A legnagyobb Dolhai Fan oldal

Rómeó és Júlia története

A musical a Shakesperai mûvet vette alapul, ám amint tudjuk attól eltér, tehát nem minden pontban ugyanaz, és ez szerintem nagyon jó..

De most az eredeti történetrõl nézzük mit ír a Wikipédia:

A Rómeó és Júlia William Shakespeare, angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája, mely két ellenséges veronai család gyermekei között szövõdött végzetes szerelem történetérõl szól. A tragédia Arthur Brooke versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek színpadi átirata. Shakespeare hûen követte a verset, de ugyanakkor részletekkel gazdagította is azt.

Nyomtatott változat

Az elsõ nyomtatott változat 1597-ben jelent meg. Ez a verzió kalózkiadás volt. Shakespeare ezelõtt nem adta ki mûveit, de mivel nem akarta, hogy a Rómeó és Julia egy általa nem jóváhagyott változata terjedjen el, kiadatta a drámát 1599-ben. (Akkoriban általában csak szövegkönyvként szolgáltak a papírra vetett verziók, illetve minden színész csak a saját szövegét kapta meg. Így sokszor elõfordult, hogy nem sikerült a drámákat teljes egészében összeszednie az utókornak. Legtöbbször a szerzõ halála után került kiadásra az adott mû, így nem tudhatjuk, az volt-e az eredetileg megírt verzió.)

Történet

Júlia erkélye Veronában

A történet Veronában, egy olasz kisvárosban játszódik, ahol két család „uralkodik”, a Montague-k és a Capuletek, akik, már maguk sem tudják ennek valódi okát, de ellenségek. Állandó harcaik folymatosan megzavarják a város békéjét, ezért a herceg egy új törvényt hoz, melyben kijelenti, hogyha valaki embert öl, akkor õt is megölik. Bált rendeznek a Capulet házban. Erre a bálra azonban elmegy az ifjú Rómeó is barátaival együtt. Rómeónak nagy szerelmi bánata volt, ugyanis szerelme, Róza, nem akarta õt. Rómeónak rossz elõérzete támad. A bálon a két fiatal egymásba szeret. Rómeó a bál után kihallgatja Júlia szerelmi vallomását, s esküt tesznek: örökké szeretni fogják egymást. Rómeó házasságot kívánt, de a lány félt, hogy reggelre már nem szereti õt Rómeó. Megbeszélték, hogy elküldi reggel Julia a dajkáját, s ha még mindig szerelmes belé, üzenje meg, hol és mikor lesz az esküvõ. A szerelmes fiú Lõrinc baráthoz megy, s meggyõzi, hogy adja össze õket, hiszen ez kibékítheti a két családot. Másnap összeházasodnak. Hazaúton Rómeó találkozik Tybalttal, aki sértegeti õt, de Romeo nem akar újdonsült rokonával harcolni. Mercutio azt hiszi, barátja gyáva, s maga száll szembe a vérengzõ Tybalttal. Mercutio halálos sebet kap. Rómeó felbõszülten ront neki Tybaltnak barátja meggyilkolásáért, s halálba csalja szerelme unokatestvérét (Tybalt gyûlölte Rómeót, jobban, mint bármelyik Montague-t, mert a bálon látta õt és Júliát, s attól félt, elveszi tõle a lányt, aki a szerelme...). Ekkorra már megjelenik Escallus herceg is, csakúgy mint a két család. A Capuletek szerint Rómeónak halálbüntetés jár, a Montague-k véleménye szerint pedig nem, mivel Tybalt ölt elõször. A herceg számûzi õt Mantovába, s kijelenti, ha visszatér a városba, bárki szabadon végezhet vele. A dajka rohan Júliához, s retteg, hogy a szerelmes lány belehal... Elmondja neki, s hozzá hívja Rómeót, hogy együtt töltsék az utolsó éjszakát... Reggel a dajka ébreszti õket, hogy vigyázzanak, jön Júlia anyja. A lány az erkélyrõl nézi távolodó szerelmét. Mikor elbúcsúztak, azt mondta neki, halált lát az arcában, érezték, talán ez az utolsó találkozásuk. Júliával közlik a szülei, hozzáadják Páris grófhoz, aki még a bál elõtt kérte lányuk kezét. A szerelmes lány teljesen kétségbe esik, s a dajkát kéri, segítsen rajta valahogy. Õ is elpártol tõle, azt mondja, nem szerethet egy gyilkost, menjen hozzá a szép Párishoz. Júlia úgy tesz, mintha beletörõdne, s elmegy Lõrinc baráthoz. Találkozik Párissal, aki megcsókolja õt, s a barát kérésére távozik. Júlia kitört, s zokogott. Arra kérte Lõrincet, segítsen rajta valahogy, vagy inkább meghal. Lõrinc barát mérget kevert neki, melynek hatására 48 órán át holtan fekszik majd, s azt hiszik, valóban meghalt, beviszik a családi kriptába. Õ értesíti Romeot, s mikor felébred, már mellette lesz szerelme. Hazatérte után a lány bocsánatot kér szüleitõl, s megkéri dajkáját, hogy az esküvõje elõtti utolsó éjszakán hagyja õt magára. A dadus engedelmeskedik. Júlia megissza a mérget, bár fél, mi lesz, ha a barát nem jól keverte ki, s tényleg meghal. A kriptabeli ébredés gondolata is elborzasztja, de erõt vesz magán, kihörpinti a fiolát, s elalszik. Reggel a dajka rémülten szalad a családért, mert nem tudja felébreszteni a menyasszonyt, meghalt. Júliát a családi kriptába viszik. Lõrinc barát elküldte a levelet Rómeónak, melyben megírta neki a titkos tervet, de mire küldönc odaér, a fiú már sehol sincs. Ugyanis megtudta, szerelme halott, s elindult hozzá, hogy meghaljon vele együtt. Mikor belép a kriptába az éj leple alatt, Párist találja felesége mellett. Végez vele. Elbúcsúzik szerelmesétõl, majd megissza a mérget, amit idefelé vásárolt egy patikárustól. Nem sokkal késõbb felébred Júlia. Megjelenik Lõrinc is, s látja, Rómeó holtan fekszik a padlón. Ki akarja vinni Júliát, mondván, a terv nem sikerült, jönnek az õrök, fussunk, én félek. Júlia meglátja szerelmét, s nem hagyja magát... nem megy. Megtalálja a fiolát, próbál inni belõle, de már üres, egy csepp sem maradt. Hallja az õröket, s szerelme tõrével zokogva szíven szúrja magát... A két család rémülten veszi tudomásul reggel gyermekeik halálát. Kibékülnek. A Montague-k arany Júlia-szobrot akarnak állítani, a Capuletek pedig arany Rómeót...