44. rész. „Szöszi, csontkollekció, vöröske és félisten ” Emma érezte, hogy remegnek a lábai, és még jobban nyugtalanította, hogy két mellette álló társa megrendíthetetlen nyugodtsággal nézte az iskola kapuját. - Hát, akkor itt az idő… - sóhajtott. - Jah. Akkor majd délután találkozunk – a Kölyök kissé lábujjhegyre állt és adott Emma arcára egy puszit – Megyek, felmérem a terepet. - Sok szerencsét. Ha valami baj van, csak szólj – Emmának már kiabálnia kellett, ugyanis a Kölyök elindult, és nem is volt benne biztos, hogy minden szavát tisztán hallotta. - Induljunk – szólt Maria. - Rendben. - Hányas terembe kell menned? – kérdezte a lány. - Ööö – Emma elővette a papírját és megnézte – 23. - 23? Melyik osztályba is fogsz járni? – mosolygott Maria. - 12/d – felelte a lány. - Áh, akkor üdv, osztálytárs – nevetett fel Maria, és kezet rázott Emmával. - Jaj, de jó. – könnyebbült meg Emma – Ezt hamarabb is mondhattad volna. - Talán neked kellett volna mondanod. - Lehet… - mosolygott Emma. Most, hogy kiderült, Maria osztálytársa lesz, nem is izgult annyira. Így sokkal könnyebb dolga lesz. Már csak arra volt kíváncsi, hogy milyenek lesznek a többiek. - Állj! – tette ki elé a kezét Maria, mielőtt beléptek volna a 23-terembe. - Mi a baj? – lépett hátra Emma, miközben könyvet tartó kezei kissé megremegtek. - Tudnod kell pár dolgot. – mondta – Idejárnak Valeria „barátnői” is, tehát tudnod kell, hogy kiket kerülj. Először is ott van – Maria odahúzta Emmát a terem ajtajához és rámutatott egy magas, szőke, sápadt arcú lányra, akiről elsőre megállapította, hogy nagyon szép – Jessica. Ő a bandavezér, ha Valeria nincs itt. A szöszi kiscsaj imád nyávogni, mint egy kismacska. Ha kérdez, hát válaszolj, de ne közeledj feléjük. Ártalmasak. – Maria úgy tett, mint akit kiráz a hideg – Az ott – egy fekete hajú lányra mutatott, akinek szigorú tekintete és parancsoló arca volt – Caroline. Ő nem sok vizet zavar. Gondolom te is észrevetted, hogy milyen betegesen vékony – Emma újra benézett a terembe és végigmérte a lány. Valóban vékony volt. – Ne mondj neki olyasmit, hogy kövér, vagy ehhez hasonlókat. Azért ölni is képes. Egyébként fogyókúra-mániás. Folyton fogyis kajákkal tömi magát. És ott van az utolsó bandatag – Emma és Maria újra benéztek az osztályterembe és Maria egy vörös hajú lányra mutatott, aki kísértetiesen hasonlított Valeriára – Ő Amelie. Mindenben utánozza Valet. Ez pedig nem túlzás. A háta mögött azt suttogják, hogy biztos szerelmes belé. Pedig szerintem csak egyszerűen hülye. Nah, azt hiszem ez volt a legfontosabb. Az osztály többi része elviselhető, nincs bennük semmi különös. Indulhatunk. Emma vett egy nagy levegőt és beléptek az osztályterembe. - Hé, emberek. Ő itt Emma, az új osztálytársunk – kiabálta Maria, majd magával rántotta Emmát az egyik padhoz és leültek. Néhány másodperc múlva kisebb csapat gyűlt össze a pad körül. Mindenki köszönt Emmának és faggatni kezdték. - Honnan jöttél? - Mi a neved? - Ismersz itt valakit? - Van barátod? Emmának az utolsó kérdésre leesett az álla. Nem tudta, hogy ki kérdezte ezt, de először meglepődött, majd elmosolyodott. - Oké. Ennyi. Sipirc! – kiáltotta Maria. Hát, persze. Azt valahogy elfelejtette említeni, hogy Ő sem szürkül bele az osztály képébe. Szavára mindenki szétszéledt. Néhányan visszatértek eredeti elfoglaltságukhoz, mások pedig messziről bámulták őt tovább. Ő és Maria a középső padsor utolsó padját foglalták el. Előttük egy fiú és egy szőke hajú lány ült. Jessica volt az. - Hello, Maria – fordult hátra Jessica, mit sem törődve az előtte ülő és hozzá beszélő Amelie-vel. A lány végül sértődötten fordult előre. - Áh, hello, Jess. – köszönt Maria is. - Hogy telt a szünet? – kérdezte, de Emma észrevette, hogy közben végig őt bámulja. Valószínűleg csak azért fordult hátra, hogy felmérje az új lányt. Emma erre elfintorodott és a táskájában kezdett matatni. - Jól- jól. És neked? - Kösz. Elment. – vigyorgott Jessica, majd hátradobta szőke haját, felállt és intett két előtte ülő barátnőjének, hogy kövessék őt. - Most kimennek a mosdóba és megvitatják, hogy milyen az új lány. – suttogta neki Maria. Emma erre elhúzta a száját. Még csak nem is ismerik őt. – Szánalmas. - És a többiek? Mondhatnál róluk is pár szót – mondta Emma és remélte, hogy ettől majd elszáll a dühe, és nem gondol arra, hogy milyen élvezetes is lenne kitépni Jessica hosszú, szőke haját. - Rendben – mosolyodott el Maria. Látszólag nagy örömet jelentett neki ez a faladat. – Nézzük először a pasikat. Oké? - Oké – mosolyodott el Emma is. - Ő ott az első padban – egy szőke srácra mutatott, aki éppen szemben ült az osztállyal a padja tetején – Jimmy Blint. Egyesek szerint ez a görög félisten lehetne Jessica párja, ha Jess nem az előttünk ülő félistenre – Maria itt már Emmához közel hajolva, suttogva folytatta – hajtana. - az előttük ülő fiúra mutatott, aki épp telefonált. - Kár, hogy semmit sem látok belőle. - Nem hiszem el, hogy nem tűnt fel neked, mikor beléptél. - Valahogy nem arra figyeltem. - suttogta Emma. Maria csak sóhajtott, majd mikor a fiú lerakta a telefonját, óvatosan megkocogtatta a vállát. - Hé, Josh. Igazán bemutatkozhatnál az új osztálytársunknak. Josh hátrafordult és Emma érezte, hogy hatalmas és hideg, kígyó módjára keringő valami zuhan a gyomrába. - Áh, Emma Smith. Tudtam, hogy még találkozunk – mosolygott a fiú.