Eladom a lelkem
2006.11.29. 08:47
Eladom lelkem
Mikor felettünk rút fellegek gyülekeznek szeretetre éhező emberek dideregnek, bennem lángot vet a gondolat, mondjátok elkorcsosult emberek ! : mivé tettétek e világot?
Itt állok előttetek pörén igazak s gazok nyújtom a szívem belőle kedvetekre marjatok, ki-ki mohósága szerint vétessen belőle a gaz gyógyuljon, az igaz erősödjön tőle,
Eladom magam értetek, lelkem kimérem örvényként vonaglik bennem vihar s béke, hol tegnap még nyugodtan pergett le az idő homokja mára már barát s szerető a követ markolja,
Ember ismerd fel, hogy ármány áldozata lettél meggyalázod s lerombolod mit eddig építettél, felfalod a jövőd, előtted egy délibáb lebeg tán, nem látod tőle, csak eszköz vagy egy palettán,
Majd egyszer letisztul mi eddig lángolt, nem a szemeddel, szíveddel látod a világot, akkor majd semmivé foszlanak a hazug szavak és megtalálod a szikrázófényű elhagyott utat,
2006.okt.
|