Káin megkísértése

Előzmények röviden: Káin elűzetett és szenvedett, míg a sötét anya, Lilith meg nem segítette.
Káin egy ideig az ő vendégszeretetét élvezte, se nem akart függőben élni ezért megkérte, hogy mutatssa meg, miként jutott hatamához. A sötét anya végrehajtott egy az ébredésnek nevezett rituálét és Káin a sötétségbe zuhant...

És a Sötétségből fényes fénysugár közeledett,
Tűz az éjben.
S Michael arkangyal felfedte mafát előttem-
Nem féltem. Megkérdeztem jövetele okát.

S Michael, Mennyek Generálisa,
hordozója a szent lángnak, így szólt hozzám:
"Ádám Fia, Éva Fia, bűnöd nagy,
de az én Atyám irgalmassága nagyobb.
Megbánod bűnöd, és hagyod, hogy az Ő
kegyelme tisztára mosson?"

Én így válaszoltam Michaelnek:
"Akkor, míg ezen a földön jársz, te
és gyermekeid félni fogják élő lángom, mely mélyen harap és ízleli húsod."

És a reggellel Raphael érkezett
sugárzó szárnyakon,
féynesség a horizont felett,
a Nap hajtója, kelet őrzője.

S így szólt hozzám Raphael:
"Káin, Ádám Fia, Éva fia
öcséd, Ábel megbocsájtja neked tetted.
Megbánod bűnöd, és elfogadod e
a Mindenható kegyelmét?"

És én így válaszoltam Raphaelnek:
"Nem Ábel megbocsájtásával ,
hanem sajátommal nyerek csak
bocsánatot."

Raphael megátkozott mondván:
" Akkor, míg ezen a földön jársz, te
és gyermekeid félni fogjátok a hajnalt
s a Nap sugarai tűzként fognak égetni
bárhova menekülsz is előle.
Rejtőzz most el, mert a Nap közeledik,
hogy haragját kiteljesítse rajtad."

De én találtam egy titkos helyet a
földben és elrejtőztem a Nap égető sugaraitól.
Mélyen a földben aludtam,
míg a Világ Fényét elrejtette előlem az
Éjszaka hegye.

Mikor felébredtem nappali álmomból,
Szárnyak halk suhogását hallottam
ás láttam Uriel sötét szárnyait ahogy rámborulnak-
Uriel a kaszás, Halál angyala,
sötét Uriel ki a sötétségben lakozik.

S így szólt hozzám, csendesen Uriel:
" Ádám fia, Éva fia, a Mindenható Isten
megbocsájtotta neked bűnöd.
Elfogadod az ő kegyelmét és
hagyod, hogy elvigyelek jutalmadho,
átkod szüntével?"

S én így válaszoltam sötétszárnyú Urielnek:
" Nem Isten kegyelmével, hanem a sajátommal fogok élni.
Az vagyok ami vagyok, azt tettem amit tettem,
és ez sohasem fog változni."

S akkor, rettegett Urielen keresztül a
Mindenható Isten megátkozott:
"Akkor, míg ezen a aföldön jársz, te
és gyermekeid a sötétséghez fogtok ragaszkodni
Csak vért isztok
Csak hamut esztek
Olyanok lesztek mintha halottak lennétek
Sohasem meghalva, tovább élve.
Mindörökre Sötétségben fogtok játni,
kezeitek a semmibe markolnak.
Az utolsó napokig"

Kínomban felkiáltottam
és húsomat téptem
ezen szörnyű átok hallatán.

Vért sírtam.
Serlegbe gyűjtöttem,
s megittam mind a könnyeimet.

Mikor feltekintettem a bánatom italából
Gabriel arkangyal,
kedves Gabriel,
Gabriel, Irgadol Ura jelent meg előttem.

S Gabreil arkangyal így szólt hozzám:
"Ádám fia, Éva fia, lám az én Atyám
kegyelme hatalmasabb, mint azt el tudnád képzelni,hisz még most is nyitva áll egy ösvény,
az Irgalom útja.
És ezt az utat Golcondá-nak fogod nevezni, A mesélsz róla gyermekeidnek,
mert ezen az úton eljuthatnak újra a fénybe."