Gyerekkoromtól fogva szeretem a zenét. Szüleim mesélték, hogy nagy „dalos pacsirta” hírében
álltam. Amikor csak tehettem, énekeltem. Népdalokat, gyerekdalokat...

Három éves lehettem, amikor a „Mikulás bácsitól” kaptam ajándékba egy kis piros fa zongorát. Nagyon örvendtem neki, és rögtön elkezdtem pötyörészni rajta. Kis idő elteltével a szüleim észrevették, hogy azokat a dalokat, amelyeket ismertem, le tudtam játszani zongorán. Később a zongorát felváltotta egy tangóharmónika, majd egy szintetizátor. Szüleim szerettek volna zenei általánosba adni, de sajnos a korom, és az iskola nagy távolsága miatt, (ami 70 km-re volt szülőfalumtól) ez nem volt kivitelezhető. Végül a Fráter György Általános Iskolába jártam, ahol 5. osztályos koromtól 8.-ig énekeltem az iskola kórusában.

Középiskolai tanulmányaimat már a családi fészektől távol, a történelmileg is közismert Gyulafehérváron, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumban (gimnáziumban) végeztem, zene-humán tagozaton. Ez alatt a négy év alatt tagja voltam az ottani iskolai kórusnak is, amellyel számos országos és nemzetközi fellépésen vettünk részt. Itt szereztem Kántori Oklevelet, valamint Hitoktatói Oklevelet.

1999-ben, érettségi után Budapesten folytattam tanulmányaimat, a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikásének Zeneiskolában.

2002-ben felvételt nyertem a Budapesti Operettszínház Színitanodájába.

A színi tanodai évek után maradtam az Operett Színházban, mint fiatal pályakezdő.

Nem sokra rá hogy befejeztem tanulmányaimat, megkaptam életem első jelentős szerepét, Kerényi Miklós Gábor rendező úrnak köszönhetően, Gerard Presgurvic: Rómeó és Júlia című musicalében, Rómeót.

Majd ezt követően jöttek kisebb szerepek. (lásd: Szerepek címszó alatt)
Jelenleg is -immár három éve- a színház tagja vagyok, valamint fel szoktam lépni a Pintér Tibor vezette Sziget Színház társulatával.

És mindemellett szinkronizálok.