Kína: a kommunista kormány kiválasztotta az új lámát
2011-08-15 09:00:00
A kormány utasította a szerzeteseket, hogy álljanak sorfalat
Kolostorba vonult a kínai kormány által támogatott magas rangú láma, Gyaltsen Norbu. Rendőri kísérettel közlekedik, parancsra meditál.
A magas rangú buddhista láma, akiből a kormány a Kínában élő 5 millió főt számláló buddhista közösségnek akar spirituális és politikai vezetőt faragni, nyilvánosan, rendőri kísérettel jelent meg Gansu tartományban, Kína északnyugati részén. A 21 éves Gyaltsen Norbu a kínai kormány által kiválasztott 11. Pancsen Láma, aki most a Labrang kolostorba vonult Xiahe városban. A kolostor egyébként a legnagyobb becsben tartott tibeti buddhista központ a Tibeti Autonóm Régión kívül. Idősebb vallási vezetők szerint Gyaltsen heteket, vagy akár hónapokat is eltölthet a kolostorban, ahol a tanulás és meditálás lesz a feladata.
A kínai Pancsen Láma
A Labrang kolostor több mint ezer szerzetesnek ad otthont, akik többsége hűséges a Dalai Láma által választott 10. Pancsen Láma „reinkarnációjához”, aki 1989-ben halt meg. Gedhun Choekyi 1995-ben, 5 évesen, néhány nappal a kiválasztása után tűnt el. Fél évvel később a kínai hatóságok Gyaltsen Norbut választották az új Pancsen Lámának, aki az egyik legfontosabb alakja a tibeti buddhizmus Gelugpa ágának, más néven a Sárga Kalapos iskolának. A Dalai Láma a Gelugpa szekta vezetője, amely a vallási életet uralja Kína tibeti részein.
A „kínai Pancsen láma”, ahogyan sokat tibeti nevezi Gyaltsen Norbut, a gyermekkora és fiatalsága jó részét Pekingben töltötte. A kínai kormány azonban úgy gondolta, hogy jellemét a szerzetesek és tibetiek között kell fejlesztenie. Szakértők szerint most azért küldték Labrangba, hogy így mutasson tiszteletet és alázatot a többi szerzetes iránt, de figyelembe véve a Xiahe-ben történt kormányellenes tüntetéseket, ez a lépés sok rizikót rejt magában.
Arija Rinpoche apát szerint, aki 1998-ban menekült az Egyesült Államokba ahelyett, hogy Gyaltsen mentora lett volna, elmondta: kényszeríthetik erre a lépésre a Pancsen Lámát, de ezzel nem nyeri el a hívek szívét. Hozzátette: Pekingben sem tarthatják, ez ugyanis nem tesz jót Gyaltsen hírnevének. Egyes csoportok szerint Gyaltsen már július elején megérkezett volna a kolostorba, de utazását a korábbi zavargások miatt halasztották elhalasztották a hatóságok.
Múlt héten Xiahe város han kínai lakosai izgatottán várták a Pancsen Láma érkezését, ugyanakkor több szerzetes is arra panaszkodott, hogy Gyaltsen jelenléte árt a kolostor hírnevének. Az egyik szerzetes elmondta, hogy a tibetiek semmit nem akarnak Gyaltsentől, hiszen ő nem az igazi Pancsen Láma. Hozzátette azt is, hogy nem értik, miért akar Peking a hagyományaikba beavatkozni.
A Pancsen Láma megérkezése előtt a turistákat kitessékelték a városból, és fegyveres rendőrök árasztották el a kis hegyi falut. Az egyik tanító, aki kapcsolatban áll az idősebb lámákkal elmondta: a kormány arra utasította a szerzeteseket, hogy délelőtt 11 órakor álljanak sorfalat az utcákon Gyaltsen érkezésekor.
Ezt az indiai száműzetésben élő tibeti vallási és szellemi vezetője maga ismerte be a Bild című lapban 75. születésnapja alkalmából megjelent interjújában.
A dalai láma - aki 1959-ben a kínai megtorlás elől menekült Indiába - elmondta, hogy különösen korábban rendkívül sokat álmodott Tibetről. "Olykor ugyanakkor egy nőről is álmodom" - ismerte el a tibeti vezető a német lap újságírójának, azt azonban hozzátette: "Ilyenkor azonban álmomban eszembe jut az is, hogy szerzetes vagyok."
A papi nőtlenséget, a cölibátust ugyanakkor támogatásáról biztosította. "Szerzetesként az ember jobban átadhatja magát a hitnek" - fogalmazott a Nobel-békedíjas Tendzin Gyaco, aki szerint a szex az embert az állatokkal hozza közös nevezőre. "A cölibátus valami olyan, ami megkülönböztet engem az állattól" - fűzte hozzá a tibeti vezető, akit a Bild a világ egyik legbölcsebb és legokosabb koponyájaként jellemzett.
Születésnapjával kapcsolatban elmondta, hogy buddhista szerzetesként az csupán egy nap az életében. Páratlan szellemi és fizikai frissességével kapcsolatban pedig mindennapjaira utalt. "Kilenc órát alszom, meditálok, és lemondok a vacsoráról" - magyarázta a frissességének titkát. "Az elmúlt 50 évben nem vacsoráztam" - tette hozzá.
Az interjúban a dalai láma elismerte azt is, hogy bizonyos szempontból lustának tartja magát. Naponta legkevesebb öt órát meditál ugyan, sokat imádkozik, a buddhizmus írásait tanulmányozza, ugyanakkor kevés időt fordít angol nyelvtudásának javítására, illetve a számítógéppel kapcsolatos ismeretek elsajátítására - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs is saját komputere, és több mint egy éve televízióját sem kapcsolta be. "Túl kevés az időm" - magyarázta mindezt.
A béke és a bölcsesség emberének tartott tibeti vallási és szellemi vezető számára a példakép II. János Pál pápa, leginkább a volt katolikus egyházfőt csodálta. A politikusok közül pedig a legnagyobb elismeréssel az egykori német kancellárról, Willy Brandtról szólt, aki a hidegháború idején - amikor mindenütt bizalmatlanság uralkodott - új bizalmat teremtett Kelet és Nyugat között.
A jövőt illetően derűlátóan nyilatkozott, és ismét álmaira hivatkozott. Utalt arra: a hatvanas években egyszer azt álmodta, hogy 113 éves koráig él. És megálmodta azt is, hogy Kína nem marad örökké totalitárius rendszer.
A Richter-skála szerint 5,6-es erősségű földrengés rázta meg Tibet délkeleti részét vasárnap hajnalban.
Kínai helyi kormányzati források szerint a mérsékelt erejű földmozgás nem követelt áldozatokat, és komolyabb károkról sem érkeztek egyelőre jelentések.
A rengéseket leginkább Kera városában lehetett érezni, ahol számos épület fala megrepedt.
A dalai láma kemény beszéddel, a szerzetesek gyertyákkal és kényszerű átnevelőtáborral, Peking pedig katonák és rendőrök ezreivel, korlátozott internet- és mobilszolgáltatásokkal készült a tibeti forradalom 50. évfordulójára. Tavaly kemény összecsapások robbantak ki az évforduló idején Lhászában, idén Peking nem bízott semmit a véletlenre: a tibeti "jobbágyfelszabadítás napját" ünnepli, a tartományt pedig szinte hermetikusan elzárta a külvilágtól.
"Elmondhatatlan szenvedést" okoztak Tibetnek a kínai uralom évtizedei - közölte a tibeti forradalom 50. évfordulóján a dalai láma. "Mi tibetiek törvényes és értelmes autonómiát akarunk, egy egyezséget, amely engedi, hogy a tibetiek a Kínai Népköztársaság keretein belül éljenek" - idézte a lámát a BBC. "Nincs kétségem afelől, hogy Tibet igazsága győzedelmeskedik." A dalai láma megemlékezett az 1959 óta elhunytakról és a tavalyi véres összecsapások áldozatairól is. Azt mondta, az egymást követő kínai kampányok, az osztályharc, a kulturális forradalom és a "hazafias átnevelés a szenvedés és a nehézségek olyan mélységeibe taszította a tibetieket, hogy szó szerint megtapasztalták a földi poklot".
"Még ma is folyamatos félelemben élnek Tibetben a tibetiek, és a kínai hatóságok még mindig gyanakodnak rájuk" - jelentette ki. A tibeti vallás, kultúra, nyelv és azonosság a "kipusztuláshoz közeledik", a kínai fejlesztések elpusztítják a környezetet és a hagyományos életmódot. Azzal vádolta Kínát, hogy több százezer embert gyilkolt meg népéből, és az infrastrukturális fejlesztések valójában "elkínaisítják Tibetet". A vallási vezető csalódottságáról is beszélt, hogy mindkét fél számára kedvező javaslatát - a kínai államon belüli autonómiát - elutasítja Peking.
Robbantások vezették be az évfordulót
A feszültség kézzelfogható Tibetben. Házilag gyártott pokolgépek rongáltak meg két járművet - egy rendőrautót és egy tűzoltóautót - Kínában, a Tibettel szomszédos Csinghaj (Qinghai) tartományban hétfőn. A detonációk előtt állítólag összecsapás volt a helyiek és rendőrök között, amikor ellenőriztek egy fát szállító teherautót. Halálos áldozatokról és a robbantások pontos körülményeiről nem szóltak a hivatalos jelentések.
A térségben rendkívül megerősítették a biztonsági intézkedéseket a népi Kína által levert forradalom 50. évfordulójának előestéjén. A tavalyi lhászai megemlékezések 20 éve nem tapasztalt Kína-ellenes erőszakba torkollottak március 14-ét követően. Az utakon most szinte egymást érik a páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvojok, a településeken pedig ellenőrző pontok egész sorát állították fel. A szomszédos tartományok tibeti nemzetiségi kisebbség által lakott településeire is sok rendőrt vezényeltek.
Kegyetlen láma
A hatóságok hétfőn 109 embert vettek őrizetbe a Csinghaj tartománybeli Lustang kolostorban, akiket átnevelésre köteleztek azért, mert február 25-én gyertyás virrasztást szerveztek a tavaly Lhászában meggyilkoltakért. A helyi mobil- és internetszolgáltatók - hogy elejét vegyék a tavaly sms-ben és e-mailben szervezett megmozdulásoknak - szolgáltatásaik jelentős részét felfüggesztették egészen április 1-ig. Az ügyfeleket figyelmeztették, hogy a következő hetekben várható karbantartás kényelmetlenségeket okozhat.
Szigorú ellenőrzés (Kattintson a fotóra még több képért!)
Nem pihen a propagandaosztály sem. Peking a "jobbágyfelszabadítás napját" ünnepli az évfordulón, amikor megszabadították a földműveseket a dalai láma kegyetlen teokratikus zsarnokságától. Egy új pekingi kiállításon bemutattak egy levelet is, amely állítólag az egykori tibeti kormánytól származik, és amely azt írja elő, hogy mi kell a dalai láma születésnapja alkalmából rendezett ceremóniához: "két koponya, sokfajta vér és egy ember teljes bőre".
Nagy fal a szeparatizmus ellen
Az évforduló előestéjén Hu Csin-tao kínai miniszterelnök közölte: "nagy falat" kell építeni a szeparatizmus ellen. Le is zárták a tibeti tartományokat. Külföldieket még csak a térség közelébe sem engednek: nem szabad beutazni a területtel határos Kanszu (Gansu), Szecsuan (Sichuan) és Csinghaj (Qinghai) tartományokba sem. Kína az Indiával, Nepállal, Bhutánnal és Mianmarral szomszédos nemzetközi határait is megerősítette, "a dalai láma klikkjének" szabotázsakcióira hivatkozva.
A külföldieket sújtó utazási korlátozások miatt - a tudósítókon kívül márciusban turistákat sem engednek a térségbe - nincsenek megbízható beszámolók arról, mi is történik a hegyvidéki tartományban. A BBC szerint több ezer kínai katonát vezényeltek Tibetbe, hogy elejét vegye az újabb erőszaknak az érzékeny évfordulón.
Kína eközben igyekszik kedvezőnek beállítani Tibet helyzetét. A dalai láma és körének népirtásról szóló vádjait tagadta Csiangpa Puncog (Qiangba Puncog), a tibeti autonóm terület kormányzója. Puncog szerint Tibet népessége az 1959-es 1,2 millióról 2008-ra 2,87 millióra növekedett. Tagadta azt is, hogy a többségi han nemzetiséghez tartozókat telepítenének szándékosan Tibetbe. Puncog azt állította kedden, a kínai Országos Népi Gyűlés folyó éves ülésszakának alkalmával, hogy a kínaiakkal szemben a tibetiekre nem vonatkozik gyermekvállalás korlátozása, a születési arányuk az 1970-es évek óta meghaladja a kínai átlagot, ráadásul várható életkoruk is emelkedett.
Tibeti fegyverletétel 1959-ben
Véres emlékek
Tavaly márciusban buddhista szerzetesek kezdtek békés tüntetést Lhászában, ami erőszakba fulladt. Hivatalos adatok szerint 18 civil és három rendőr vesztette életét, a zendülők pedig 11,6 milliárd forintnak megfelelő kárt okoztak. Tibeti emigráns források szerint legkevesebb 200 tibeti halt meg a hatóságok erőszakos fellépése miatt.
A Nemzetközi Kampány Tibetért nevű szervezet szerint a tavalyi zendülést követően 1200 ember tűnt el. A biztonsági erők több ezer tibetit vettek őrizetbe, gyakran az éjszaka közepén, csupán azzal az indokkal, hogy szakadárok, majd megkínozták őket - állítják az érdekvédők. Kate Saunders, a szervezet egyik jelentéstevője szerint Lhászában még mindig a félelem légköre uralkodik. Az állításokat sem a kínai külügyminisztérium, sem a közbiztonsági minisztérium nem kommentálta. A tavaly márciusi nagy tibeti megmozdulásokat több mint 130 tüntetés kísérte.
Tibetben 1959. március 10-én indult a felkelés, miután Kína katonai megszállás alá vonta a tartományt, amelyet saját területének tekint, jóllehet Tibet több alkalommal élvezett hosszú időn át függetlenséget a 20. század előtt. A felkelést hamar leverték, a dalai láma elmenekült, száműzetésbe kényszerült, azóta Indiában él. A láma már régóta nyilvánosan lemondott Tibet függetlenségének követeléséről, csupán a tartomány kulturális autonómiáját szorgalmazza. Peking azonban "a vallás leplébe bújt veszedelmes szakadárnak" tekinti őt, aki a Kína területének egynegyedét magába foglaló "Nagy Tibet" létrehozására törekszik.
A dalai láma feladta (2008. október 25.)
A dalai láma nem függetlenséget, csak autonómiát kért Tibetnek, azonban kérése nem talált pozitív viszonzásra a kínai fél részéről, ezért befejezi a tárgyalásokat.
A dalai láma feladta a reményt, hogy a kínai kormánnyal folytatott megbeszéléseken nagyobb autonómiát tud kiharcolni a megszállt Tibet számára.
"Ami engem illet, feladtam" - mondta a tibeti buddhisták szellemi és vallási vezetője szombaton az észak-indiai Dharamszalában, ahol 1959 óta emigrációban él.
Most a tibeti népnek és az emigráns kormánynak kell döntenie arról, hogyan folytatódjon tovább a párbeszéd - fogalmazott szokatlanul nyíltan a láma.
Kínához éveken át úgy viszonyult, hogy a kiegyezés és a kompromisszum útját követte, "de nem talált pozitív viszonzásra a kínai fél részéről". Tibet azonban nem csak a dalai láma ügye, mind a hatmillió tibetire tartozik. Most a demokratikusan választott tibeti kormányra hárul a feladat, hogy meghatározza a további irányvonalat - jelentette ki.
A dalai láma nyilatkozata közvetlenül az újabb tárgyalási forduló előtt hangzott el. A tervek szerint küldöttei október végén találkoznak a pekingi kormány képviselőivel. A megbeszéléseket a márciusi Kína-ellenes tibeti zavargások és a tüntetések leverése után újították fel. A pekingi nyári olimpia előtt tartott első találkozók azonban nem jártak kézzelfogható eredménnyel.
A dalai láma széles körű kulturális és vallási autonómiát követel Tibetnek, de függetlenséget nem, ahogyan azt Peking következetesen állítja. A tibetiek többsége támogatta eddigi irányvonalát, csak a Tibeti Ifjúsági Kongresszus fogalmazott meg messzebb menő követeléseket, és a himalájai terület teljes függetlensége mellett kardoskodik.
Peking szerint Tibet évszázadok óta Kínához tartozik, a tibetiek viszont azt állítják, hogy a terület független volt, és csak az 1950-es években foglalták el a kommunista Kína csapatai. A dalai láma a kínai uralom elleni, 1959-es elbukott felkelés után menekült Dharamszalába, itt működik a tibeti emigráns kormány is.
-index.hu-
Életfogytiglani börtönbüntetést kaptak tibeti szerzetesek
(2008. október 15.)
Nyolc tibeti buddhista szerzetest ítéltek börtönbüntetésre kormányzati épület elleni támadáshoz készített bomba miatt. Kettejüket életfogytiglani, a többieket 5-15 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Az AP hírügynökség megszólaltatja az ügyben elnöklő Gang Welai bírót, aki elmondta, kezdetben a nemzet megosztásával vádolták őket, amely gyakorlatilag nemzetbiztonsági fenyegetéssel ér fel, később változtatták meg a vádat.
A kínai állami média szerint március 23-án vallották be a kelet-tibeti Tongxia kolostor szerzetesei, hogy állami épület elleni bombatámadásra készültek, és a házikészítésű szerkezet Gyanbe település kormányzati épületénél robbant, habár károkról és sebesültekről nem érkezett jelentés. Az eset beleillik a márciusi Kína-ellenes tüntetések sorába, amely során Peking szerint 22, a tibeti emigráns kormány adatai alapján legalább 140 ember életét vesztette és több mint ezer tibetit letartóztattak.
A londoni székhelyű Free Tibet Campaign információi szerint a letartóztatás és tárgyalás között sem családjukkal, sem ügyvédjükkel nem érintkezhettek a szerzetesek. A szervezet úgy tudja, a bírói döntést szeptember 23-án hozták, de Kínában szokásos módon nem tárták azonnal a nyilvánosság elé. Gang annyit mondott, pár nappal ezelőtt született az ítélet.
-kitekintő.hu-
Peking: a tibeti függetlenségnek nincs jövője
Hazugsággal vádolta csütörtökön a dalai lámát egy kommentárjában a hivatalos kínai hírügynökség, az Új Kína, és azt hangoztatta, hogy Tibet soha nem lesz független.
A tibeti vallási és politikai vezető augusztusi franciaországi látogatása alkalmával a Le Monde című napilapnak adott interjúban azt mondta, hogy augusztus 18-án kínai katonák tüzet nyitottak tüntetőkre Tibet keleti részében, és hogy egyedül Lhásza térségében négyszáz tüntetőt öltek meg március óta.
Az Új Kína úgy fogalmazott: minél többet hazudik a dalai láma, annál kevésbé fognak hinni neki.
A márciusban kirobbant Kína-ellenes tibeti zavargások leverése széles körben bírálatokat váltott ki.
A pekingi kormány azzal vádolta a dalai lámát és támogatóit, hogy ők szervezték a tiltakozó megmozdulásokat, és hogy meg akarták hiúsítani a 2008-as pekingi olimpia megrendezését. A láma visszautasította az állítást, és kijelentette: támogatja a pekingi olimpiát, mert a kínai nép megérdemelte, hogy a játékok házigazdája legyen.
Az Új Kína cikkírója úgy vélekedett: "a pekingi olimpia elősegítette, hogy az egész világ jobban megismerje a nyitott, fejlődő és magabiztos modern Kínát", "ezzel szemben a dalai láma politikai szereplése egyre kevesebbeket érdekel a nemzetközi társadalomban, még egyes nyugati országokat is beleértve". A tibeti függetlenségnek nincs jövője, és a szeparatizmusnak sincs - tette hozzá.
A dalai láma azt állítja, hogy nem függetlenséget, csak széles körű autonómiát szeretne kivívni Tibet számára.
-stop.hu
Erős földrengés rázta meg Tibetet (2008.augusztus 25.)
Városba költöztetik a tibeti pásztorokat (2007.10.16.)
Összesen százezer tibeti nomád városba telepítését rendelte el a kínai kormány, mert szerintük állattartó életmódjuk visszafordíthatatlan károkat okoz a környezetben. A túllegeltetés következtében fellépő elsivatagosodás veszélyezteti a Sárga folyó és a Jangce forrását, pedig az ország már így is mérhetetlen vízhiánnyal küzd. Ám a rendelet minden bizonnyal nem több, mint ismételt csapás Tibetre, hiszen ökológiai katasztrófát sokkal inkább a gombamód szaporodó ipartelepek generálnak, nem pedig a békésen legelésző jakcsordák. Több tucatnyi száműzetésben élő tibeti tüntető hatolt be tegnap Újdelhiben a kínai nagykövetségre.
Kína északnyugati részén, Csinghaj tartományban ered a Jangce és a Sárga folyó, melyek hozama az ország vízellátását alapvetően meghatározza. A klímaváltozás következtében e folyókat tápláló gleccserek jócskán visszahúzódtak, a glaciális tavak szintje vészesen leapadt, a Kínát eddig is sújtó vízhiány most még erőteljesebben jelentkezik. Mindezt még az is tetézi, hogy az ázsiai ország a világ vízkészletének mindössze 7 százalékával rendelkezik, míg lakossága bolygónk népességének egyötödét teszi ki.
A nagyobb katasztrófát elkerülendő a kínai kormány elrendelte a csinghaji tartományban élő tibeti nomádok városba telepítését. Az év végéig hatvanezer, 2010-ig összesen százezer embernek kell elhagynia a tibeti fennsíkot, s felhagynia évszázados tradícióival. A kommunista vezetés szerint a jakokat és kecskéket tartó nomád pásztorok életmódja visszafordíthatatlan károkat okoz a környék ökoszisztémájában. A túllegeltetés eredményeképp sivatagosodik a táj, a sztyeppéket portengerré változtatja az aszály, a homokbuckák egyre nagyobb területeket hódítanak el az emberektől. Csökken a megművelhető területek aránya, s ha az eróziós folyamatot nem állítják meg, közvetlen veszélybe kerülhet a Sárga folyó és a Jangce forrásvidéke is. Természetesen Kína „nagylelkűen” kárpótolja az életmódváltásra kényszerített tibetieket, a családok évente 8 ezer jüan (nagyjából 200 ezer forint) támogatást kapnak majd.
Tibetet Kína több mint ötven éve tartja megszállás alatt. A pekingi kommunista rezsim fegyveres erői 1949 végén hatoltak be Tibetbe, s 1951 elejére elfoglalták. A kínaiak belső autonómiát adtak Tibetnek, de igen erőszakos „modernizálásba” kezdtek, kolostorokat romboltak le, könyvtárak százait semmisítették meg s katonai támaszpontokat építettek ki. A menekültek beszámolói borzalmas mészárlásokról, tömeges bebörtönzésekről, erőszakos sterilizálásokról, kényszerabortuszokról szóltak. A kínai elnyomás elleni felkelésben, 1959 márciusában több százezer ember halt meg, s Tibet vallási vezetője is menekülni kényszerült. A dalai láma száműzetése ma is tart. Ráadásul az erőltetett bevándorlási politika révén — munkalehetőségekkel és egyéb kedvezményekkel csalogatták Tibetbe az ország más területeiről a családokat — mára felborult az etnikai egyensúly. Hatmillió tibeti mellett hét és félmillió kínai él a himalájai tartományban, kisebbséggé téve a tibetieket saját hazájukban.
De Kína nem érte be ennyivel: Törvényben tiltotta meg a tibeti buddhista szerzeteseknek, hogy a pekingi kormány engedélye nélkül újjászülessenek. A szeptemberben életbe lépett törvénnyel Kínának egyetlen célja van: csökkenteni a dalai láma befolyását a tibetiek felett, mivel a határozat szövege szerint a Kínán kívül élő szerzetesek legálisan nem reinkarnálódhatnak. Így a jövőben csak a kínai hatóságnak lesz joga kiválasztani a következő dalai lámát.
A tibeti nomádok városba költöztetése sem más, mint egy újabb kínai csapás — rendeletbe ágyazva. Hiszen a túllegeltetés valóban megbolygathatja a helyi ökológiai rendszert, ám közel sem jelent akkora veszélyt a környezetre, mint Kína ipartelepei. A 11 százalékos gazdasági növekedést felmutató ázsiai ország iszonyatos mértékű víz- és levegőszennyezéssel küzd. A gyárakból mindenféle tisztítás nélkül ömlik a szennyvíz a folyókba, így azok vizei már szinte öntözésre sem alkalmasak. Savas esőket okozó, millió tonnányi kén-dioxid emissziójával Kína már régóta vezet a többi ország előtt. Elemzők szerint év végére CO2 kibocsátása meghaladja az eddigi listavezető Egyesült Államokét. De úgy tűnik, Peking vezetőit csak a békésen legelésző jakcsordák zavarják.
forrás: Népszava
Megtiltják az önkényes újjászületést a kínaiak
Szeptember elsejétől egy új törvény értelmében a kínai kormány engedélye szükséges a tibeti lámák újraszületéséhez.
A fél évszázada kínai fennhatóság alatt álló Tibet fölötti ellenőrzést így mostanra nemcsak fizikai, de szellemi szinten is gyakorolni készül Kína.
A Richter-skála szerint 6,3-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Tibet déli részét - közölte az Egyesült Államok földtani intézete (USGS). Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A helyi idő szerint hétfő este fél tíz előtt pár perccel történt földrengés központja a tibeti-nepáli határ környékén volt, 35 kilométeres mélységben - közöltte a USGS. Az Új Kína állami hírügynökség közlése szerint a ritkán lakott területen pusztított rengés 6,8-es erősségű volt a Richter-skálán, és két, 5,3-es és 5,4-es erősségű utórengés követte.
Károkról és áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések a földrengés után, amelyet az indiai Új-Delhiben és Nepálban is lehetett érezni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
2010. július 07. 12:15
