13.rész
- Bill - futottam oda - Bill jólvagy? Ő bocsánat. Csak azt hittem hogy...... - sírva rohantam el, mert nem Bill vol hanem csag egy hajléktalan. Sírógörcsöt kaptam és csak rohantam előre. Már nem érdeket semmi csak az hogy megtaláljam Billt. Össze-vissza futottam. Ekkor elrohantam valaki mellett. Gondoltam úgy is megint csak egy hajléktalan és majdnem tovább futottam. De mennyire jól tettem hogy nem. Bill ott feküdt a földön és nagyon megvolt verve. Tiszta seb volt és több sebből vérzett.
- Bill.Úristen! - gugoltam le mellé sírva és a fejét az ölembe raktam, gyorsan elővettem a telefonom és már hívtam is Tomot.
- Igen? - szólt bele Tom idegesen a telefonba
- Megtaláltam! - mondtam sírva
- Hol vagytok? Mi van vele? Hogy van? Kérlek mondmár! - üvöltötte már Tom is sírva.
- Itt vagyunk a tó mellett. Tom nem tudom hogy mi van vele. Nagyon megverték. Nincs eszméleténél. Kérlek siessetek! - sírtam
- Sietünk. 2 perc. Vigyázz rá!!! - mondta Tom majd letette a telefont és futott hozzánk. Addig én hívtam egy mentőt. Azt mondták hogy 5 perc.
- Bill kérlek ébredj fel. Kérlek. Ne hagy itt. Itt van Tom, anyukád, Gordon, meg én is! Kérlek ébredj fel!!! - könyörögtem neki sírva.
- Bill!!!!! - kiabálta Tom miközben rohant felénk - Istenem Bill térj magadhoz! - mondta Tom sírva miközben magához ölelte testvérét. Max legugolt mellém és átölelt. Én hozzábújtam és szegényt agyon szorítottam. De nem érdekelt csak sírtam és sírtam. Tom is sírt. Aztán végre megjött a mentő. 3 mentős szállt ki belőle és 2 hozta a hordágyat.
- Mi történt? - kérdezte az egyik amikor odajött.
- Nem tudjuk! Megverték és már igy találtuk meg. De kérem segítsenek. Ne hadják meghalni. Kérem!!! - mondta Tom miközben Billt a hordágyra rakták majd be a kocsiba.
- Egy valaki velünk jöhet! - Tom már pattant is és el is mentek.
- Gyere kicsim. Menjünk be mi is a órházba. - Max
- Jó de akkor nagyon siessünk. - sírtam
A mentő 5 percen belül a kórházban volt. Billt gyorsan vitték a sürgősségire Tomnak meg kint kellett várnia a folyosón. Mi is amilyen gyorsan csak tudtunk mentünk.
- Tom! - rohantam oda hozzá. Olyan szorosan öleltem amennyire csak tudtam. Max is odajött és ő is megölelte Tomot. Mind a hárman nagyon idegesek voltunk. Nem tudtuk mi van Billel. Hogy ki és miért tette ezt vele? De nagyon megfogja bánni. De elöbb Bill legyen jól. Most csak ő a fontos. Még vagy 20 percig vártunk mikor végre kijött egy orvos.
- Doktor úr! Mi van vele? Hogy van? - rohant oda Tom
- Kérem nyugodjanak meg! Mostmár rendbe fog jönni. Rengeteg pihenésre van szüksége. Több sérülése is volt amit össze kellett varni. A fejét bekötöztük, enyhe agyrázkódást szenvedett. Valaki elég csúnyán elátta a baját. Azt javaslom hogy nagyon vigyázzanak rá! De ne aggódjanak mert mostmár rendbe fog jönni. Csak hadják pihenni. - mondta az orvos.
- Magánál van? Be lehet hozzá menni? - kérdeztem
- Most jelenleg alszik, de bemehetnek hozzá. - mondta az orvos majd elindult - Jah és hadják pihenni. - kiabálta még utánunk.
- Jaj köszönöm istenem. És neked is Am - ölelt meg szorosan Tom - Ha te nem lettél volna......
- Akkor is megtaláltátok volna. Meg különben is ott voltam. Nah de menjünk már be. - mondtam mosolyogva. Megkerestük Bill kórtermét és megálltunk az ajtónál.
- Tom. Menj előre. - mondta Max
- Köszi. - mondta Tom majd lassan bement.
- Jaj istenem anniyra örülök hogy nem lett semmi komoly baja. - mondtam Maxnak
- Én is. De ki tehette ezt vele?
- Nem tudom. De ha megtalálom én esküszöm hogy megölöm.
- Jólvan nyugi. Inkább gyere, menjünk be mi is. - mondta Max, majd lenyomtam a kilincset és szépen lassan benyitottam a szobába
|