infoszabolcs
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
FOGYASZTÓVÉDELEM
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK RENDELETEK!
 
KÉPTÁR
 
HITÉLET
 
EGÉSZSÉG
 
Hasznos linkek
 
Naptár:
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Idő
 
mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
xx
 
HIPERTÓNIA/MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉG

Hipertónia/Magasvérnyomás betegség/

 

A hipertónia a legelterjedtebb krónikus betegség. Közismert, hogy a hipertónia a fő kockázati tényezője a stroke-nak (agyvérzésnek), a szívizominfarktusnak, ér- és vesekárosodásnak, látásvesztésnek és más veszélyes betegségeknek. Mégis optimisták lehetünk: az utóbbi 30-35 évben lényeges előrehaladás történt e betegség kezelésében (az 1973-74-es évekhez képest a stroke-nak tulajdonítható halálozás 50%-kal, a szívroham okozta halálozás több mint 40%-kal csökkent). Ugyanakkor korai a betegség feletti győzelmet ünnepelni. Nagyon sok beteg figyelmen kívül hagyja a hipertónia megelőzését és az egészséges életmódra vonatkozó ajánlásokat, sokan nem is tudnak betegségükről és sok millió hipertóniás beteg nem, kap megfelelő kezelést.

 

Mi a hipertónia?

 

Szervezetünkben az erek teljes hossza eléri a 111000 kilométert. Minden egyes szívveréssel 60-80 gramm oxigénben dús vért pumpál nagy nyomással a szív kamrájából az aortába, az emberi test legnagyobb artériájába. Az aorta artériákra és ezek ún. arteriolákra oszlanak. Ezek továbbítják az oxigént a kapilláris erekbe: a fa leveleibe. A kapilláris erek mikroszkopikusak, szerepük az, hogy testünk minden sejtjét ellássák oxigénnel és tápanyagokkal. Miután a vér átadta oxigénjét a sejteknek, visszatér a szívbe a vénák hálózatán keresztül.
Megfelelő erő alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a vért keresztül lehessen pumpálni az artériáknak és vénáknak ezen az elágazó rendszerén. A vérnyomás az erekben áramló vér által az érfalra gyakorolt erő. Az artériás vérnyomás természetesen függ a szív munkájától, de az arteriolák – a legkisebb artériák – szerepe a vérnyomás szabályozásában semmivel sem kisebb. Rendelkeznek a relaxáció (ellazulás) képességével, amikor vérnyomáscsökkenés szükséges, vagy képesek összehúzódásra, amikor a nyomásnak magasabbnak kell lennie.
Az artériás vérnyomás egyénenként különböző lehet az illető tevékenységétől függően, és változhat a nap folyamán is. A vérnyomás rendszerint alacsonyabb hajnali 1: 00 és 5: 00 óra között, gyorsan emelkedik 6: 00 és 8: 00 óra között, ezt követően gyakorlatilag változatlan marad a nap folyamán és este, majd éjszaka 11: 00 és 12: 00 között csökken ismét. A vérnyomás a korral változik. A normál érték gyermekeknél 70/50 Hgmm, idősebb embereknél általában meghaladja a 120/80 Hgmm-t.

 

Milyen tényezők befolyásolják a vérnyomás értékét?

 

A vér áramlása szervezetünkben örvényszerű, egyszer felgyorsul, majd máskor lelassul.
A percenkénti szívverésszám átlagosan 60-70, ez 120-140-ig emelkedhet, pl. terhelés során. Mint tudjuk, a szív minden összehúzódását egy rövid relaxációs vagy nyugalmi szakasz követi, a vérnyomás pedig változik ez alatt a ciklus alatt. A vérnyomásértékeket rendszerint két számmal jelölik: 120/80. A magasabb számot szisztolés vérnyomásnak nevezik, és ez jelzi a vér által az érfalra a szív összehúzódásakor kifejtett csúcsnyomást. Az alacsonyabb számot diasztolés vérnyomásnak nevezik, a szív elernyedési periódusában mért vérnyomást jelzi. A 140/90 Hgmm feletti vérnyomást már az artériás hipertónia jelének tekintik
.

 

Hogyan történik a hipertónia diagnosztizálása?

 

A hipertónia diagnózisa rendszerint nem egyszeri vérnyomásméréssel történik, kivéve, ha az értékek kiugróan magasak, például nyugalmi helyzetben magasabb 170-180/105-110-nél. Általában három vérnyomásmérést végeznek egy bizonyos időtartam alatt, hogy a diagnózist megerősítsék. Figyelembe kell venni az egyes mérések körülményeit is, mivel a vérnyomás gyakran emelkedik stressz hatására, kávéivás vagy egy cigaretta elszívása után.
Érdekes, hogy az orvosi rendelőben végzett vérnyomásmérések sokszor nem tükrözik a valós értékeket. Ez az úgynevezett „fehér köpeny hipertónia”, amelyet a betegnek a betegségtől vagy az orvostól való félelme okoz.

Ha a vérnyomásértékek egy felnőttnél nem haladják meg a 140/90-et, a következő mérés általában nem szükséges egy éven belül. Olyan betegek, akiknek a vérnyomása a 140/90 és 160/100 közötti tartományban van, gyakoribb mérést igényelnek a diagnózis megerősítése érdekében. Magas diasztolés nyomás (110 vagy 115 Hgmm) azonnali kezelést tesz szükségessé.
Idősebb embereknél gyakran a hipertónia egy speciális formája tapasztalható, amelyet „izolált szisztolés hipertóniának” neveznek. Erre az a jellemző, hogy a szisztolés értékek elérik vagy meghaladják a 140 Hgmm-es értéket, míg a diasztolés nyomás 90 Hgmm alatt marad.
Az artériás hipertóniának ez a formája veszélyes kockázati tényezője a stroke-nak és a szívelégtelenségnek.
A vérnyomásmérés mellett az orvosok egyéb szervek elváltozásait is ellenőrzik, főleg ha a nyomásértékek a magasabb tartományban vannak.(szemészeti vizsgálat, szív ellenőrzése, laboratóriumi vizsgálat).

 

Mik lehetnek az artériás hipertónia okai?

 

Az esetek több mint 90%-ában az artériás hipertónia oka ismeretlen. Erre vonatkozik a primer vagy esszenciális hipertónia elnevezés. A tudósok azt gondolják, hogy a primer hipertóniának számos hajlamosító tényezője van: zavarok a hormonális egyensúlyban, a sófelszívódás a vesében és/vagy olyan anyagok jelenléte a vérben, amelyek a vérerek összehúzódását okozzák. Ezek a változások lehetnek genetikai hátterűek vagy túl sós ételek fogyasztásának következményei. A betegeknek kb. 10%-a szenved egyéb betegségek által okozott, illetve betegségek vagy gyógyszerek mellékhatása által kiváltott hipertóniában. A hipertóniának ezt a formáját szekundernek nevezik. Okai: vesebetegség, renális erek betegsége, gyógyszermelléhatás, mellékvese tumor.

 

Kinél áll fenn a hipertónia kockázata?

 

Magas vérnyomás előfordulhat bármely társadalmi csoportban, férfiaknál és nőknél egyaránt. A legtöbb esetben a betegség felnőtteknél, 35-50 éves korban alakul ki. A betegség kifejlődését elősegítik a rizikófaktorok, azaz kockázati tényezők. Ilyenek a dohányzás, a túlzott sófogyasztás, alkoholfogyasztás és a túl kevés káliumot tartalmazó táplálék.

 

  (Makranc)