mérgező alkaloida tartalommal, Athén hivatalos kivégzési eszköze volt. Orv.: idegfájdalmak csillapítására és nyugtatóként használták, homoeopaták ma is használják. Népi: nem haszn., de sok szándékos vagy véletlen mérgezés történik vele. Tib.: a Conioselinum gyomorpanaszok, meghűlés, levegő és phlegma betegségei, valamint "daganatbetegségek" ellen haszn. (Gy), Dász szótárában: hasmenés és kankó ellen.

47. Costus speciosus - koriander, bolhapor (Umbelliferae), illóolajat, zsírokat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Ősidők óta kedvelt gyógyszer Indiában is, Európában is, mint szélhajtó, vizelethajtó, erősítő, potencianövelő, sőt gyermekágyi láz megelőzésére is. Orv.: régebben ízjavító, emésztést rendező, ma már csak fűszer és likőralapanyag. Népi: előbbiek és görcsoldó, felfúvódást szüntet, bőrgyulladást oszlat, vértisztító. Tib.: gyomorpanaszokra, gyulladásra, görcsökre, daganatok és bőrfarkas ellen (K, H).

48. Coriandrum sativum - gyömbér-szerű kelet-indiai dísznövény (Zingiberaceae), enyhe potenciafokozó. Orv. és népi: nem haszn. Tib.: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, magas vérnyomás ellen, daganat, sárgaság és láz gyógyszere, tbc, melankólia és idegbajok ellen is (K).

49. Cotoneaster melanocarpa - manna (Rosaceae), egy a sok különböző "manna" közt, bőséges cukortartalommal, feltételezett máj-, gyomor- és bélerősítő hatással. Nálunk nem haszn. Tib.: szél és phlegma betegségeire, vérhas, emésztési zavar, szédülés ellen (Gy).

50. Crataegus pinnatifidal

51. Crataegus sanguinea - galagonya-félék (Roseaceae), szaponinokat, sztearint, adenozint, kolint, acetilkolint, glikozidát, illóolajat és cseranyagot tartalmazó díszcserje ill. gyümölcs. Orv.: régebben vérnyomáscsökkentőnek, érelmeszesedés ellen és szívműködés rendezésére használták. Népi: ugyanez, szívidegesség és angina pectoris (szívkoszorúér-betegség) ellen is. Tib.: vérbaj ellen (K), szembajokra, vértisztító, vérnyomásrendező, szív- és idegpanaszokra, lepra és reuma, daganatok, hasvízkór, emésztési zavarok ellen (Gy).

52. Crocus sativus - sáfrány (Iridaceae), mérgező glikozidokat, illó-, és zsírosolajat tartalmaz. Ókortól világszerte használatos mint szív- és potenciaerősítő, látásjavító, szülést könnyítő gyógyszer, festék, méreg, mágikus ceremóniák alkatrésze. Orv.: régen görcsoldó és ízesítő, nagyobb adagban abortivum volt. Népi: emlőgyulladás, körömméreg, kötőhártyalob ellenszere volt, mérgező mellékhatásai miatt már csak ízjavító és színező. Tib.: "kanyaró lefolyását gyorsítja" (H), görcsök, daganatok, bőrfarkas, idegbajok, vérbaj ellenszere (K), láz- és vérzéscsillapító, tüdőbaj, ízületi panaszok, köszvény, szembajok, gennyedés, szívpanaszok, ideges zavarok, hátfájás, légzési nehézség, gyomorfájás, húgyúti panaszok, májgyulladás, járászavar, mindhárom életnedv betegségeinek ellenszere (Gy), legendás ősi gyógyszer (J).

53. Croton tiglium - kroton (Euphorbiaceae) mérgező krotint, ricint, emésztést segítő enzimeket, aminosavakat tartalmaz. Indiában, Kínában és Japánban ősidőtől használatos hashajtó és mindhárom életnedv gyógyszere. Orv.: régebben belsőleg hashajtónak és féregűzőnek, külsőleg gennyes fekélyekre; drasztikus hatása miatt újabban csak állatgyógyászatban. Népi: nem haszn., mivel 20 cseppnyi a halálos adag belőle. Tib.: az "öt méreg" egyike, megnyitja a kilenc nyílást, minden fölös nedvet eltávolit, más mérgek hatását megszünteti, kígyó- és skorpiómarást gyógyítja, helyreállítja a belső harmóniát, szünteti a köhögést, arcidegbénulást, süketséget, fog- és nyakfájást (H).

54. Cucumis melo - sárgadinnye (Cucurbitaceae), gyümölcs, Kínában vizelethajtó, hánytató, hashajtó, a kocsányából kivont keserű drog vizenyőt csökkent, tífusz ellen is haszn. Nálunk orv. és népi: nem haszn. Tib.: "parazitás betegségek ellen" (H).

55. Curcuma longa - kurkuma (Zingiberaceae), illóolajtartalmú fűszer, likőrgyártásban, keményítőkészítésben és mint festék az iparban használatos. Indiai házassági és más vallási ceremóniákban fontos szerepe van, gyógyszerként is használják mint gyulladáscsökkentőt, szemvizet, hűlés és bőrbajok ellenszerét. A Curry nevű indiai ételízesítő része. Orv.: étvágygerjesztő aromatikum volt, népi: nem haszn. Tib.: méregtelenít, "súlyos betegségeket gyógyít, hűti és mozgatja a vért meg a levegőt" (H).

56. Cuscuta sinensis - kínai aranka, szulák (Convolvulaceae), nálunk nem haszn. Kínában a C. japonensis húgyivarszervi gyógyszer, sőt a magzat harántfekvését is megváltoztatja; a taoisták a halhatatlanság szerének tekintették. Tib.: "tüdő-máj-erek meleg betegségei ellen" (B).

57. Cyperus scariosus - sás-féle (Cyperaceae), aromás gyökere Indiában lázcsillapító, vízhajtó, hashajtó. Nálunk nem haszn. Tib.: idegbántalmak, melankólia, vérbaj ellen (K).

58. Datura stramonium - (metel) maszlag (Solanaceae), hioszciamin, atropin és szkopolamin tartalma miatt erősen mérgező, bódító. Indiai eredetű növény, ott ókortól használják gyulladások, asztma, bőrbajok, fogfájás ellen, általános fájdalomcsillapítóként és külsőleg is. Orv.: görcsoldó, idegrendszert izgatja, majd bénítja, köhögést szünteti, altatást könnyíti, elmebeteg dühöngését csillapítja, fájdalmat szüntet. Népi: mérgezés veszélye miatt háziszernek nem alkalmas. Tib.: lágyéki, májtáji fájdalmat, menstruációs görcsöt, haspuffadást szünteti, tüdő tbc ellenszere (H).

59. Dracocephalum arguense

60. Dracocephalum ruyschiana - sárkányfű (Labiatae), ártalmatlan dísznövény, nálunk gyógyszerként nem haszn. Tib.: lázas máj- és gyomorbántalmak ellen (Gy).
Elettaria cardamomum - lásd Amomum cardamomum

61. Ephedra sinica - csikófark (Ephedraceae), ephedrint tartalmazó cserje, amelynek bogyója állítólag az ősi indiai Védákban szereplő szóma. Hatása a légúti betegségekre régtől ismert, később reumatizmus, vérbaj és sok egyéb ellen használták. Kínában és Japánban is ősi gyógyszer láz ellen és izzasztóként, valódi hatásmechanizmusát csak legújabban ismerték fel: asztma ellen 1917-ben ajánlották japán farmakológusok. Orv.: a szimpatikus idegrendszert adrenalinszerűen izgatja, érszűkítő, asztma, tüdőtágulás, szénaláz, szamárköhögés, csalánkiütés esetén eredménnyel alkalmazzák. Népi: légzőszervi bajokon kívül tejbe főzve reuma és vérbaj ellen is. Tib.: érrendszer és tüdő gyógyszere, vérkeringés támogatója, megnyitja a 9 nyílást, gyógyítja a szél okozta bajokat, fejfájást, bőrkiütést, szemgyulladást, vér- és vizeletpangást, lázcsillapító (H). Ha a "soma-plant" valóban az Ephedrával azonos, akkor tbc, fehérfolyás, hányás, csonttörés, torokgyík, sárgaság, daganatok, emésztési zavar és magas vérnyomás ellen is haszn. (K).

62. Equisetum arvense - zsurló (Equisetaceae), szaponint, kovasavat, szerves savakat stb. tartalmazó tisztítószer ("súroló" - innen a magyar neve). Orv.: vizelethajtó, vesebaj és köszvény esetén is haszn. Népi: húgyúti, epe- és májbetegségek, mellhártyalob, vízkór, köszvény csúz, reuma, vesekő és tbc háziszere. Tib.: izzasztó (H), emésztést rendező (Gy).

63. Eriobotrya japonica - naspolya (Rosaceae), enyhén hashajtó hatású gyümölcs, nálunk gyógyszerként nem haszn. Tib.: vese- és húgyúti panaszok, lázas bélbajok gyógykeverékének része (Gy).

64. Eugenia caryophyllata - szegfűszeg, Caryophyllus aromaticus (Caryophyllaceae) trópusi fűszerfa magas illóolaj-, cserzőanyag- és gyantatartalommal. Olajának dezinficiens hatása ókortól ismert, járványok ellen használták a középkorban, Kínában ősi gyógyszer, Indiában vallási ceremóniák tartozéka. Közkedvelt fűszer. Orv.: mint a tinctura aromatica része serkenti a renyhe bélműködést, az oleum caryophylli a fogászatban enyhe érzéstelenítőként és dezinficiensként volt haszn. Népi: étvágygerjesztő, emésztésrendező, erősítő, fogfájást szüntet, meghűlés esetén forralt bort ízesítenek vele. Tib.: torokfájás, reuma, idegbajok, melankólia, süketség, daganatok, lázas betegségek, lépgyulladás ellenszere, mindhárom életnedv betegségeit gyógyítja (Gy, K), legendás mindenható szer (J).

65. Euphorbia pallasii - tejfű (Euphorbiaceae), gyantát, keserűanyagokat, sókat és savakat tartalmaz, iparban konzerválószer. Sok fajtáját ősidőtől gyógyszerként használják nálunk is, Keleten is, bár mérgező hatása miatt csak óvatosan. Orv.: bőrizgató, hólyaghúzó, főleg állatgyógyászatban. Népi: hánytató, hashajtó. Tib.: hashajtó, vizelethajtó, izzasztó, magzatelhajtó, vese- és tüdőbajok gyógyszere, "szél mérgező hatása ellen véd" (H).

66. Ferula assa-foetida - bűzös aszat, aszandkóró (Umbelliferae), gumigyanta tartalmú, csípős szagú, keserű, beszáradó tejnedvét régtől használják babonás gyógyszerként. Orv.: epehajtó. Népi: köptető, hörghurut görcsoldója, bélműködés szabályozója, hisztéria ellenszere. Tib.: vérbaj ellen (K), élősdiek ellen, hőcsökkentő, szívtámogató (H).

67. Foeniculum vulgare - édeskömény (Umbelliferae), illóolajat, zsírosolajat, cukrot, fehérjét tartalmazó fűszer, saláta, ízesítő anyag, állati tápszer. Görögök ismerték vizelethajtó és tejszaporító hatását. Orv.: gyomorerősítő, görcsoldó, szélhajtó, tejszaporító, szemvíz, más szerek ízesítője. Népi: ugyanez, nyálkaoldó, étvágyjavító, féregűző, vesegyulladás ellen, szájvíz. Tib.: szembajokra, méregtelenítő, meleg levegőbetegségek gyógyszere (B, H).

68. Forsythia suspensa - forszítia (Oleaceae), díszcserje, nálunk orv. nem haszn. Tib.: székszorulás, hólyaggyulladás, viszkető bőrbajok, nyaki mirigy, tbc (skrofulózis), hányás ellen (H).

69. Galedupa arborea - nálunk nem ismeretes, talán a kenderikefű rokona: Galeopsis dubia (Labiatae), amely keserűanyagot, szaponint, kovasavat tart. Orv.: nem haszn. Népi: hurut elleni tea. Tib.: emésztésjavító (Gy).

70. Galium boreale - északi galaj (Rubiaceae), több hazai változata szerepel a népi gyógyászatban, pl. ragadós galaj, tejoltófű, szagosmüge, melyeknek cseranyaga, glikozidái, illóolajai vérnyomáscsökkentő, idegnyugtató hatásúak, vese-, epe-, máj- és légzőszervi betegségek háziszerei. Tib.: vese és húgyutak zavarai (Gy).

71. Gardenia florida - sárga becő (Rubiaceae), csersavas illóanyagokat tartalmazó díszcserje. Kínában teaillatosító, Indiában láz, hasmenés, bőrbajok, bélféreg, fejfájás és hisztéria ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: máj és epe meleg betegségei ellen (B).

72. Gentiana algida

73. Gentiana amarella

74. Gentiana aquea

75. Gentiana barbata

76. Gentiana chiretta

77. Gentiana macrophylla

78. Gentiana pneumonanthe - tárnics, encián (Gentianaceae), havasi és kerti virág, keserűanyagokkal. Kínában "sárkányepe" néven bélbaj, reuma, gyengeség, bélféreg és bőrbajok ellenszere, Indiában és Perzsiában ősi hashajtó, bélféreghajtó. A nálunk használatos Gentiana lutea gyökéranyaga fokozza az adrenalinhatást, kivonata a pilulák szokásos alapanyaga. Likőriparban is felhasználják. Orv.: étvágygerjesztő és emésztést rendező tinctura. Népi: minden gyomorpanaszra, idegerősítő, féregűző, cukorbaj háziszere. Tib.: szem- és bőrbajok, krónikus láz és gennyedés, lepra, köszvény, reuma, tüdő- és májbetegségek, fejfájás, hátfájás, légzési zavar, vese- és húgyúti panaszok, idegbaj, kimerülés, süketség, vérnyomás rendellenessége, torokfertőzés, mindhárom életnedv okozta betegségek ellenszere (Gy).

79. Ginkgo biloba - ginkó, páfrányfenyő (Ginkgoaceae), fennmaradt "szent fa" Távol-Keleten, termése a kínaiaknál gyógyszer és csemege. Nálunk díszfa. Tib.: adsztringens (összehúzó) gyógyszer, levegő és phlegma betegségeinek ellenszere; vérhas, szédülés, emésztési zavar orvosságainak alkatrésze (Gy).