Születéstörténetem

2007.06.01.-e este 8 óra: Anyum elment lezuhanyozni, sietett, mert a tv-ben kezdődött egy számára érdekes vígjáték. Valami esküvős lett volna, ennyi rémlik . Közben apu is haza érkezett. Kómásan bemászott anyu mellé az ágyba és elkezdtük nézni a filmet. Anyu éppen hogy elhelyezkedet kényelmesen mindkettőnk számára hirtelen valami pukkanás. Hoppá.. hiszen ezt a magzatvíz volt..  Anyu apura nézett vigyorogva és felvilágosította, hogy öltözhet felfelé, mert kézülőben vagyok kifelé.

Apu nézet anyura, mint Rozi a moziban, alig tudta felfogni mi is történik körülötte. Előző nap nem aludt éjszaka, mert dolgozott. Anyu elmentem ismét zuhanyozni, felöltözni. Közben felhívta a doki nénit, és közölte vele a tényeket. Ő csak annyit mondott, hogy az ügyeletes orvos fogja anyut megvizsgálni, és majd értesíteni őt a fejleményekről.  Ez alatt apu összekapta anyu cuccait és egy helyre tette. Mikor anyu elkészült, huss, le a kocsihoz és indultunk is a kórházba. Útközben anyu kezdte érezni a fájásokat. Nem voltak vészesek.

Kb. 25-30 perc alatt kiértünk a kórházba, ahol bementünk a betegfelvételre, majd fel az ötödik emeletre és be a szülészetre. Ott elküldték átöltözni a szexi zöld ruciba és beküldték a vizsgálóba. Doki bácsi megvizsgálta, majd közölte van még időm, a méhszáj alig van nyitva és én is nagyon fent vagyok még.  Közben apunak is mondták, szerintük haza is mehet nyugodttan aludni, reggelig nem lesz itt semmi.  Na, ez persze nem jött be nekik, így aput is elküldték szexi zöld ruciért .

Bementünk a szülőszobára hol anyura tették a ctg-t. A Doki néni is megérkezett.  Kicsivel később jött a szülésznő és elhívott a kivizsgálóba. Anyu megkaptam a beöntést és elküldték mosdóba. Miután a beöntéses folyamaton túl voltunk, visszaküldtek a szülőszobára, ahol kezdetét vehették a vajúdás hosszú órái.

Be kell vallanom, sosem gondoltam volna, milyen lassan tud telni az idő. Anyu fájásai nagyon lassan kezdődtek, és később se vitték túlzásba az erősséget. Anyu mindent végig próbált. A labdán ücsörgést, életében nem áztatta magát ennyit meleg vizes kádban, ült széken, feküdt az ágyon.  22 órás vajjúdás, mert a méhszája jobb oldalt nem akart eltűnni. Kapott injekciót, infúziót meg mindent, amit lehetett, kivéve fájdalomcsillapítót. Apu mindvégig mellettünk volt. Masszírozta anyu derekát, amikor a fájásai erősödtek, legyezte a meleg vizes kádban, mert a vérnyomása miatt nem kapott rendesen levegőt.  Fogta a kezét mikor feküdnie kellett a ctg miatt.  A fekvés volt a halála. Azt nagyon nem bírta elviselni. Az utolsó órában még felállították, hogy sétáljon, üljön lasztin, és támaszkodjon az ágyra és rugózzon, áztassa a bundáját. Végül kapott az infúzióba olyan löttyit, amitől erősödtek a fájásaim, majd rá kb. fél órára megvizsgált a doki nő, majd úgy döntött végre elkezdődhet a világra hozatalom. Ez a része volt a legrövidebb. Amikor kint volt a buksim meg simiztették anyuval, hogy milyen nagy hajacskám van.  Aztán még jó pár nyomás után ó 2007.06.02.-án este 20:48-kor 3700gr, 55 cm-el világra jöttem. Azonnal felsírtam és anyu mellkasára raktak.  Ezután apuval elvágatták a köldökzsinóromat, és anyu mellére tettek szopizni. Persze a genyákok nem hagyták, hogy sokáig hamizzak..    mindkét mellét megmutizták, majd zsarnok módjára elvették őket. Nagyit is beengedték közben. Utána jött a magzatburok megszülése. Rémesen hangzik, mi? De nem volt vészes. Jól meg is mutatták anyunak milyen látvány. Igazából anyut nem hatotta meg. Olyan fáradt volt már hogy ott helyben el tudott volna aludni. Apu ez alatt már fel-alá sétálgatott gyöngyszemével, azaz velem a szülőszobában meg a folyosón. Anyut közben elkezdték összevarrni. Nem volt kellemes. A fájdalomcsillapító injekció nem hatott valami jól. Szinte mindent érzett.   De a legrosszabb az volt, amikor a méhét tisztították ki. Mégis volt még annyi ereje ezek után, hogy magától felálljon és beüljön a tolószékbe, amin áttolták a szobába. Apu még ide is elkísérte, könnyes szemmel tolt engem a kisjárgányomban anyu mellett. Mázlinkra kétágyas szobába kerültünk. Pont volt egy üresen. Amint anyu lefeküdt az ágyra elbúcsúzott aputól el is aludt. Én hajnali 5ig a babaszobán voltam, aztán bevittek anyuhoz, mert a néni ment egy újabb szülésre. Onnantól kezdve végig anyuval voltam. Még aludni se tett vissza a járgányomba. Hozzá bújva aludtam el, és ébredtem az alatt a pár nap alatt. Anyu, nagyon örült hogy apu végig mellette volt, és fogta a kezét, bíztatta. Örökké hálásak leszünk neki ezért.