15.rész

- Jaj istenem Bill végre hogy felébredtél! - mondta Tom és jó erősen megölelte Billt

- Hé! Azért meg ne ölj! - motyogta Bill erőtlenül

- Bocsi csak úgy féltettelek. Meg Am is. - mosolygott Tom

- Am is itt van? - Bill

- Persze. Ő talált meg. Szegény nagyon ki volt borulva. Rengeteget sírt. Most kint vannak Max-al - mesélte Tom

- Kibékültek? - Gabi és Bill egyszerre

- Igen. De már nem járnak. Úgy viselkednek egymással mint a testvérek. Szóval minden rendben van. - mondta Tom - Behívjam most?

- Persze. Létszi. - mondta Bill

Max mindent elmesélt az új barátnőjéről és megmondom őszintén hogy egész szimpatikusnak találtam. Még beszélgettünk mikor Tom kijött Gabival.

- Lemegyünk enni valamit. Max gyere te is. - mondta Tom

Én addig bemegyek Billhez! - mondtam és már ott sem voltam.Tomék pedig lementek kajálni. Mikor bementem azt hittem hogy csak álmodok. Bill ébren volt és csak mosolygott. Én könnyezve futottam az ágyához és öleltem át.

- Jaj Bill úgy örülök hogy felkeltél! Nagyon aggódtam és ha nem ébredtél volna fel akkor én.......

- De felébredtem és jólvagyok. Köszönöm hogy így aggódtál. Meg te találtál meg ugyhogy mindent köszönök. - mondta Bill

- Jaj. Nincs mit. Persze hogy aggódtam hiszen te vagy az egyik legjobb barátom.

- Akkor jó. Örülök hogy Tomék végre összejöttek

- Én is. De lehetett látni rajtuk hogy megőrülnek egymásért. Remélem hogy sokáig együttmaradnak és Tom nem fogja megbántani Gabit

- Hát azt én is.

Billnek két napig kellett bentmaradnia a kórházba megfigyelésen. Mindenki sokszor meglátogatta. Én pedig reggeltől estig bennt voltam vele. Mikor kiengedték nagyon örültés a kötést is leszedték a fejéről. Felírtak neki pár gyógyszert aztán mentünk is. Simon jött be értünk a kórházba. Amikor hazaértünk mindenki evett, aztán Tom elment Gabival randizni, Simonnak be kellett mennie a munkahelyére én pedig itt maradtam segíteni Billnek kipakolni.

- Olyan jó végre itthon! - mondta miközben szétterült az ágyán.

- Elhiszem. Nem vagy fáradt? Feküdj le aludni. Én addig kipakolok. - mondta mivel láttam hogy ásított, meg a szemei is elég karikásak voltak.

- Nem kell kipakolni. Inkább nézzünk meg egy filmet. - mondta

- Tőlem!

- Bekapocstam egy filmet és Bill már 5 perc múlva mélyen aludt. Én kihasználtam az alkalmat és gyorsan kipakoltam a bőröndjét és lementem a konyhába. Simon is lent volt, elég hamar hazaért de így legalább én is haza tudtam menni. Éppen aludtam amikor rezgett a telefonom. Megnéztem a telefonom és láttam hogy csak egy sms-t kaptam és hogy még csak hajnali kettő van.

,, Láttam nem bírtad ki hogy ne pakold ki a táskám :D De azért köszi. Meg hogy végig itt voltál velem. Szeretlek jó8." - tehát Bill írt egy sms-t. Elolvastam de nem irtam vissza, mert ahoz már túl fáradt voltam. Másnap reggel arra kelltem hogy figyelnek. Vagyis éreztem. Nem csoda hiszen Bill, Tom, Max és Gabi is ott ülltek a szobámba.

- Hát ti hogy kerültök ide? Bill neked nem pihenned kéne? - kérdeztem álmosan.

- Nah köszi. Idejövök csak hogy itt legyek amikor felébredsz, és erre te meg így örülsz nekem. Hát köszi szépen. - mondta megsértődve és kiment a szobából.

- Bill várj meg! Hallod várj már meg! - futottam le utána a lépcsőn, de aztán valamibe megbotlottam és leestem.. Bill tökre megilyest és egyből odafutott.

- Jólvagy? Ne haragudj én nem akartam! - mondta Bill miközben felsegített a földről