6. fejezet

A strandon alig voltak. Érthető, hisz sötétedett.. mégis ilyenkor volt a legjobb fürdeni. A holdfényben, mmm... Sango és Kagome azonnal bikinire vetkőztek. Miroku és Inuyasha eleve fürdőgatyában jött. Kikyounak volt jobb dolga is, a személyzet közül pedig csak Koharu jött még le, ám nem volt hajlandó elszakadni Miroku ajkaitól. Sango undorodva nézte a turbékolást, s ezt megelégelve a vízpartra ballagott. Inuyasha Kagome felé fordult.
- Nem jössz be?
A lány megrázta a fejét, de Inuyasha tovább erősködött.
- Legalább bokáig! - kérlelte, így Kagome kénytelen volt igent mondani.
- Elég feszült lett a légkör a hotelben..
Sóhajtott fel, és a vizet kezdte fürkészni, miközben bokáig a vízbe lépkedett. Koharu váltott pár szót Mirokuval, majd elkocogott, a fiú pedig egy "banzaaaajn"-nal begázolt a vízbe, el Sango mellett, aki összerezzent a hideg hatására. A fiú a víz alá bukott, majd a felszínre tört, és elkezdte fröcskölni Sangot. A lány sikítva ugrott egyet.
- Mirokuuuu, neee, ez hideeeg! Hagyd abba!!
Forgott és ugrándozott, de nem bírta megállni nevetés nélkül. Kagome elhúzódott tőlük tisztes távolságba, mielőtt ő is kapna a vízsugárból, Inuyasha csak vigyorogva nézte a csatát. Miroku egy adott pillanatban, a zűrzavart kihasználva lebukott a víz alá, s Sango mögött tört fel. Kikapcsolta a bikinije felső részét, és egy jól irányzott mozdulattal lerántotta róla, s már el is kezdett menekülni. Sango sietve összefonta mindkét karját a mellei előtt, feje már pipacsvörös árnyalatú volt.
- Miroku!!!! Azonnal add vissza!!!
- Vedd el
Lengette meg a fiú a ruhadarabot tisztes távolságban a lánytól, kaján vigyorral. Sango vicsorogva nézte egy darabig, majd egy mély levegőt vett, és lebukott a víz alá. Miroku a vizet fürkészte, de későn vette észre a lányt. Addigra Sango már elkapta a bokáját, és lerántotta a víz alá, ő maga pedig feljött, és kitépte a kezéből a bikinije felső részét. Míg Miroku a víz alatt üdült, sietve felcsatolta magára a ruhadarabot, és várta, hogy a fiú feljöjjön. Amint ez megtörtént, hátulról felugrott, két kézzel elkapta a fejét, és lenyomta a víz alá.
- Te kéjenc!!!!
- Azért ne fojtsd meg! - szólt oda aggódva Kagome, látva hogy Miroku kapálódzása kezdett csitulni.
- Megérdemelné ez az alávaló!
Morgolódott a lány, majd hátrébb úszva hagyta a fiút a felszínre törni. Miroku köhögőrohamot kapva próbált levegőhöz jutni, s ez csak az után sikerült, miután Inuyasha vagy jó 5 percig hátbaveregette.

Miután minden ruhadarab visszakerült mindenkire, és Sango is kicsatázta magát Mirokuval, a lány kilépkedett a vízből. Egy törölközőbe bugyolálva magát elindult a fagyis bódé felé. Inuyasha csábító mosollyal Kagoméra nézett, aki maga elé kapta a karjait, mire a fiú elnevette magát. Végigmérte a lányt, aki erre zavartan körbenézett. Már csak ketten voltak a vízben, a holdfény lágyan csillogott a fodros felszínen. Inuyasha a lány elé lépett, és mélyen a szemeibe nézett.
- Gyere velem! - nyújtotta a kezét
- Minek? - Kagome bizonytalanul elhúzódott
- Csak gyere.. bízz bennem..
A lány vonakodva, de megfogta a kezét, és a fiúval együtt beljebb sétáltak. Már hasig ért a víz, s Kagome visszafordult volna, de Inuyasha nem engedte el a kezét. A lány kezdett megrémülni, és ahogy a víz már a vállukig ért, megállt. Összehúzta magát. Fázott, és félt is egyben.. Inuyasha felé fordult, és finoman magához ölelte. A lány előbb nagyokat pislogott, aztán lehunyta a szemeit.
- Nem hagyom, hogy bármi bajod essen..
Inuyasha ismét megfogta Kagome kezét, ujjait összefűzte a lányéval. A holdfény megvilágította kettejük alakját, a fiú magához húzta a lányt, és szenvedélyesen szájon csókolta. Kagome a fellegekben érezte magát, s azonnal viszonozta a csókot. Inuyasha a karjaiba kapta a lányt, majd hirtelen elengedte, így Kagome csobbant egy nagyot. Ám ahelyett, hogy megijedt volna, feltört a felszínre.
- Na megállj csak!!
Nézett fenyegetőn Inuyashára, fekete haja tengeriszörnyhöz hasonlóan tapadt az arcára. A fiú felé fröcskölt, s ezzel elkezdődött a vizi hancúr, mely némi bírkózás után ismét szenvedélyes csókolózásba fulladt.
Sango álmodozó sóhajjal nézte őket a pokrócon ülve, egy fagyit nyalogatva. A szeme sarkából látta, hogy Miroku leül mellé egy ugyanolyan fagyival a kezében. Nem nézett rá.
- Koharu?
- Rátalált egy régi barátnőjére, és most kibeszélnek
Vont vállat a fiú, és ő is elkezdte figyelni Inuyasha és Kagome játékát. Valószínűleg ugyanarra gondolhattak, de egyikük sem mondta ki.
Miután Kagoméék is kijöttek a vízből, és mindenki megszáradt, felszedték Koharut és hazamentek. Inuyasha Kikyou miatt kénytelen volt elválni Kagométől, de ez sem lohasztotta le a lány jókedvét. Sango viszont egyre rosszkedvűbb lett, torkát fojtogatta a sírás, mikor álomra hajtotta a fejét.

- Látom jókedvű vagy
Miroku a dúdolgatva poharakat törölgető Inuyashát figyelte. Délután körül járt az idő, mindenki az esti mulatságra készült, melyet a strandon szoktak tartani minden év ugyanezen napján, Miroku születésnapja alkalmából.
- Igen! Kagome az a lány, akit mindig is kerestem
- És Kikyou?
A fiú lelkesedése azonnal elcsitult. Egy ideig nézett maga elé, majd vállvonva tovább törölgetett.
- Majd lesz valami. Apropó.. Sango?
- Mi van vele? - adta Miroku az ártatlant, mire Inuyasha letette a poharat.
- Beteg vagy? Mostanában teljesen nem úgy viselkedsz, mint szoktál. Nincs benned semmi játékosság, és még csak ki sem akarsz kezdeni a vendégekkel.. azt látom, hogy Koharu és Shima örök vendég az ágyadban, de mintha Sango és közted is bizseregne valami.
- Csak barátok vagyunk - vont vállat
- Aha.. - Inuyasha szemforgatva egy tányért vett a kezébe, és tovább törölgetett.
- Elmegyek vásárolni az esti bulira.. - állt fel a fiú a székről.
- Megyek veled! - toppant be a semmiből jött Sango egy fehér, tarkónál összekötött felsővel és rövid farmernadrággal. Összefogta a haját, és kisminkelte magát. Mirokunak úgy kellett felvakarnia az állát a földről. Inuyashának persze szemet szúrt, hogy barátja életkedve máris a plafonra szökött a látványtól.

Beszálltak a metálkék sportkocsiba, és pillanatok alatt az áruházban kötöttek ki. Miroku kinyitotta az ajtót Sangonak, aki boldogan ugrott ki. Letámadták az első női butikot, és Sango azonnal beráncigálta a fél üzletet a fülkébe. Legelőször egy fűszoknyában jött ki, és megpördült a fotelben ülő fiú előtt. Miroku megrázta a fejét. Visszament, és még számtalan ruhaneműt bemutatott, de a fiúnak egy sem tetszett.. végül leengedte a haját, felpróbált egy csíkos bikinipárost, egy térdig lelógó, ívelt piros kendőt kötött a derekára, és egy nagy bogyós nyakláncot akasztott a nyakába. Ahogy elhúzta a függönyt, Miroku felborult a fotellel együtt. Sango azonnal odarohant hozzá.
- Minden rendben?
- Csak.. túlságosan hátradőltem..
Tápászkodott fel a fiú, s visszaállította a helyére a fotelt. Elismerően és alaposan végigmérte a lányt.
- Ez tökéletes lesz!
- Akkor átöltözök! - szaladt vissza a fülkébe, visszavette a rendes ruháját, és kiszaladva a szatyrokkal kézen fogta Mirokut - most te jössz, szülinapos!
Sokáig vásároltak még, de annál többet nevettek és viccelődtek. Miroku kapott egy lila pólót és egy sötétkék nadrágot, és amíg a fiú egy próbababával szemezett, vett neki egy ajándékot is. Ugyan a végén Miroku keze rossz helyre tévedt, s egy vörös tenyérnyommal az arcán hagyták el a butikot, mindketten megállapíthatták, hogy minden készen áll az estére. Ismét úgy érezték magukat, mint egy fiatal, virgonc szerelmespár.

Kagome az egyik szobát zárta be maga mögött, és a kulcsot a magasba dobva, víg dúdolgatással elindult a folyosón. Az egész személyzet izgatott volt Miroku születésnapja miatt, így ő is egy ajándékon törte a fejét. Ám Inuyasha és Kikyou sebesen közeledő hangja ütötte meg a fülét. Maga sem tudta, miért, de azonnal beugrott az egyik üres szobába, az ajtónak dőlt, és a kulcslyukon leskelődött ki.
- Kikyou, várj!
Kapott Inuyasha a lány karja után, így pont az ajtó előtt álltak meg. Kikyou tajtékzott a dühtől.
- Ugyan miért?! Te eldöntötted, hogy az egy hét alatt kialakult "szerelmed" mellett állsz.. miért álljak az utadba?!
- Nem így van!
- Dehogynem! Az egész hotel a turbékolásotoktól hangos! - makacskodott a lány, Inuyasha nem engedte el a karját.
- Kagome semmit sem jelent nekem!
- Na persze..
Inuyasha összeszorította a fogait, majd magához rántva Kikyout megcsókolta. Kagome úgy érezte, mintha tőrt döfnének a szívébe. A szája elé kapta a kezét, és lerogyott a földre. Nem akarta tovább nézni.. elég volt hallgatni. Inuyasha lassan elszakadt Kikyoutól, és hosszan a szemeibe nézett.
- Csak téged szeretlek! Kagome semmit sem jelent a számomra... csak egy fellángolás!
Kikyou nem szólt többet, csak elmosolyodva ismét megcsókolta a fiút. Egymást átölelve ballagtak tovább a folyosón. Amint lépteik elhaltak, Kagome feltépte a kilincset, és zokogva az ellenkező irányba rohant.

Sango lepakolta a szatyrokat a szobájába, pont mikor valaki beesett rajta. Hátranézve látta, hogy Kagome az, de nem volt ideje megkérdezni, mi a baj, mert barátnője már zokogva a karjaiba is omlott. Nem kérdezett semmit, csak aggódva magához ölelte, és a hátát simogatva próbálta megnyugtatni.

- Akkor most mi van? - próbált kiigazodni Miroku a barátján, miközben a helyére rakott egy kulcsot a pult mögött állva, s feljegyezte, ki adta le és mikor.
- Nem bírtam kidobni Kikyout.. - terült el a pulton Inuyasha, s arcát egy sóhajjal karjaiba temette.
- De Kagomét szereted, nem? -értetlenkedett a barátja
- De.. de Kikyouval annyi szép emlékünk van..nincs szívem megmondani neki, hogy vége.
- Ehelyett becsapod.. hé, ez jó! Ha ügyesen kombinálod, akkor nem fognak tudni egymásról, és te csak jól jársz!
Inuyasha unott arccal nézett fel, így Miroku inkább be is fogta a száját, és felkönyökölt a pultra.
- Inuyasha!!
Hallatszott nem is olyan messziről Sango igencsak morcos hangja. Inuyasha kíváncsian felegyenesedett, de ahogy feltűnt Sango méregtől kipirulva, érezte, hogy itt baj lesz. Miroku behúzta a nyakát, Sango pedig Inuyasha előtt megállva meglendítette a kezét, majd tiszta erőből pofon vágta a megszeppent fiút. Inuyasha megszólalni sem tudott a döbbenettől.
- Az nem érdekel, ha olyan akarsz lenni, mint Miroku! De azt nem tűröm, hogy játszadozz a barátnőm érzéseivel! Szállj magadba végre!
Vágta a fiú fejéhez, majd sarkon fordult, és elrobogott. Miroku egy ideig nézett utána, majd kitört belőle a nevetés, és a pultra dőlt, Inuyasha viszont csak a kéznyomatot megérintve arcán, töprengve bámult ki a fejéből.

7. fejezet

Lassan beköszöntött az este is. A strand már javában ki volt világítva fényekkel, és már javában szivárogtak befelé a vendégek. Sango az ágyban fekvő Kagomét lökdöste.
- Nem fekhetsz idebent egész este! Buli van!
- De nem nekem.. semmi kedvem találkozni Inuyashával.. jézusom, tényleg felképelted? - hökkent meg a lány
- Megérdemelte! - sziszegte barátnője, aki már a megvett bikini-párosban és áttetsző szoknyában díszelgett. - Na, pattanj! Kouga biztosan elmegy veled!
- Igen! - kapta fel a fejét a lány - Mit érdekel Inuyasha?! Ott van Kouga, aki legalább tényleg érdeklődik irántam!
- Ez a beszéd! - csapott bele ököllel a levegőbe a barátnője - Amúgy is, legalább Miroku kedvéért gyere el
Kagome sietve felöltözött. Felvett egy kihívó miniszoknyát és egy toppot, had lássa Inuyasha, mit vesztett el! Belekarolt Sangoba, és vidáman maguk mögött hagyták a Hotelt.

Miroku két hölggyel is táncolt egyszerre a puha homokban egy lassú, latin zenére. Sango egy üveg sört kortyolgatva nézte őket, Kagome Kougát kereste a tekintetével. Hamar meg is találta, és fürgén integetett neki. A fiú rögtön ott termett.
- Szia Kagome! Sango.. - biccentett a lány felé, aki viszonozva kiürítette a poharát - ..gyönyörű vagy, mint mindig!
- Köszönöm.. - vörösödött el a lány, Sango szemforgatva visszaterelte figyelmét Mirokuékhoz.
- Jössz táncolni?
- Örömmel!
Kouga átkarolta Kagome derekát, és kihúzta a homokra a táncolók közé. Szorosan átkarolta a derekát, Kagome a karjait felfektette a fiú vállaira, és a szemeibe nézve lassúzott vele. Inuyasha ökölbe szorított kezekkel nézte őket, de Kikyou a nyakkendőjénél fogva elhúzta táncolni. Sango a pultra csapta a kiürült poharát.
- Még egyet, légyszi
- Sok lesz.. - tiltakozott Ayame, a fiatal pincérnő.
- Légyszi!
Emelte meg a hangját, mire Ayame beadta a derekát. Teletöltötte a poharat, és visszanyújtotta Sangonak, aki rögtön mohó kortyolgatásba fogott. Alapvetően sosem volt az alkohol híve, de most kellett valami, ami felpezsdíti.. hirtelen egy magas, sötét hajú fiú toppant be elé.
- Sango?!
- Ismerlek? - mérte végig a lány a férfit, aki kihúzta magát.
- Régen volt.. 6 éve
- A várban...
- ...segítettél a szüleimnek..
- ..folyton folyt az orrod..
- ...ficsúrnak hívtál..
- Kuranosuke!
Ugrott a fiú nyakába, aki meglepődött a heves érzelemkitöréstől. Mirokunak feltűnt az ölelkező páros, s annyira ottfelejtette a szemét, hogy Koharu szépen a lábára taposott.
- Olyan régen láttalak! Mi van veled? - ereszkedett vissza a talajra a lány.
- Inkább te mesélj! Szabad egy táncra?
Nyújtotta a kezét, melyet Sango habozás nélkül megfogott. Hagyta magát a táncparkettre húzatni, ahogy Takeda Kuranosuke karjai körbeölelték a derekát, úgy fonta karjait a férfi nyaka köré. Folyamatos szemkontaktust tartva vették fel a ritmust, és a hely hirtelen megtelt a beszélgetők zöngéjével, melyet néha elnyomott a víz morajlása.
Sango elszakadt a férfitól, és kézenfogva visszahúzta a bárpulthoz. Miroku hirtelen megszomjazott, így faképnél hagyva a lányokat Sango mellett termett.
- Ayame, egy pohár sört légyszi..
- Kettőt!
Ugrott Sango mellé Miroku. A lány végigmérte, majd sóhajtva előre meredt.
- Jól szórakozol?
- Nagyon. Hát ő? - méregette végig ellenségesen Kuranosukét. Sango a fiúba karolt
- Egy régi ismerős.
- Aha.. - Miroku alig kapta kezébe a poharat, máris felhajtotta. Sango várakozón ránézett, majd eszébe jutott valami, így a fiú elé ballagott.
- Tudom hogy még van két óra odáig, de előre is, boldog szülinapot!
Nyomott egy puszit a fiú arcára, majd visszaszaladt Kuranosukehez, és elhúzta táncolni. Miroku nagyokat pislogva nézett utána, de abban a pillanatban ahogy elindult volna, Koharu elkapta a karját és elhúzta táncolni.

Kouga és Kagome nagyon jól összemelegedtek tánc közben, és ezt Inuyasha eléggé nehezen viselte. Ez persze feltűnt Kikyounak is, aki hol szerelme szikrázó szemeit, hol a táncoló párost figyelte. Mikor Kouga megpörgette a lányt, és az ajkai felé hajolt, besokallva, szó nélkül otthagyta Kikyout, és a pároshoz rohant.
- Kagome!
Szakította félbe a varázslatos pillanatot, Kouga nem épp kedvesen nézett rá. Kagome összehúzta a szemeit.
- Mi az?
- Szükségem van a segítségedre.. ki kell hozni a leányválasztós játékhoz a kellékeket.
- Ott van Kagura - vont vállat a lány
- Kagura nem ér rá! - kapta el a lány Kouga vállán levő kezét, kihúzta a fiú karjaiból, és apáskodva elsietett vele a hotel felé. Kagome egy ideig tűrte a vezetést, aztán megelégelve a dolgot kirántotta a kezét a Hotel mellett a fiúéból.
- Mit csinálsz?!
Inuyasha szembefordult a lánnyal, akibe beleforrt minden düh.
- Nem bírom nézni, hogy azzal az alakkal enyelegsz!
- Ó, és akkor nekem szerinted milyen érzés, amikor Kikyouval táncikálsz?! - kapta fel a vizet, s ez meglepte a fiút. Kagome tekintete keserűvé változott - Ha Kikyout választottad, hát legyen, de akkor ne legyél felháborodva, ha megpróbállak elfelejteni!
Inuyasha nem szólt semmit. Még mindig nem tudott dönteni.. csendesen beballagtak a hotelbe, és két-két megpakolt doboz társaságában, egyetlen szó nélkül visszaindultak a strandra.

Sango az órára nézett, majd bocsánatot kért Kuranosuketól, és a színpad felé szaladt. Beszélt pár emberrel, s miután minden elkészült, felsietett a színpadra. Kapott egy mikrofont, amibe egyből beleszólt.
- Szép jó estét mindenkinek! Egy kis figyelmet kérek szépen! Miroku ma ünnepli 19. születésnapját, kérek neki egy nagy tapsot!
Mutatott a fiúra, aki -amint feltört a tapsvihar-, zavartan integetett egy kicsit. Sango folytatta.
- Mint tudjátok agglegényünk még mindig nem akar házasodni, így hát arra kérem az összes lányt, hogy táncoltassa meg kicsit, és utána elkezdhetjük a párkereső játékot! A jelentkezőket a színpad mellé várjuk.. addig is folytatódjék a zene, fél óra múlva pedig játék!
Kikapcsolta a mikrofont, és lesietett a színpadról. Kagome már várt rá, és ahogy látta hogy barátnője közeledik, sietve becsúsztatott Inuyasha kezébe egy cetlit, majd mosolyogva belekarolt a lányba.
- Mit csináljukn ezalatt a fél óra alatt? - fordult felé a lány, mire elnézett a válla felett.
- Szerintem neked lesz programod..
Sango hátranézett, és Mirokut látta közeledni. Felsóhajtott, de egy mosolyt erőltetett magára.
- Miroku!
- Az, aki táncra invitál, nem tolong a hosszú sorban, hogy táncolhasson velem? - vigyorgott, de Sango értetlen pillantását látva elkapta a lány kezét - gyere táncolni!
- Dededede, nem lehet.. Kuranosuke is vár rám, meg meg Kagome is itt.. - nézett barátnője felé, de annak már hűlt helye lett.
Nem tehetett mást, hagyta hogy Miroku a táncparkettre húzza. Kellemetlenül érezte magát, de ahogy a fiú karjai körbekulcsolták a derekát, méginkább zavarba jött. Miroku nem törődött a személyes távolsággal, arcuk többször is összeért tánc közben, végül Sango felengedve megkapaszkodott a fiú vállaiban.
- Tudod, nagyon jól nézel ki! - bókolt, amitől a lány még vörösebb lett.
- Köszönöm.. jut eszembe, van számodra egy ajándékom!
Kapta fel a fejét a lány, és a meglepődött fiút a színpad mögé húzta, hol egy kis dobozkát vett elő. A fiú felé fordult vele, és zavartan odanyújtotta.
- Csak egy kis apróság..
Hadarta el a földet fürkészve, és ahogy Miroku kinyitotta a dobozkát, egy ezüst nyakláncot látott, minek a végén egy medalin lógott. A medalin M betűt formált, és szépen ki volt karcolgatva. Miroku azonnal kiemelte az ékszert, eltette a dobozt, és fürgén a nyakába akasztotta, majd ott lógva is megszemlélte.
- Na? - sürgette a lány nem titkolt kíváncsisággal.
- Nagyon tetszik! Köszönöm.. - hajolt oda hozzá a fiú, de mivel félrefordította a fejét, a csók helyett egy puszi jött csak össze.
Sango készült mondani valamit, de a mikrofonban megszólalt Kagome hangja.
- Akkor kezdődhet is a játék! Kérjük ide az ünnepeltet!
Miroku a lányra nézett, majd vissza a színpadra, és szájhúzva felsietett. Kagome belekarolva azonnal a rivaldafénybe húzta.
- A leadott nevekkel sorsolás történt, és már meg is van az a lány, akivel eltáncolhatod a színpadon a párkereső táncod. Van olyan szerencsém, hogy én invitálhatom fel őt!
Vigyorgott sunyin Mirokura, aki ezt nem tudta mire vélni. Elővette szoknyája zsebéből a kis borítékot, kivette belőle a cetlit, a borítékot pedig lomhán félredobta. Koharu összefűzött ujjakkal imádkozott a színpad előtt, jónéhány lányhoz hasonlóan. Sango egy unott sóhajjal a színpadnak dőlt, s úgy kortyolgatta a sörét. Kagome sejtelmesen Mirokura kacsintott, aki megeresztett egy bamba vigyort.
- A szerencsés pedig nem más mint.. - Kagome ránézés nélkül hajította hátra a cetlit, és belevisított a mikrofonba - ... Sango!!
Mirokunak felcsillantak a szemei, Sango pedig félrenyelte a sör utolsó kortyát. Mohó köhögőgörcsöt kapott, Inuyasha sietett a segítségére. Koharu és a többi lány addig hisztizve bőgött egy sort.
- De én... de én.. nem is jelentkeztem!!
Sango - miután már rendesen kapott levegőt - Inuyashára nézett, aki ártatlan vigyorral behúzta a nyakát. A lány feldúltan megragadta a fiú nyakánál a ruhát.
- Te voltál!!!
- Kagome kényszerített rá!!
Védekezett a fiú és a színpadon integető Kagoméra mutatott. Sango méginkább megszorongatta.
- De ez így nem érvényes!!
- Felkérhetem a nyertest egy táncra? - sietett le Miroku kaján vigyorral. Sango ha kicsit gyerekesebb lett volna, megkergetné a fiút.. ehelyett csak egy sóhajjal megfogta a kezét, és hagyta hogy felhúzzák a színpadra.
- Ez jól sűlt el
Szökkent le Inuyasha mellé Kagome, és a fiú tenyerébe csapott egy büszke mosollyal, majd a párost kezdte el fürkészni. Miroku egyik keze a lány csípőjén pihent, a másikkal a kezét fogta, Sango másik keze pedig a fiú vállán talált megnyugvást. A zene ütemére keringőztek, Miroku le sem vette a szemét a lányról. Sango mérgesen magyarázta a helyzetet.
- Szóval Kagome és Inuyasha sara ez az egész.. - döntötte oldalra a fejét a fiú
- Igen! - bólintott rá feldúltan a lány, mire a fiú közelebb húzta magához.
- Később segítek megölni őket.. most inkább táncoljunk.
- De én.. nem tudok táncolni.. - jött zavarba a lány
- Eddig jól csinálod.. majd én vezetlek!
Ölelte át mindkét karjával a fiú a lány derekát. Sango körbefonta karjaival a nyakát, arcuk összeért. Úgy táncoltak a színpadon a rivaldafényben, mint egy igazi házaspár. Tartották egymással a szemkontaktust, és a végére nevettek is egy-egy fordulás után.
~Nem tudom miért, de vele minden annyira más mint a többiekkel.. annyira jó.. azt hiszem, szeretem!~
Tűnődött a fiú, és ahogy a lány felnézett rá, odahajolva finoman, gyengéden szájon csókolta. Kagome beharapta az alsó ajkát, és Inuyashának dőlt, aki zavartan pislogott párat. Koharu és Shima lángolt a féltékenységtől, de a közönségük legnagyobb része inkább olvadozott a jeleneten. Teljesen egymásba feledkeztek, már a zene is rég véget ért. Miroku keze Sango derekát simogatta, a lány Miroku hajába túrt. Kagome heves tapsviharban tört ki, s őt követve egyre többen kezdtek el tapsolni. Pár perc alatt már az egész strand lelkes füttyögésektől és tapsolástól volt hangos. Sango riadtan elszakadt, majd elhúzódott a fiútól. Az ajkaihoz kapva, megzavarodva nézett fel rá, végül futásnak eredve leszaladt a színpadról. Miroku észbekapva azonnal utána rohant.
- Sango, várj!
Kagome Inuyashával együtt félrehúzódott, s úgy nézte az elrohanó párost.

8. fejezet

- Sango, állj már meg! - kiáltott előre Miroku, már elég erősen zihálva. - Ez nem rád vall!
- Akkor ne kergess! 
Nézett hátra a lány, de elbotlott a homokban, és sikkantva a 10 centis vízben kötött ki. Miroku azonnal rávetette magát, és a csuklóit a feje fölé szorítva, zihálva lenézett rá.
- Most megvagy!
Sango levegőért kapkodva nézett fel Mirokura, majd a lágyan hullámzó vízre. Sóhajtva megrázta a fejét.
- Meddig fog ez még így menni, Miroku?
A fiú nem válaszolt, így Sango visszanézett rá. Érezte, hogy lazul a szorítás a csuklójánál, így kihúzta kezeit Miroku markából.
- Beszéltem Kagoméval.. a jövőhét végén visszautazok vele Japánba.
A fiút sokként érte a hír, tiltakozva megrázta a fejét.
- Nem utazol!
- De utazok! Miért maradnék?!
Vágott vissza a lány, miközben kimászott Miroku alól, és talpra állt.
- Kuranosuke felajánlotta, hogy keres házat nekem és Kohakunak. Dolgozhatok a cégénél, Kagome pedig visszamegy a szüleihez.
- És mi lesz a hotellel? - nézett fel rá a fiú
- Eladom.. persze megmarad, de más tulajokhoz kerül
Sóhajtott fel a lány. Próbálta leplezni a fájdalmát. Megigazította magán a szoknyát, és visszasétált a többiekhez, magára hagyva a homokban térdelő fiút.

A hétfő mindenki vállára súlyos terhet emelt. Kagome még mindig letört volt, Sango csak csendesebb a szokottnál. Inuyashát markolta a bűntudat és a csalódottság is egyben, hisz nem Kagométól tudta meg az utazás hírét. Elhatározta, hogy beszél a lánnyal, de műszak végén Kagoménak nyoma veszett. Mint később kiderült, ezért is Kouga volt okolható. Miroku pedig.. hát, próbált tisztába jönni az érzéseivel. A nap legnagyobb részét a strandon töltötte, és a kis hídon ücsörögve elmélkedett. Mindenen.. a gyerekkorukon, Sangon, az eddigi lányokon. Sango teljesen más, mint Koharu vagy Shima, mégis.. annyira régóta vannak együtt, hogy ez az érzés már megszokott. Mégis most, hogy tudja, el fog menni, valami nagyon nincs rendben a lelkében.
A hét nagyon gyorsan és egyhangúan telt. Bár egy hotelbe voltak zárva, alig beszéltek egymással, és ez péntekre teljesen megszokottá vált. Amint a pultot bezárták, Kagome és Sango összecsomagolt. Kohaku durcáskodott, így Sango neki is becsomagolt, és úgy döntött, elmegy úszni egyet. A kisfiú mérgében a kosárpalánkot dobálta, de egyszer sem talált be. Miroku észrevette a szemét kicipelése közben, és miután kidobta a zsákot, a fiú mögé lépkedett.
- Szia, kölyök..
- Szia - nézett hátra rá a kisfiú, és egy sóhajjal leült a lépcsőre.
- Mi a gond? - ült le mellé Miroku
- A nővérem.. és ez az ostoba utazás! - hajította el a labdát a pálya másik végébe.
- Ne hibáztasd miatta.. csak a legjobbat akarja nektek - csóválta a fejét Miroku.
- Persze, magának, de rám nem gondol! - duzzogott tovább a kisfiú. Miroku átkarolta a vállait
- Minden rendbe fog jönni, ne aggódj..
A fiú szorosan átölelte Miroku derekát, és kicsit jobb kedvűen levívtak egy kétszemélyes kosármeccset.

- Ka-go-me!!!!
Inuyasha szeretett volna felrobbani. Kagome ártatlanul vállat vont.
- Nem láttam, hogy itt vagy..
Kagome slaggal locsolta a virágokat, és sikeresen lelocsolta Inuyashát is. A fiú tetőtől talpig vizes lett, de legalább izmos felsőtestére tapadt, vörös felsője tökéletesen illett vörös arcához.
- Tudom, hogy direkt csináltad!!
- Vitázni jöttél?! - kapta fel a vizet a lány, mire Inuyasha felsóhajtott.
- Csak meg akartalak kérni, hogy maradj...
- Nyár végén úgyis visszamennék - vont vállat Kagome, és odébb húzódott a messzebbi virágokat is meglocsolni. Inuyasha kitartóan követte.
- De sokat jelentene, ha még itt maradnál 2 hónapot.. - sóhajtva beadta a derekát - ...tudod, nekem nagyon sokat jelentesz..
- Igen?
- Igen.. nagyon megkedveltelek az idők alatt, és nem szeretném, hogy elmenj! Tudom gyenge kifogás, de.. - nem tudta folytatni az őszinte beszédet, mert Kagome rá irányítva a slagot ismét lefröcskölte, s ezen nagyon jót kuncogott.
- Ezt meg miért csináltad?? - vicsorgott a fiú, miközben a ruhájából próbálta kicsavarni a vizet.
- Mert nagyon jól állnak neked ezek a vizes színek! - nevetett tovább a lány.
- Igen? Na megállj csak!!
Ugrott oda Inuyasha, kirántotta a lány kezéből a slagot, és a lány felé fordítva tetőtől talpig lelocsolta. Kagome összerándulva, nagyokat pislogva fogadta a hidegzuhanyt, a fiú elégedetten vigyorgott.
- Neked is remekül áll..
- Teeee!
Szaladt oda a lány, és kemény csata kezdődött a slagért, mely alatt nem csak ők, de az egész udvar is csurom víz lett.
- Add visszaa, ez az enyééém! - nevetett a lány
- Nem a tiéd, hanem a virágoké! - rázta meg a fejét a fiú, és magasra tartotta a slagot, minek következményében a víz zuhanyként terítette be őket felülről.
- Akkor add vissza a virágoknak! - ölelte át a fiú mellkasát, mire Inuyasha elhajította a slagot.
- Tessék
Eresztett meg egy 32 fogas vigyort, Kagome lányos durcával a mellkasára csapott, és a slag felé indult. Inuyasha kihasználta, hogy a lány háttal van neki, utána ugorva elkapta a derekát, és visszarántva elkezdte csikizni. Kagome már könnyezett a nevetéstől.
- Kegyelmezz, Inuyasha!! Neee!!!
Kikyou jelent meg az ajtóban, és a vizesen ölelkező, harcoló párost kezdte el fürkészni.
- Drágám?
Emelte meg a hangját, mire mindketten odanéztek. Arcukról lefagyott a vigyor, s Inuyasha hagyta szabadulni, Kagome pedig elfordulva felkapta a slagot, s tovább locsolta a virágokat.
- Megyek..
Nézett barátnőjére a fiú, majd vissza a lányra, végül egy sóhajjal felbaktatott a lépcsőn, és Kikyou derekát átkarolva eltűntek az ajtóban. Kagome visszanyelte a könnyeit, és elzárta a slagot.

Kohaku a pultnál mászkálva, unottan bökdöste a csengőt. Sóhajtva körbenézett a kihalt előtérben, mikor léptek ütötték meg a hangját. Felkapta a fejét, és sietve bebújt a pult alá, visszafojtotta a lélegzetét, és fülelt. Sango megállt a pultnál, s összerendezte a papírokat. Már készült tovább indulni, mikor megjelent Kuranosuke is.
- Sango, egy percre!
A lány kíváncsian hátrafordult. A férfi megállt előtte, sietve kezet csókolt, majd azonnal a lényegre tért.
- Holnap utazunk, és.. sokat gondolkodtam.
- Igen?
- Mi lenne, ha Japánba érve beadnánk Kohakut egy bentlakásos iskolába?
Kohakut villámként csapta meg a hír. Sango is meglepett arcot vágott. A kisfiúnak ökölbe szorult az egyik keze.
~A nővérem ebbe úgyse megy bele!~
Rázta meg a fejét. Sango elmosolyodott.
- Nem hiszem, hogy örülne neki. Jó helye van neki mellettem
- Sango, nézd.. - Kuranosuke két kézbe fogta a lány kezét, s bíztatóan megszorította - ...tudom, hogy nagyon szereted a kisöcséd, de én csak az ő és a te érdekeidet nézem.. ha elmész főiskolára, akkor nem lesz rá időd, ez pedig Kohakunak lenne a legrosszabb. A bentlakásos iskolában jó helye lenne, barátok közt.. igaz, hogy ritkán találkozna veled, de ha hozzád költözik, neked akkor sem lesz időd rá.
Sango tétovázva nézte az összefonódott kezüket. Tudta, hogy a férfinak igaza van, így lassan, halkan szólalt csak meg.
- Köszönöm, igazad van.. ez lenne a legjobb megoldás.
Kohaku meghökkent. Felkapta a fejét, de még így sem akarta elhinni, amit hallott. Hosszú csend következett, ő pedig érezte, hogy ha most nem megy el, lebukik.. halkan kimászott a pult alól, és a virágok mögött osonva elszaladt. Kuranosuke ismét csókot nyomott a lány kézfejére.
- Akkor még ma beszélek egy iskolával!
- Ne, ne tedd - húzta ki a kezeit Sango, és a férfi meglepődött szemeibe nézett - az igaz, hogy ez lenne a legjobb neki, de nagyon szeretem... nem bírnám ki nélküle! Velem kell maradnia, értsd meg! Akkor is, ha eleinte nehéz lesz.. ~bőven elég lesz Mirokut elvesztenem~
Hunyta le a szemeit. A férfi megértő bólintással egy puszit nyomott az arcára, és halkan elballagott. Sango nézte a távolodó alakját, majd elindult a szobája felé. A folyosón lépkedve szembetalálkozott Mirokuval, aki erőltetett mosollyal megbiccentette a fejét.
- Szia..
- Szia.. Miroku! - fordult a fiú után - Nem láttad a kisöcsém?
- Az előbb fejeztük be a kosarazást, azt mondta leellenőrzi a csomagjait
Vont vállat a fiú. Sango biccentett, és megszaporázva a lépteit tovább indult. Miroku utána akart szólni, de a lány már el is tűnt a kanyarban.

9. fejezet

Sango öccse ajtaján kopogott, de mivel nem jött válasz, lenyomta a kilincset. Öccse bőröndje az ágyon hevert, ruhái szana-szét szórva, de a legtöbb hiányzott. A nyitott ablakot rázta a bevágódó szél. Szívébe belemarkolt a rémület, kihátrált a szobából, majd sarkon fordulva futásnak eredt. Berontott az összes szobába, körbeszaladt többször is az udvaron, kifaggatta a személyzet tagjait és még a pincébe is lemászott, de Kohakunak nyoma sem volt. Végső elkeseredettségében, könnyes szemekkel bekopogtatott Mirokuhoz. Az idő már éjfél körül járt. Miroku egy szál boxerben nyitott ajtót résnyire, de a lányt meglátva azonnal kitárta teljesen.
- Sango! Mi történt?
A lány nem válaszolt, a fiúhoz lépve átölelte a mellkasát, arcát a vállgödrébe temette.
- Kohaku eltűnt.. nem találom sehol!
Miroku egy darabig nézte a lányt, majd mindkét karjával magához ölelte. Lábával becsukta az ajtót, és az ágy felé húzta a síró lányt. Vele együtt ült le, és egy pillanatra sem engedte el.
- Nyugodj meg! Hol láttad utoljára?
- Én.. nem tudom.. te mondtad, hogy kosaraztál vele.. de nincs a szobájában, eltűnt a ruhája nagy része, és senki se látta!
- Biztos csak összezavarta az utazás.. - próbálta nyugtatgatni a fiú, de a lány hisztérikusan megrázta a fejét
- De hova mehetett?! Sötét van, és még csak 12 éves!
- Csss, ne izgulj.. - ölelte magához mégjobban a lányt - ..meg fogjuk találni! Felöltözök, és kocsival körbejárjuk a környéket, jó?
Sango könnyes szemekkel bólintott, és hagyta Mirokut felállni. A fiú sietve felöltözött, felkapta a kocsikulcsot, és kézenfogva a lányt lesietett vele az autójához. Hagytak egy üzenetet a pulton, ha Kohaku mégis visszajönne. A lány bekapcsolta a biztonságiövet, és a sötét tájat fürkészte. Miroku nézte egy ideig, majd beindította a motort, és kihajtott.

Az országút teljesen kihalt volt, lassan, ráérősen autóztak, nem hagyva ki egy pici mellékutcát sem. Volt fél2 is, mire csalódottan és letörten visszaértek a Hotelhez. Sango már reszketett az aggodalomtól és a rosszabbnál rosszabb gondolatoktól. Bele sem mert gondolni, mennyi féle baj érhette kisöccsét.. Miroku leállította a motort, elrakta a slusszkulcsot, és gyengéden magához ölelte a lányt.
- Biztosan jól van! Lehet, hogy csak átment Shippohoz..
- Akkor szólt volna! - rázta meg a fejét a lány, arcát a fiú ruhájába fúrta.
Miroku nem válaszolt, addig ölelte a lányt, míg az lassan meg nem nyugodott. A hátát és a haját simogatta együttérző, egyben aggódó arccal. Sango még mindig görcsösen ölelte a mellkasát.
- Minden az én hibám... nem kellett volna ráerőltetnem az utazást..
- Sango, ezért nem okolhatod magad! Nem a te hibád..
A lány lassan rávette magát, és felnézett a fiúra. Tekintetük hosszan összekapcsolódott.
- Miroku.. nem akarom elveszíteni! Se őt, se téged
- Nem fogod elveszíteni.. se őt, se engem
A fiú két kézbe fogta a lány arcát, és hosszan megcsókolta. Sango most nem tolta el magától.. szenvedélyes és forró csókcsata következett, mely ismét ölelkezésbe fulladt. Miroku kiélvezte, hogy bárhol simogathatja a lány gyönyörű testét úgy, hogy nem kap cserébe nyaklevest, Sango pedig a fiú ujjainak cirógatásától szépen lassan teljesen megnyugodott. Hajnal 2 felé járhatott az idő, de egyikőjük sem akart megmozdulni. A lány felnézett, ezt kihasználva a fiú kisimított az arcából egy hajtincset, és újból megcsókolta. A lány szemei kigúbadtak, s elszakadt a fiútól.
- Azt hiszem tudom, hol lehet!
Miroku nem kérdezett semmit, kisegítette a lányt a metálkék sportkocsiból, és fürgén rohant utána a strand felé.
Sango könnyedén kinyitotta a rácsos kaput, és a homokot taposva, kocogva elindult a víz felé. Miroku kissé lemaradva, engedelmes kiskutyaként követte. A lány tekintete a homokos partot kutatta, és néhány perces rohanás után egy kis alakot ölelt körbe a holdfény. Egy táskát ölelve kuporgott a homokban. Sango azonnal rágyorsított, Miroku pedig lelassítva sétára váltott.
- Kohaku!
A kisfiú felkapta a fejét nővére hangjára, és fel is állt - feleslegesen, mert a lány olyan nagy hévvel ölelte meg, hogy mindketten visszazuhantak a földre. Sango agyon puszilgatta és ölelgette szerencsétlen fiút.
- Naaa, nővérem! Szállj már le rólam!! Megfojtaaaasz!
- Hova akartál menni?? És miért?? Miért nem szóltál?? Van fogalmad róla, mennyire aggódtam?! - tolta el magától a kisfiút de csak azért, hogy elhalmozhassa a kérdéseivel. Kohaku félrenézett.
- Hallottam hogy azzal a régi ismerősöddel beszéltétek azt, hogy bentlakásos suliba küldtök..
Miroku meglepődve állt meg tőlük pár lépésre, de inkább nem szólt semmit. Sango szintúgy meg volt lepődve, de aztán lassan elmosolyodott. Végigsimított öccse arcán, s ezzel maga felé fordította a fejét.
- Sosem küldenélek el sehova, ha te nem akarod..
- Akkor nem utazunk el? - csillantak fel a fiú szemei, nővére megrázta a fejét.
- Nem erőltetem rád..
Kohaku azonnal a lány nyakába borult, és szorosan megölelte. Miroku köhintett egyet, hogy felhívja magára a figyelmet. Kohaku ránézett nővére válla felett, majd felpattanva odarohant, és körbeugrálta. Sango ráérősen követte.
- Várj csak.. - torpant meg a kisfiú, mikor Miroku megpaskolta a fejét - ..ugye nem csak miattam nem utazol el?
Sango odalépkedett hozzájuk, és Miroku mellkasát átölelve odabújt hozzá. A kérdésre mosolya kiszélesedett, sietve összeborzolta Miroku haját, miközben szerelmes pillantással felnézett rá.
- Egyrészt miattad.. másfelől viszont él itt egy idióta srác, akit nem bírok elhagyni
Miroku elvigyorodva átkarolta a derekát, és magához rántva a lányt megcsókolta.

Miután visszaértek a hotelba, Sango azonnal beszélt Kagoméval, és egy sírós-ölelkezős este után úgy döntöttek, hogy Kagome egyedül tér vissza Japánba. Kagome úgy döntött, nem búcsúzik el Inuyashától.. a gépe 9kor indult, de ő már 6kor felkelt, taxit fogott, és maga mögött hagyta a Balatont.
Inuyasha 8:30kor, álmos fejjel kómázott ki a pulthoz. Vaktában megnyomkodta a csengőt, mire Sango jelent meg. Inuyasha eltátotta a száját.
- Neked nem a reptéren kéne lenned?
- És neked?
Kérdezett vissza a lány, mire Inuyasha felkapta a fejét.
- Kagome már elment?
- Korán reggel.. - Sango rábólintott
- De én még beszélni akartam vele! - csapott a pultra a fiú
- Hát, van fél órád.. - vont vállat a lány, de ahogy Inuyasha elrohant, még utána kiáltott - sok sikert!
Inuyasha hátraintett a válla felett, de már el is tűnt a liftben. Nyomogatta egy darabig a gombokat, de mivel túl lassan haladt, a következő emeletnél megállt, kiszállt, és felrohant a lépcsőn. Őrültként rontott be a lakosztályába és sietve magára vett valami normális göncöt, kifésülte a haját, kikapott a vázából egy szál rózsát s az ajtó felé fordult, de meg is torpant. Az ajtóban a barátnője állt.
- Kikyou..
Egy ideig farkasszemet néztek, végül a fiú lehajtotta a fejét. Kikyou követte a példáját.
- Szóval hozzá húz a szíved..
Suttogta halkan, de a fiú nem válaszolt. Félreállt az útból, s ezt érzékelve Inuyasha felkapta a fejét.
- Menj, Inuyasha. Lekésed a gépet..
A fiú nem tiltakozott, az ajtóhoz sietve megállt és hosszan a lányra nézett, majd kirohant és végigszaladt a folyosón. Kikyou hosszan nézte azt a pontot, ahol eltűnt, végül becsukta az ajtót. Inuyasha nem fáradozott a taxifogással, gyalog indult a reptér felé.

8:50, Kagome a beszállóajtónál tolong a sorban. Gyakran az órára, majd az ajtóra néz, végül egy sóhajjal a földre. Még mindig látja maga előtt Inuyasha arcát, s hogy ezt kiűzze, a csomagba markolva megrázza a fejét. Nem bánja, hogy egyedül utazik, nagyon örül Sango és Miroku boldogságának. Ám ez megint csak azt juttatja eszébe, hogy Inuyasha Kikyouval maradt.. lehunyja a szemeit, pont akkor, mikor az előtte levő ember átlép a kapun. Felnéz, és átnyújtja a jegyet a sztyuárdesznek, aki biccent.
- Jó utazást!
- Köszönöm..
Kagome hátranéz mégegyszer, bár felesleges, mert a lábai gyökeret eresztettek. A nő várakozón oldalra dönti a fejét. Sóhajt egyet, felkapja a csomagját, és elnézést kérve kitör a sorból. A székekhez ballagva leül az egyikre, és a térdeire dőlve néz el a kapu felé. Pár percbe beletelik, mire az összes utas felszáll. A nő még várakozón ránéz, majd bezárja a kaput. Inuyasha pont ebben a pillanatban esik be. 8:59.. az ajtót bezáró nő mellett fékez le.
- Kagomeeeeee!!
- Inuyasha?
Ugrik fel a lány a székről, mire a fiú először megrezzen, aztán hátranéz. Látva, hogy a lány mégsem szállt be, azonnal odarohan és elkapja a vállait.
- Kagome!! Ne menj el!!
- Inuyasha, én..
Nem tudja folytatni, mert a fiú hevesen megcsókolja. Elvarázsolódva pislog nagyokat, s mikor a fiú elszakad tőle már mondana valamit, de megelőzi.
- Tudom, hogy hülyén viselkedtem, és nem tudtam dönteni, de nem akarom hogy elmenj! Nem érdekel, hogy ha nyár végén vissza kell menned, megyek veled én is! - Kagome már nyitja a száját, de Inuyasha ismét megcsókolja. Lehunyt szemmel csókol neki vissza, s ahogy levegőhöz jutnak, már nem próbál meg közbeszólni. A fiú pedig folytatja - Rájöttem, hogy Kikyou nagyon sokat jelent nekem, de te százszor többet! Szeretlek, és veled szeretnék lenni! Ugye nem mész el?
- Inuyasha.. - mosolyodik el a lány és az ablakra mutat, ahol épp felszáll a gépe - ..úgy döntöttem, itt maradok, akkor is, ha Kikyout szereted..
Inuyasha pár pillanatig csak néz az elszálló gép után, majd magához ölelve a lányt megpörgeti. Kagome sikítva elneveti magát. Egymás kezét fogva térnek vissza a hotelbe, ahol Miroku és Sango a pultnak dőlve épp egymást falják.
Miután elmesélték mi történt, kiültek a strandra, és egy jégkrém társaságában leheveredtek négyesben egy pokrócra. "Koccintottak" a jégkrémekkel, és elégedetten megállapították, hogy jó kis nyár elé néznek..

Azt nem mondhatni, hogy happy endes békeidők következtek. Sokszor volt botrány és tányértörögetés, na meg megsértődős slagcsata, de a lényeg, hogy a két szerelmespár örökké együtt maradt. Magyarországon, a Balatonnál, az álomhotelben.

Sangot ebben az évben is kinevezték a Röpladba királynőjének.
Miroku "megjavult", és már nem flörtölgetett minden lánnyal. Csak a bikinisekkel...
Kohaku összefutott egy Rin nevű kislánnyal, így belekeveredett élete első szerelmi kalandjába. Miroku persze a szárnyai alá vette.
Inuyasha elment tanulni, de mellékállásban szakácsnak kezdett. Fél év múlva felvették a Balatoni Hullámok hotelbe főzni.
Kagome megtanult rendesen úszni, végül úszómesteri címet kapott a strandon. Nyár végén hazautazott egy hónapra, majd beiratkozott egy magyarországi gimnáziumba tanulni.
Kikyou nehezen heverte ki Inuyashát, de aztán rátalált a szerelem, Naraku személyében, aki egy híres tv műsor vezetőjeként vált ismertté.
Kouga és Ayame egy este folyamán egymásra találtak egy bárban. Rá egy évre megtartották az esküvőt.
Kuranosuke pedig boldogan él valahol Japánban Shima és Koharu oldalán....