Első rész:
Most is focizunk, mint minden nap, szokás szerint.Én, Ashley, Matt, Thomas, Kim, Brad.(Ma am is buli van, mert ma kezdődött el a nyár!Végre!)Ez nem rendes foci, hanem csak ilyen kapurarúgások, meg ilyenek.Már reggel 10 óta itt vagyunk, és ez így lesz valószínűleg minden nap.Egyébként Magdeburg külvárosában élek Ashley-vel 1 lakásban.Már fél éves korunk óta együtt vagyunk minden percben.Úgy kerültünk egymás mellé, hogy mindkettőnk szülei meghaltak, és egymás mellé kerültünk.Egy családban laktunk, ahol két fiú volt, két évvel idősebbek voltak, szóval folyton nyagattak minket.De ez a család is elhagyott inket.Semmit sem tudunk róluk.Csak két név él bennem, de nem tudom hova rakni a neveket.Nincs arc a névhez.Ashley is így van.Na mid1!Már két éve egyedül élünk.Jól megvagyunk, semmi gond.Nem vagyunk tesók, amint már leírtam, de ikerként kezeljük a másikat.Tudjuk a másik minden mondatát, tudjuk mi lesz a következő tette.Totál egymáshoz nőttünk.Azért is nem lakunk a belvárosban, mert az a hülye k_urvák ás plázacicák helye.Mi itt élünk, barátságban.Nincs szükségünk hülye p_icsákra. Amúgy most Kim jön kapurarúgásra.Na, ez jó lesz!Kim nem valami nagy focista!(Például tavaly nyáron náluk fociztunk, és sikeresen kirúgta szomszédja ablakát.Persze a szomszédja jött, elmondta a szüleinek, és kikellett fizetni nekik az ablakot.) És megindul, nekifut, és elrúgta, és egyenesen a kapuba.
-Egyszer egy életben!Végre!-Kim
-Berúgtad?Hogy merted?!-Brad, aki a kapus volt.Eszeveszett kergetőzés vette kezdetét, amibe mind beszáltunk.Aztán fél óra futkozás után úgy döntöttünk, hogy pihenünk.Mindenki a fűbe esett.Ott feküdtünk a focipálya közepén, és nevettünk már kínunkban.Egyébként ez egy egyszerű focipálya volt.Semmi extra.Szinte csak mi használjuk.Esetleg nyaranta pár barátságos meccs szokott lenni, semmi több.
-Egyébként hallotátok?-Matt
-Mit?-Kim
-Állítólag új lakók jönnek!-Matt
-Kik?-én
-2 fiú!Állítólag ikrek!-Matt
-És muszály pont ide költözniük?Most felborítják a tökéletes rendet, és tönkreteszik a nyarunk!Ahelyett hogy buluzhatnánk szabadon, most ezt a kettőt kell terelgetnünk!-Brad
-Király, modhatom!-Ashley
-Először nézzük meg, normálisak vagy nem!Majd utánna alkossunk véleményt!-Thomas
-Muszály neked mindig ilyennek lenned?-Kim
-Milyennek?-Thomas.Kim csak felállt, és odébbment.Jóval odébb.A pálya másik végébe.A többiek csak néztek utána, majd folytatták a dumálást.Én Kim után mentem.Leültem mellé a pálya végébe.
-Mi a baj?-én
-Thomas mindig olyan szabályos!Nem képes lazulni!Komolyan nem értem!-Kim
-Jajj, Kim!Nézd el neki!Vannak ilyen emberek!És szerintem Thomas is képes lazulni, csak nem mutatja ki!-én.A többiek felé néztünk.Most kapurarúgtak.Úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a többiekhez. Kim rúgott megint.Nekifut, gyorsan-egyre gyorsabban lépked, majd a már fut, és meglendítí a jobb lábát, amivel a földön nyugvó labdába rúg.Az eddig nyugott labda most repül a levegőben, pörög.És a kapu mellett olyan 5 méterre elsuhan, és 10 méterrel odébb megáll.Egymásra néztünk, hogy ki menjem utána.Midenki Ashley-re nézett.Szegény ment a labdáért, majd újra itt volt köztünk.
-Mondhatom ügyes vagy!-Matt
-Tudom!-Kim, és bedob egy csípőt oldalra ki pózt
-Amúgy sem lett volna szabályos, ha bemegy, mert beléptél a vonalon!-Thomas
-Jajj, Thomas!Nem lennél képes lazulni egy picit?Olyan szabályos vagy!-Kim
-Ilyen vagyok, és kész!Ha nem tetszeik így jártál!-Thomas.Én és |