A 2007. decemberi pályázat végeredménye:

Szavazók: (a végén a betűk a nevek rövidítései)

sziti50	7,8	T
Gittka61	7,8	G
csak-fater	3,5	F
semilin	2,3	S
oregbarátod	7,8	O
JasminLujem	2,4	J
szhemi	2,8	SZ
horse	9,10	H
lilla	2,6	L
marica	9,7	M
doora	3,7	D

A szavazás végeredménye:

sorsz.	Niknév	Vers címe	Szavazók	szavazatokhelyezés
1.	agnus	Legszebb ünnep
2.	Csak-fater	Decembervégi este	S,J,SZ,L	4	2
3.	sziti50	Új év	F,S,D	3	3
4.	nadalia	Áldott szép karácsony	J	1
5.	nadalia	Karácsony este	F	1
6.	agnus	Szent ünnep	L	1
7.	feketenap	Év végére	T,G,O,SZ,M,D	6	1
8.	samu	A fenyő halála	T,G,O	3	3
9.	JasminLujem	Kérdőjel	H,M	2
10.	henkee	Karácsony	H	1

  I. feketenap  - Év végére                                                             5000,- értékben
 II. csak-fater - Decembervégi este                                               3000,- értékben
III. Sziti50 - Új év és Samu - A fenyő halála megosztva                500 és 500,- érttékben

 Gratulálok a nyerteseknek és köszönöm mindannyiótoknak a sok szép verset. Legszivesebben mindenkit nyertesnek kiáltanék ki.

Ica

A versek immáron névvel:

12/1. agnus

A legszebb ünnep
 
Karácsonykor mindig együtt vagyunk.
Ez nekünk a leggyönyörűbb napunk.
Kezem a kezedben, nézzük a fát.
Ez jelképezi az örök csodát.
 
Minden a szeretetet jelenti.
Szemem a tekinteted keresi.
Tükrében csillog az odaadás.
Elvakít engem ez a ragyogás
 
Barátaim is csodát hoztak ám.
Nagyon sok függött Icu munkáján.
Életem könyvét megjelentették.
Örömöt hoztak meglepetésként!

12/2. csak-fater

Decembervégi este
 

Együtt az egész család egy csendes téli estén,
Kint vacognak a fák, fent csodafény a csillagok testén.
Különösen erős, vibráló érzés lengi be a házat,
Ma nincs egyéb a szívünkben, csak alázat.
Megszólal az annyira várt csengő égi hangon,
Fenyőt lopott be egy angyal az ablakon.

Körbeálljuk a szép, díszes fenyőfát,
Meggyújtunk rajta pár gyertyát,
Közösen és igen, együtt énekelünk,
Közben könnybe lábad szemünk.
Nem a fájdalom, kín mi könnyet kihozta,
Hanem az előtörő, hatalmas szeretet maga.

Meggyújtok egy hosszú csillagszórót,
Míg el nem fogy, szólok pár jó szót.
Majd külön, még egy gyertyát lángra lobbantok,
S akik már nem lehetnek velem, azokra gondolok.
Majd gondolok szeretteimre, barátaimra, rokonainkra,
Hozzon az Isten áldást, békét mindannyiunkra.

Mikor a láz kicsit alábbhagyott, pakolok,
Kint ordító hideg, de útnak indulok.
Mi aznapra készült minden finomságból viszek,
Fel messze, egy magányos házhoz, a hegyre sietek.
Az időviselt házikó ablakában egy szál gyertya pislákol,
Ám mégis hatalmasabb e fény, mit láttam bárhol.

Csomagom az ajtó elé leteszem, bekopogok,
S hogy meg ne lásson, sietve elbújok.
Nyílik az ajtó, az ajtóban, hajlott hátú öreg nénike,
Nincs már rég neki az égvilágon senkije.
Csomagért lehajolt, s felnézett az égre hálás pillantást vetve,
Majd becsukta a nyikorgó ajtót szemét törölgetve.

Elindulok haza egy újabb jóérzéssel a szívemben,
Már nem érdekel a hideg, sétálva megyek a karcoló szélben.
Otthoniak már vártak, s kérik meséljek,
Látom, könnybe lábadtak a szemek
Lehetne karácsony minden nap, egész évben,
Akkor talán mindig szeretet lakna a szívekben.

12/3. sziti50

Új év
 
Hátrahagytál tizenkét eltékozolt hónapot
most tiszta fejjel, bátran várod a holnapot
drog, pia,átbulizott, zűrös éjszakák
szerelmek, civódások, kábult vacsorák
dübörgő rock hangja füledbe száll
sötét lelkedben utolsót táncol a halál
 
Agyadban újra szemez már az óra
együtt vártok valami újra, valami jóra
titkos kertedben elásod a tavalyi évet
új szerelmet, mindig jobbat hoz az élet
kábító poharad kezedben törve roppan
szíved újra lüktetve, szabályosan dobban
 
Rádtalálnak újra a régi barátok
homlokod mélyéről menekülnek a ráncok
érzed újra a Nap bizsergő melegét
ahogy barátod tartja kezedben kezét
örömkönnyek hullnak ismét szemedből
boldogság sóhaja tódul ki tüdődből
 
Tudod már, minden jó benned fakad
egyre nő, ahogy az idő veled szalad
érzed családod önzetlen szeretetét
vágyódva hívod a forró nyári estét
Végtelen szerelem költözött lelkedbe
az ajtódon kopog, hát engedd be!

12/4. nadalia

Áldott, szép karácsony

Sok ezernyi csecsebecs,
csillog- villog a fán,
szívűnket megtölti a szeretet,
és körűl leng a boldogság.

Kis Jézuskát ünepeljük,
ma dícsően a Földre szállt,
ki később meghalt éretünk,
hogy megváltsa világát.

Az asztalon minden gyertya ég,
a család együtt üli körűl,
minden arcra új remény,
új csoda, meghitség gyül.

Fenyőfa illat tölti be a szobát,
a kandalló békés melegséget áraszt,
mindig elbüvől a látvány,
ahogy millió szikráját szórja.

Életünk talán legboldogabb napja,
az áldott, szép karácsony,
mely szeretetet és reményt ad,
és tengernyi boldogságot.

12/5. nadalia

Karácsony este

Szikrázó hópelyhek,
hullanak az égből,
keringve szállnak széjjel,
udvarokon, háztetökőn.

Sok pajkos kisgyerek játéka,
a felnöttek csodálva nézik,
ahogy készül a hólabda,
s a sok gyermek csatázik.

Megunván a játékot,
vár a meleg szoba,
elökerűlnek az ajándékok,
a mese szép fenyőalatt.

Gyönyörű a csomagolás,
hát még ami benne van,
ujjong a sok kispajtás,
kifestő, autó, baba.

Száll a hangos énekszó,
eljött Jézus Krisztus,
a messiás, a megváltó,
az Isteni fiú.

Együtt van az egész család,
anya, apa, gyerekek,
nagymamák és nagypapák,
mindenki ünnepel.

Mikkor a gyerekek,
elalusznak már,
mindig a felnöttek,
fújják el a gyertyát.

És imáikban kérnek,
gyermekeiknek édes álmot,
maguknak csak keveset,
sírig tartó boldogságot!

12/6. agnus

Szent ünnep
 
Szél fúj,
hó hull,
száz varjú épp eszik.
 
Szél fúj,
hó hull,
a veréb éhezik.
 
Szél fúj,
hó hull,
galamb belesekszik.
 
Szél fúj,
hó hull,
ünnep közeledik.
 
Szél fúj és a  hó hullik,
a Karácsony bebújik,
mindig együtt a család
felloban a gyertyaláng
szeretet a szemekben,
ajándék az ölekben.
 
Szél fúj,
hó hull,
a bánat elbújik.
 
Szél fúj,
hó hull,
szomorúság tűnik.
 
Szél fúj,
hó hull,
Karácsonyt ünneplik.
 
Szél fúj,
hó hull,
Jézuskát köszöntik.

12/7. feketenap

Év végére

Elmúlt napok, homályos képek,
Örömök, bánatok együtt
Immár örökre benned élnek.

Múltad némán bár tovaszállhat,
Ne feledd: mindig vess számot,
Légy bölcsebb magja e világnak!

Tétován lépni jövőbe
Mit sem ér, mily' haszontalan,
Ha szíved s lelked pőre.

Szeretetedből építs várat,
Hogy újra égjen jövőre
a szív lángja, hol bú és bánat.

12/8. samu

A fenyő halála

Csattog a fejsze
Fa kérge bánja
Idén is eljött
A fenyő halála

Puha porhó fedte
Fényes ágait
De a zajos fűrész
Elvitte álmait

Pedig büszkén álltak
Egyenesen sorba
Most meg dübörögve
Hullanak a porba

Szeretet ünnepén
Ezer dísszel rakva
Csonka törzsük jajdul
Talpfába faragva

Szoba sarkában állsz
Elvették életed
Csengő díszeiddel
Mindig nekünk üzensz

Illatod varázsa
Lelkünkbe hatoljon
Bűneink béklyója
Mind a földre hulljon

Varázsos zöld fenyő
Nekünk ékeskedjék
Ünnepeink után
Szemétre vettessék

Együtt gondolunk rád
Nem ejtünk könnyeket
De jövőre megint
Elvesszük életed
 

 12/9. JasminLujem

Kérdőjel

Együtt vagy külön?
Szerető vagy ellenség?
Változnak a korok,
De megéri az örök
Változás?

Mindig egyért
S semmit sem együtt.
Újév
Jév
Év
V
V mint vég

Mindig egyért
S semmit sem együtt.
Miért nem tudunk együtt örülni,
Ha itt egy Új Élet kezdete?
Félünk tán?
V
Miért tartjuk már átoknak
Az Újévet?
Év
Nem kell ünnepelni,
Hisz az évek se nepelnek,
Akkor mi minek?
Jév
Közelít.
Újév
Pofon vág, hogy tudjad:
Itt az ünnep
A nep
A pennüp ideje.
Örülj
Együtt vagy Mindenért.

22/10. henkee

Karácsony

Tilinkózó angyallábon tipeg-topog
kis szobánkba szent Karácsony ünnepe,
gyertyaláng a fenyőágon körüllobog
gömbölyödő, kincsként örzött díszeket;
békés mosoly tündököl a szíveken.

Szaloncukor kék papírja gyermekkézben
minduntalan megzizzen és csillámlik;
havas, hamvas díszfüzérek ringó fénye
kerti lámpán, faerkélyen világít;
a karácsony meghittsége elámít.

Szép Csendes éj dallamára csillagszóró
játszik; fahéj, ánizsillat átkarol,
a megterített asztalon csipkebogyó
diós bejgli-kisasszonynak udvarol;
a fa alatt ajándék-had bandukol.

Az árva gyermek s gazdag király együtt ünnepel:
mert a Karácsony a Földünkre mindig fényt hoz el.