Mint rab,
2005.01.19. 18:59
Mint rab,
Mint rab , ülök szobámba zárva, Mert zuhog az eső, a fránya, Csupa szomorúságot hozva, Fogságra kárhoztatva. Sietnék hozzád, de a gondolat is ázik, A kismadár ki levelem várja, fázik. Ó szegény repülne, sajnos nincs ernyője. Itt gubbaszt szegény a faágon, Várja,hogy napsugárba szálljon. Vigye levelem , a szerelmemnek, Hogy gondolatom, Ott jár lépteden,nyomodban, Félti ,óvja minden mozdulatodat, Őrzi álmod simítja takaródat, Minden ami jó, s szép váljon valóra. Ne csak az álomnak legyen birtoka, A valóság is élvezze, az álmokat.
2004.06.03.
|