A Sárga-folyó mentén és a távolabbi tartományok erdőségeinek mélyén, több mint ezerötszáz éves barlangokra bukkanhatunk. A lenyűgöző környezetben kőbe vájt templomok és áldozati szobrok mérete, száma és aprólékossága mély spirituális hitről árulkodik. Többtízezer Buddha szobrot találhatunk egyetlen helyen két centimétertől tizenhét méter magasságig, ami még a földrengésnek is ellenáll.

A buddhizmus valamikor az 1. század végén és a 2. század elején érkezett Kínába, a Birodalom növekedésének és a Selyemút megalakulásának köszönhetően. A szerzetesek és a vallás más követői Indiából kiindulva, a kereskedelmi út mentén terjesztették nem csupán termékeiket de vallásukat is. A legenda szerint a Han dinasztia második uralkodójának, Han Ming-tinek álmában egy éjjel megjelent egy hatalmas, feje tetején ragyogó, aranynak tűnő ember. Összehívta tanácsadóit, akik kiderítették, hogy a birodalomtól nyugatra létezik egy Isten, akit Buddhának hívnak. 3.7 m magas, és valódi arany színe van. Ekkor az uralkodó 18 tagú csapatot küldött, hogy kutassák fel a buddhizmus követőit. A lovasok néhány buddha emléktárggyal és két szerzetessel tértek haza, akik egy 600 ezer szanszkrit szóból álló szutrát hoztak magukkal és ezt le is fordították kínai nyelvre. A 42 részből álló szutrát, mely Buddha tanításai alapján született, az első írásos buddhista emlékként tartják számon Kínában.

Innentől kezdve a vallás töretlen támogatásnak örvendett, és a Tang dinasztia első uralkodói továbbra is jelentős nyitottságot mutattak az idegen kultúrák és hatások iránt. A 4. században megújították az Indiával való kapcsolatot és kínai buddhista szerzeteseket küldtek, hogy képezzék magukat és Indiában tanulmányozzák a vallást. A buddhizmus hatása egyre erősebbé vált és ez jelentősen megmutatokozott a látványos művészeti alkotások és templomok építésére elkülönített pénzügyi és humán erőforrások mértékében is. Az egyre erősödő érdeklődés elősegítette az új irányzatok kialakulását mind az isten ábrázolásokban, mind az építészetben és a vallási rituálékban is. Ebben az időben megsokszorozódtak az építkezések, barlangtemplomok, kültéri templomok, csarnokok és megannyi művészeti alkotás is született. Ekkor készült a Sichuan tartományban található 71 méter magas, hegyoldalba faragott ülő Leshan Óriás Buddha, mely az idén májusi sichuan-i földrengés ellenére teljesen érintetlen maradt!

A Tang dinasztia utolsó uralkodói már nem fogadták ekkora éreklődéssel az idegen kultúrák megjelenését és hamarosan, 845-ben, betiltottak minden a Birodalomtól távol eredő vallást és filozófiát. Wuzong császár elkoboztatott minden buddhista vagyontárgyat, leromboltatott több mint négyezer kolostort és negyvenezer templomot, kivégeztette a buddhista szerzeteseket mindezzel véget vetve a buddhizmus kulturális és intellektuális dominanciájának. Az ősi kínai buddhizmus ebből az üldöztetésből soha nem volt képes teljesen felépülni, ezután már nem volt képes igazi virágzásra. Még annak ellenére sem, hogy a Song dinasztia, körülbelül száz évvel később felélesztette a vallást, és új lendületet kapott újabb néhány századon át.

A buddhista barlangtemplomok

A barlangtemplomok koncepciója eredetileg közép-Ázsiából érkezett Kínába, ahol az ehhez hasonló építményeknek már évszázados múltja volt. A legtöbb kínai barlangtemplom császári támogatással épült, leginkább az északi régiókban, ahol a buddhizmus először jelent meg és indult virágzásnak. A máig megmaradt műemlékek közül a legnagyobbak a Dunhuang, Majishan, Bingling, Yungang, Longmen és Gongxi barlangjai.

Ezeknek a barlangoknak a külső illetve belső falain, sziklából kivájt kőfaragásokat láthatunk. A nagy volumenű szobrok építésének és a hihetetlenül aprólékos diszítésnek az eredeti célja a tanításokban rejlik. Buddha azt mondja, hogy a vallás gyakorlása akkor a legdicsőítőbb, ha jó cselekedetekben vagy gondolatokban testesül meg. Jó cselekedeteink hatványozódnak, és visszahatnak ránk életünk későbbi szakaszában, vagy akár magunkkal vihetjük következő életünkbe is. Minél több jó cselekedet tettünk, annál magasabb spirituális szintre kerülhetünk. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy nem létezik túlzás a templomok díszitettségében és a vallási rituálékban. Ezen túl a szobrok és festmények szimbolumvilága összekötő kapocs a földi és túlvilági élet között. Hajdanán az emberek hosszú utazásokat tettek, hogy láthassák ezeket az építményeket és áldozatukat tehessék előttük. A templomokban lévő szobrok egészen a néhány centimétertől a több méter magasságig érhetnek!

Dunhuang

Kína legtávolabb eső templom komplexuma, tulajdonképpen a közép-Ázsiába vezető útvonal kapuja. Az 5. századtól kezdve egészen a 10. századig, körülbelül ötszáz helyiséget vájtak szikláinak falaiba. Ezeket a barlangokat szobrokkal és freskókkal dekorálták különböző stílusban, ahogy épp az évszázadok során változott. Láthatjuk itt Buddha életútjáról készült freskót, egy könyvtár barlangot számtalan vallásos és adminisztrativ dokumentummal és a legrégebbi nyomtatott könyvet a Gyémánt Szutrát. A történelmi emlékeken túl a barlang a művészek és a buddhista hívők álma.

A barlangokat restaurálták, arany és ragyogás veszi körbe az élénk, és erőteljesen kontraszt színekben pompázó szobrokat. Hajdanán ilyen erőteljesen inspiráló környezetben gyakorolták a vallást szerzetesek és hívők egyaránt, hiszen a színeknek hatása van az elmére és lélekre egyaránt. Különösen akkor, ha valaki a száraz és szürke sivatagból hosszú utazás után ezekben a barlangokban találja magát.

Yungang

386-ban az északi Wei dinasztia egy nomád törzs segítségével került a trónra. Bár a buddhizmus növekvő népszerűségnek örvendett, az uralkodót mégis meggyőzték a konfuciuszi tanokat követő hivatalnokok, hogy fékezze a vallás erejét. Ez egészen a haláláig így is történt, miután unokája Wencheng került tórna. Úgy próbálta jóvá tenni nagyapja ballépéseit, hogy elrendelte néhány gigantikus barlangtemplom létrehozását Yungang-ban. Mára több, mint 50 ezer szobrot ástak elő az ötvenkét barlangból.

Longmen

A Longmen barlangtemplomokat a 6. század elején kezdték építeni. A komplexum legjelentősebb támogatója Wu császárnő volt, aki körülbelül háromszáznyolvan szobrot adományozott a Longmen barlangoknak 655 és 705 között. Mára több mint százezer faragványt tártak fel és körülbelül ezerháromszáz barlangot a Yi-folyó mentén. Ezeknek a szobroknak a mérete két centimértertől tizenhét méterig terjed.

Papp Valéria

Forrás:origo