>>>2. évad/5. rész<<<
Soha, senki nem fogja átvenni a helyét

B: Itt lakom a szemközti házban, most költöztem ide- mosolyogva mutogatott a háta mögé.
C: örvendek, nos én is most költöztem ide- mosolygott, mire Bill még szélesebb mosolyra húzta a száját
B: ha gondolja bemutatnám a gyerekeknek- nézett hátra az udvarba
C: nem lehetne esetleg holnap? Még ki kell pakolnom, de gondolom önöknek is- pirult el egy kicsit
B: ohh nem, nem akartam tolakodó lenni- mentegetőzött- csak megkérdeztem, de persze holnap is ráér- mosolyodott el újra
C: rendben, de nem tegeződhetnénk?- kérdezte reménykedve
B: de persze Carrie-Lousie- nevetett föl édesen
C: ohh hívj csak nyugodtan Carrie-nek, beleöregszel mire kimondod- nevetett ő is.
B: hát rendben, akkor mit szólna izéé- pirult el hirtelen- szolnál, ha holnap meghívnálak ebédre?- mosolygott újra és újra
C: megbeszéltük- nevetett, majd megfordult- akkor holnap, szia –vitte be a bőröndjét, majd az ajtóból visszafordulva még intett egyet, majd becsukta az ajtót.

A: apa, ki volt az a nő?- kérdezte a szemközti házra nézve
B: ő is most költözött ide, és ha nem baj skacok meghívtam holnap ebédre- nézett rájuk- be akarlak titeket mutatni
S: apa, tetszik neked?- kérdezte gyanakodva
B: nem rossz nő, de még mindig szeretem anyátokat, szóval nyugalom gyerekek, soha senki nem fogja átvenni a helyét, rendben?- guggolt le eléjük, majd megölelte őket- rendben?
S&A: rendben- suttogták apjuk fülébe

Másnap reggel Carrie-Lousie Smith boldogan kelt fel. Szombat van, hétfőn megy dolgozni, végre. De most készülődnie kell, nemsokára át kell mennie a szembe lévő házba. Gyors fölpattant kávéja mellől, miközben futólag az órára nézett ami nagy betűkkel hirdette.
11.30
Hiper sebességgel vágódott be a fürdőszobába, majd gyors ledobálta pizsamáját utána beállt a zuhanyfülkébe. Behabozta a testét, majd pár másodperc múlva már zárta is el a csapot. Kilépett és fázósan húzta össze magát, annak ellenére hogy még csak augusztus van eléggé hideg van. Magára tekerte a törölközőjét, majd sietősen nyitotta ki a szekrényét melyet még tegnap berendezett. Kikapkodta belőle a bordó kosztümjét, majd hozzá a bordó fehérneműt és már öltözködött is. Mindig is csinos, elegáns ruhái voltak, sajnos megkövetelte az illem a palotában. Kontyba kötötte haját, majd egy gyönyörű vörös fülbevalót és hozzávaló karkötőt vett fel. Szemét kicsit kihúzta, egy kis szájfény és már kész is volt. Gyorsan lépkedett le a lépcsőn, kikapta a hűtőből a bort, majd kifelé vette az irányt. Újra ránézett az órára ami épp akkor váltott.
11.59
Kivette a cipős szekrényből a külön ruhájához tervezett cipőt, gyors belebújt, majd fölkapta fekete vászonkabátját, bezárta az ajtót, és már indult is a Branderburger Straße 13 szám alá.

Bill Kaulitz idegesen pillantott az órájára 11.58, kinézett az ablakon, majd egy perccel később látta is kilépni Carrie-Lousie-t az ajtaján. Elegáns vörös kosztüm és hozzávaló cipő és kiegészítő volt rajta. Carrie-Lousie Smith, szinte belevésődött az agyába ez a név. Carrie-Lousie Smith
A: eezz igeen!!!- ámult el Alex- kitett magáért- nevetett, miközben apjára nézett aki csak mosolygott- te is csini vagy apuci- gúnyolódott mire csak egy rosszalló pillantás volt a válasz. Nevetve ült vissza a kanapéra Samantha mellé.
Bill Kaulitz visszaengedte a függönyt a helyére, majd az ajtóhoz sietett. Várt, csöngettek, majd rá 5 másodpercre kinyitotta az ajtót és széles vigyorral az arcán nyitott ajtót.
B: szerbusz- invitálta be, majd becsukta a nő mögött az ajtót és lesegítette a kabátját.
C: szia- köszönt vissza
B: erre- mutatta az utat, majd a nappali felé vették az irányt.