Reggel, vagyis délben, amikor felkeltem hallottam, hogy itt van már Lina, úgyhogy összakaptam magam, és kimentem hozzájuk a nappaliba. - Jó reggel! - mondtam vidáman. - Szia! - mondták meglepődve. - Mi az? - kérdeztem látva az arcukat. - Hát ezt azt hiszem mi kérdezhetnénk. - Lina. - Jah tényleg... izé.. szeretnék bocsánatot kérni... - Mi történt veled? - jön felém Lina. - Áhh semmi... - legyintettem. - De akkor megbocsátotok? - Persze te lüke. - ölel meg Lina. - És te Bill? - néztem rá. - Haragudtam én rád valaha? - odajött, és ő is megölelt. - Köszönöm, hogy ilyen rendesek vagytok. - ott álltunk a nappali közepén, 3-an egymás karjaiban . (mármint ölelkeztünk xD) - Mi van itt? Ingyen ölelést osztogat valaki? - jön ki a szobájából kómásan Tom. - És én?? - veszi elő kisfiús nézését. - Hát erről lemaradtál tesó. - nevet rá Bill. - Na kösz... - durcizik be. - Amúgy meg tényleg Cassie, mi ez a jó kedv? - Nem tudom... - közben mosolyogtam egyet Tomra - Átgondoltam, ezt az egészet, és egyértelmű, hogy én voltam a hülye... Ti befogadtok engem - ekkor már Billre néztem - én meg itt bunkóskodok. Na, de ejtsük ezt a témát... Most elmegyek, és csinálok magamnak valami tűrhető fejet. - és elvonultam a fürdőbe.
- Mi történt vele? Miről beszélgettetek tegnap? - kíváncsiskodott Bill, és Tomra nézett. - Mi? Honnan veszed, hogy beszélgettünk? - Láttam, amikor bementél hozzá, és hát gondolom azért egymáshoz szóltatok, nem? - Bill. - Igen beszéltünk, de nem publikus, jó? - titokzatoskodott Tom. - Oh... - szólt közbe Lina. - Na most már hagyjatok, ha már nem vesztek bele semmibe...- "áldurcizott" ismét. xD - Várj... - ment utána Bill. - Ma este akkor ugye el tudsz menni valahova? - súgta oda tesvérének. - Nyugi, nem is láttok majd. - kacsintott Billre. - Nem mondták még, hogy nem illik súgdolózni társaságban? - szólt nekik Lina. - Bocs kicsim. - odament a lányhoz, és egy puszit adott a szájára. - Ennyivel nem engesztelsz ki... - ült le a kanapéra karbatett kézzel. - Ooh. - ült le mellé Bill, és átölelte, majd hosszan megcsókolta. - Héj, majd este. - tolta el Lina kicsit Billt. - De az olyan messze van. - csókolta volna meg újra, de Lina ismét eltolta. - Addig menjünk be a városba. - ajánlotta fel a lány. - Na jó... - egyezett bele a fiú. - De este nem menekülsz. - Nem is akarok! - mosolyogott.
Bill és Lina ezzel be is mentek a városba. Gondolom kajoltak, meg moziztak, meg sétálgattak, meg ilyenek. Közben mi otthon maradtunk Tommal.
- Te hova mész este? - előzött meg a kérdésével Tom. - Én is épp ezt akartam kérdezni. - ültem mellé a nappaliba. - Hát én egy házibuliba megyek, az egyik haveromhoz, Georghoz. - Ooh, őt ismerem. - Igen? - nézett rám kérdőn. - Igen, de hosszú honnan... Egyszer taliztunk... - És van kedved eljönni? - Háát... Nem zavarnék? - Dehogy! Georg csak örül, ha csajokat viszünk. - vigyorgott. - Oké... Végülis mehetek, jobbat úgyse tudok. Mikor indulunk? - 8-kor kezdődik, de szerintem előbb el kéne mennünk, mert Billék gondolom egyedül akarnak lenni már előbb. - Oké, akkor jó, ha 6-kor elindulunk? Legfeljebb elnézünk még valahova előtte. - Oké, de kész legyél. - Oké. Megyek is készülődni.
Na ez könnyen ment. Megvan az esti program. Még van 2 órám, hogy elkészüljek. Nem tudom mit vegyek fel, szeretnék tetszeni Tomnak... =P Azt hiszem egy farmer miniszokna, fekete harisnyával, és egy vászoncipővel megteszi. Felülre pedig egy fekete póló, "Boys comes, boys gone" (fiúk jönnek, fiúk mennek) felirattal. Mikor lefürödtem, Billék is hazajöttek, de még nem volt 6 óra, csak 5, úgyhogy még ki kellett bírniuk azt az 1 órát, úgy hogy mi is ott vagyunk. Bár én inkább a szekrényemben, és a sminkkészletemben voltam. xP Tom viszont hamar kész lett, úgyhogy bekopogott a szobaajtómon, hogy hogy állok...
kip-kop (kopogott)
- Egy pillanat. - kiáltottam ki, ugyanis még nem volt rajtam felső. Gyorsan felkaptam, és kinyitottam az ajtót. - Hogy állsz? Miért nem jöhettem be? - Mindjárt kész vagyok, és azért nem jöhettél be, mert nem volt rajtam póló. - És az miért baj? - kérdezte tök természetesen. - Khmm... - köhintettem egyet. - Na jól van... Kint megvárlak, de siess, már nem bírom, ahogy ott lógnak egymás szájában... - Jó,jó...
10 perc múlva kimentem hozzájuk a nappaliba, és nem meglepő módon Lina és Bill egymáshoz bújva nézték a tv-t, Tom pedig az ebédlőasztalnál ült, és unatkozott.
- Mehetünk. - mentem oda Tomhoz. - Na végre. - mondta kicsit idegesen. - Bocsi, csak nem akart összejönni a sminkem... - Minek annyi cucc az arcodra? Soha nem értettem a csajokat... - Nincs rajtam sok smink, csak a szememet próbáltam szépen kihúzni, meg ilyenek... De ezt úgysem érted meg soha. =P - Na jól van, mostmár menjünk. - indult az ajtó felé. - Oké, hozom a táskám. - berohantam a táskámért, és mentem Tom után. - Sziasztok! - kiáltottunk be Billéknek. - Hello... - köszöntek vissza.
Ezzel elindultunk a városba. Úgy döntöttünk, hogy viszünk valami jó piát, mégiscsak illik valamit vinni a házigazdának. Bementünk egy útbaeső boltba, és vettünk egy üveg Bacardy-t.
- Ez hamar el fog fogyni. - mondta Tom. - Vegyünk még egyet? - néztem rá. - Áh nem kell, úgyis lesz ott egy csomó minden, ahogy Georg-ot ismerem. - Oké...
Tom kifizette pénztárnál a piát. - Mennyibe került? Kifizetem. - mondtam. - Dehogy fizeted. - Legalább a felét! - erősködtem. - Ne hülyéskedj, inkább menjünk. - Naaa. - Nem! De menjünk már. - Jól van... De még csomó időnk van ám. - Mert mennyi az idő? - Még csak 7 lesz. - Akkor mit csináljunk addig? - Öhh... Mozi? - Oké, keressünk valami jó kis horrort. - és már indult is a pláza felé, ahol a mozi volt. - Horrort? - lepődtem meg, és úgy csinltam, mintha félnék. - Miért? Megijedtél? Nyugi ott leszek melletted, és ha félsz, nyugodtam a nyakamba ugorhatsz. - mondta kihúzva magát. - Oh, milyen nagylelkű valaki...
Felmentünk a mozi bejáratához, de semmit nem játszottak, ami értelmes lett volna, ha meg olyat akartunk volna nézni, ami jó, akkor sokat kellett volna várni, és elkéstünk volna a buliból.
- Hát a mozi ejtve, akkor mi legyen? - kérdeztem. - Szerintem induljunk el Georg-hoz, most ha fél órával előbb érünk oda, biztos nem haragszik meg... - Oké. Messze lakik? - Olyan 20 perc séta, de ha nem sietünk fél óra... - Jól van, azt még kibírom. Tényleg, amúgy meddig tart ez a buli? Mert csak reggel kéne hazamenni. - Igen tudom... Hát Georg-nál jó bulik szoktak lenni, úgyhogy szerintem reggelig bulizunk. - Szuper. Már rám fér egy kis lazítás... - Akkor a legjobb helyet választottad. - kacsintott rám Tom. - Majd meglátjuk.
Miközben mentünk Georg-hoz egész sokat beszélgettünk. Olyan volt, mintha egy teljesen más emberrel ismerkedtem volna meg. Jó fej volt Tom, olyan macsós, és jól éreztem vele magam, mert végig volt köztünk valami. Nem az volt, hogy nyalizott, meg mindenhez jópofit vágott. Aranyos volt, de nem adja magát könnyen. Tudom, hogy igazából nem ilyen... Ez a csajozós énje, vagy nem tudom... De azért engem is meg kell hóditani... Csak ne olyan nyálas stílusba... Azt nem bírom. |