15. forduló: Tabdi – Lakitelek 1:1 (0:0)
2009.02.11. 18:22
Egy újabb olyan mérkőzés, amelyet a kihagyott lakiteleki helyzetekkel lehet jellemezni. Ahogyan az lenni szokott, a lehetőségek egész sorának elmulasztása meg is bosszulta magát. Miközben túlzás nélkül tíz a kettőhöz volt a helyzetek aránya, a hazaiaknak ez is elég volt ahhoz, hogy a vezetést megszerezzék. Annak ellenére, hogy már az első félidőben gólokkal lehetett volna vezetni, futni kellett az eredmény után. Végül egymást követően immár második alkalommal, Kovács Péternek köszönhetően aztán sikerült kiegyenlíteni.
Az első félidőben valóban eldőlhetett volna az összecsapás, ám az egyetlen gólt szerző lakiteleki támadó kivételével az egész mérkőzésen nem volt, aki a jobbnál-jobb helyzetben betaláljon. A legnagyobb helyzetek sorát Oláh Dániel nyitotta meg. Nagyon jól tört be baloldali a tizenhatoson, ám tíz méterről a kapussal szemben félmagasan, gyengén középre lőtt. Második helyzeténél a balösszekötő helyéről mintegy tizennyolc méterről célozhatta meg tisztán a kaput, de lövése még az előzőnél is erőtlenebbre sikerült. Ezúttal is Kovács Péter volt, akinek sikerült némi tűzijátékot rendezni. Gyorsaságának köszönhetően lehetetlen labdákat is befutott. Előbb kisodródva mellé, majd középre lőtt, végül óriási bombával a hosszú felső saroknál a kapufa csúcsát találta el. Neki nem, a hazaiaknak viszont óriási szerencséje volt. Verebélyi Gábornak is volt vagy három ígéretes megmozdulása, bár ezúttal kissé gyengélkedett. Előbb Magyar Péter beadásáról késett le, majd óriási helyzetben tisztán a kapussal szemben átemeléssel próbálkozott sikertelenül. Egy következő esetnél ugyancsak egyedül lendülhetett kapura, sajnos beérte egy védő. Aztán egy igazi tűzijáték előtt került helyzetbe. Kapussal szemben baloldalról tisztán lőhetett volna ballal, de át akarta venni a jobb lábára a labdát, ami nem sikerült. A tűzijátéknál aztán két társával együtt ő is próbálkozott kapura lőni, mindhárom lövés elakadt. A labda végül újra elé került, és okosan középre is játszott, ám Fórizs István a kapuval szemben tizennégy-tizenöt méterről lyukat rúgott. Ez is óriási helyzet volt. Magyar Péternek is volt egy ígéretes elfutása, sajnos a társak nem igazán követték középen. Volt néhány, máskor ígéretesnek mondható szabadrúgási lehetőség is, ezekből azonban csak rossz és még rosszabb megoldások születtek.
A hazaiak egyetlen komoly helyzete a baloldali védő poszton elkövetett könnyelműség következtében alakult ki, végül szerencsére sikerült menteni. Egy másik veszélyes helyzetben Juhász József lépett ki nagyszerű ütemben, és akadályozta meg a hazai támadást. Ennyi volt. A felívelgetésekkel okoztak ugyan némi gondot, ezt azonban a vendég védelem rendre megoldotta.
A második félidőben kevesebb lakiteleki helyzet adódott, aminek legfőbb oka az utolsó passzok sikertelensége, több céltalan felívelés, illetve egy-egy elkapkodott megoldás volt. Két gólt ígérő támadás azért ezúttal is futott a baloldalon. Az előbbiekből következően mindkettő labdaszerzéssel induló egyéni kezdeményezés eredménye volt. Egyiket ezúttal is Oláh Dániel jegyezte, aki nagyon jól tört be, de mintegy tizennégy méterről újra csak a kapust találta el. A másiknál Kalics József egészen messziről indulva szintén jól tört be, és előbb említett társával szinte azonos pozícióból nagyon elkapkodva messze mellé lőtt. Mindkét esetben érdemes lett volna felnézni, hiszen mint az utóbbi esetben a hosszú oldalon Magyar Péter, mindkétszer tisztán megjátszható társ is volt. Jobb oldalon és középen is voltak próbálkozások, ezeknek azonban útját állta a hazai védelem; egy esetet kivéve, amikor elég tiszta helyzetben, Verebélyi Gábor közelről egy lövést nagyon elkapkodott.
Ebben a játékrészben már kiegyenlítettebb volt a küzdelem. A hazaiak egy előre ívelt labdája védők és támadók között is elment, így az a vendég kapus zsákmánya lehetett. Szerencsére nem számított rá a legmélyebben a kapu előtt tisztán álló hazai támadó. Ezt követően egy elsőre ártatlannak látszó, mélyre sikerült előre ívelés okozott gondot, de Körtvélyesi Ödön a kapufa segítségével megoldotta a helyzetet. Aztán jött egy baloldali védő pozícióban egy újabb könnyelmű labdavesztés, ami a végén hazai szöglethez vezetett. A sarokról történt beívelést csak röviden sikerült az ezúttal kissé kapkodó lakiteleki védőknek mentenie. A labda egy teljesen őrizetlenül hagyott hazai játékos elé került, aki tizenöt méterről félfordulattal, nagy erővel, látványosan a kapu jobb felső sarkába bombázott. (1:0) Azok után, hogy a vendégcsapat minden addigi helyzetet elpuskázott, nem voltak túl biztatóak a kilátások. Verebélyi Gábor első félidőben említett helyzetbe hozó vissza passza mellett aztán Fórizs István jóvoltából megszületett a mérkőzésen a második jó rövidpassz, és vele az egyenlítő gól. Kovács Péter kibújt a védők közül, és szinte ahogy jött, úgy vágta be a labdát a hosszú alsó sarokba. (1:1) Nagy megkönnyebbülés volt. Úgy tűnt, hogy még van idő a győzelem megszerzésére is, de az utolsó szűk negyedórában már meddők voltak a lakiteleki támadások, és a hazai próbálkozások is.
A lakiteleki együttes ismét észre vette, hogy komoly hiányzói voltak. Mata József és a még mindig sérült Lángos László mellett ezúttal váratlanul hiányzott Tóth Sándor is. Ezzel együtt megfontoltabb megoldásokkal, jobb helyzetkihasználással többször is eldönthette volna a mérkőzést. Ugyanakkor ez a döntetlen azt jelenti, hogy a bajnokesélyessel szembeni első fordulót leszámítva tizennégy mérkőzésen veretlen maradt a csapat. Ez pedig sporttörténeti esemény. Négy döntetlen és tíz győzelem. Követőjét két ponttal, a mezőny többi csapatát pedig pontokkal megelőzve a második helyen zárja az őszi szezont a lakiteleki gárda. Ilyen is régen volt. És bár az utóbbi néhány mérkőzésen nem úgy sikerült minden, mint lehetett volna, ez a teljesítmény minden elismerést megérdemel. Dicséri Ézsiás Gábort, a szakvezetőt és dicséri a játékosokat. Bízzunk a tavaszi jó folytatásban!
Az ifjúságiak mérkőzésén Tabdi – Lakitelek 2:4
A lakiteleki fiatalok már 3:0-ra is vezettek, aztán kissé felhozták ellenfelüket. A 3:2-es vezetés után elért negyedik találat azonban újra megmutatta milyenek az erőviszonyok. A lakiteleki ifjúsági csapat éppúgy mint a felnőttek, a második helyen várja a folytatást. A csapat tagjai remélhetően egyenként is képesek megélni azt a sikert amit az őszi szezonban elértek. És mivel megvan az esélye, hogy a tavaszi felkészüléstől kezdődően többször is a felnőtt csapattal együtt edzenek, fejlődésük szempontjából minden eddiginél jobb lehetőségeket élvezhetnek.
A LAKITELEKI TORNA EGYLET VEZETŐI ÉS SPORTOLÓI EZÚTON IS KÖSZÖNIK A TÁMOGATÓK IDEI ÉVBEN NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÉT, MINDEN NÉZŐ ÉRDEKLŐDÉSÉT, SZURKOLÓINAK HAZAI ÉS IDEGENBENI BIZTATÁSÁT!
Terjéki Ferenc
|