A nyár beköszöntével időszerű áttekinteni a kullancsokkal kapcsolatos témakört. Fontos, hogy tisztában legyünk ennek az élősködőnek a legfontosabb biológiai tulajdonságaival, az általa terjesztett betegségek leggyakoribb tüneteivel, és a kullancsok elleni védekezés lehetőségeivel, módszereivel.
Kb. 25 fajuk él Magyarországon. Erdős-bokros területeken szinte mindenütt föllelhetők. Megjelenhetnek akár kertekben vagy városi parkokban is. Váltivarú állatok, átalakulással fejlődnek. A nőstény a petéket a talajra, aljnövényzetre rakja. Az azokból kikelő hatlábú lárvák nyolclábúvá alakulnak, majd azokból lesznek a kifejlett kullancsok. A magyarországi fajok a háromgazdás kullancsok közé tartoznak, vagyis minden fejlődési alak más meleg vérű állaton élősködik. A lárvák rendszerint apró vadon élő rágcsálókon, madarakon, a fejlődésben lévő és kifejlett egyedek valamilyen nagyobb állaton (őz, szarvas, vaddisznó stb). Ebbe a körforgásba "csöppen bele" a természetbe látogató ember és kutyája, szolgálnak alkalmi táplálékforrásul, és válnak esetenként a kullancs által terjesztett betegségek szenvedő alanyává.
A kullancsok tavasztól őszig, az év melegebb időszakában aktívak, előfordulásukra leginkább akkor számíthatunk. A telet csak a kifejlett egyedek vészelik át. A kifejlett nőstény kullancsok csak egyszer szívnak vért, majd lerakják petéiket, és elpusztulnak. Hosszabb ideig, akár egy hétig is a gazdán tartózkodnak. Fejüket mélyen a bőrbe fúrják, erősen tapadnak. Fájdalmat nem okoznak, mert nyáluk szövetoldó anyagot tartalmaz, ami megkönnyíti, hogy mélyebb szövetrétegekbe hatoljanak.
A kullancsok számos betegség hordozói. Vírusokat, baktériumokat, egysejtű élősködőket juttathatnak egyik állatról (emberről) a másikra. Nálunk a leggyakoribb kutyabetegség, amit kullancsok visznek át egyik egyedről a másikra, a babeziózis. Ezt egy világszerte előforduló egysejtű okozza, ami a vadon élő kutyaféléket és a házikutyát is megbetegíti. A fertőzés után 7-21 nappal jelentkeznek a tünetek: magas láz, elesettség, a nyálkahártyák (száj, kötőhártya) sápadtsága, sötét, kávébarna vizelet. A babéziák a vörösvérsejteket támadják meg, azok szétesését idézik elő. Emiatt a vér oxigénszállító képessége erősen csökken, illetve a vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) a veséket súlyosan károsítja. Veseelégtelenség is bekövetkezhet. A hemoglobin bomlástermékei révén sárgaság jelentkezhet. A betegség megállapítása a kórelőzmény (kullanccsal való érintkezés), a fölsorolt tünetek és vérkenet vizsgálata alapján történik. Kezelése részben az élősködők gyógyszeres elpusztításából, másrészt a következmények megszüntetéséből áll. Infúzióra, súlyos esetben vérátömlesztésre lehet szükség. A gyógyulás 1-2 hetet vesz igénybe. A betegség elleni védekezés a kullancsok távol tartásával lehetséges. Oltóanyag ez idáig csak Franciaországban áll rendelkezésre. A kutyababeziózis emberre nem veszélyes.
A Lyme-kórt mindössze másfél évtizede írták le, noha - mint utólag kiderült - több megjelenési formáját már régóta ismerték. Embereken annyira jellegzetes tünetét, a kullancscsípés helyéről körkörösen terjedő bőrpírt kutyán nem produkálja. Változó hosszúságú lappangási idő után hirtelen kezdődő sántasággal, végtagfájdalmakkal jelentkezik, amelyek hullámzó súlyosságúak lehetnek. Legtöbbször a mellső lábtő és a csánkízület gyulladása alakul ki, gyakran duzzanat nélkül. Heveny esetben láz, étvágytalanság, nyirokcsomó-duzzanat kíséri. Ismert szívizom-elhalásos és agyvelő-vagy ideggyulladásos formája is. A kórhatározás alapja a kórelőzmény (kullancs), a tünetek és a vérsavó laboratóriumi vizsgálata. A kezelés kb. kéthetes antibiotikum-kúrából és szükség szerint tüneti kezelésből áll. A megelőzés lehetősége a kullancsok távol tartása. Noha a kórokozó közös, a betegségek kutyáról emberre való terjedésétől nem kell tartani (bár a beteg állat vizeletével ürítheti a baktériumokat). A legtöbb zavar kiváltója a vírusos agyvelőgyulladás. Ez az emberek rendkívül súlyos betegsége, ami ellen ma már megfelelő védőoltás is rendelkezésre áll. (Az oltás a vírus és nem a kullancs ellen véd!) Ugyanakkor ezek a vírusok a kutyákat csak kivételesen betegítik meg. Noha gyakran megfertőződnek, amit vérvizsgálattal ki is lehet mutatni, bennük betegség nem fejlődik ki, tünetmentes hordozók. Mindössze rendkívül durva, agyvelőbe történő kísérleti oltással sikerült az emberekéhez hasonló megbetegedéseket kutyákban előidézni. Éppen ezért ezen vírusok ellen sehol sem oltják a kutyákat. A kullancsosság elleni védekezés eszköztára meglehetősen szegényes. A gyógyszeres védekezés (a kutyák megelőző célzatú kezelése kullancsellenes parazitairtó szerrel) nem veszélytelen, egyes fajták (skótjuhász, bobtail, kuvasz stb.) esetében kifejezetten kerülendő!
Maradnak a megfelelő hatóanyagot tartalmazó nyakörvek, amelyek állatkereskedésekben, állatorvosi gyógyszertárakban kaphatók. Figyelni kell arra, hogy a védettség csak a nyakörv dobozán föltüntetett időre szól, nem százszázalékos és hogy a hatóanyag fürdés közben kiázik belőle. A jó nyakörv mellett is elengedhetetlen azonban a kutyák rendszeres átvizsgálása. A kullancsok a kutya bármely testrészén megtapadhatnak, de legtöbbször a fejen, a nyakon és a törzs oldalán találjuk őket. Borsnyi-babszemnyi barnás képletek, amiket el kell távolítani. Érdemes minden zsíros anyag rákenése nélkül ujjbeggyel a potrohukat körbe-körbe forgatni. A nagyobbak hamarabb, a kisebbek valamivel több idő után kiesnek. A kiszedett kullancsot el kell pusztítani! Mivel a kullancsok a bőrön való megtapadásuk után nem azonnal kezdenek táplálkozni, néhány órán belül állatunk fertőződésének veszélye nélkül kiszedhetjük őket. A megtapadás helyén múló duzzanat maradhat.