>>>14.rész<<<

É: már hogyne köszönnék Zsó!!!- ugrottam bele a nyakába- mégis hogy kerülsz ide?
Zs: nem egyedül jöttem- lépett arébb.
É: WÁÁÁÁÁ, EME!!!
E: WÁÁÁÁ, DOTY- öleltük meg egymást és elkezdtünk körbe-körbe ugrálni 3-an.
É: jajj bocsi de udvariatlan vagyok Bill ő itt Eme és Zsó- mutattam be őket egymásnak- Zsó és Eme ő pedig itt Bill, de gondolom tudjátok- forgattam meg a szemeim. Láttam h Zsó erősen koncentrál arra h ne üvöltse el magát, ezért gyors kitoltam őt az ajtón és becsuktam azt.
É: hajrá- néztem rá mosolyogva.
Zs: WÁÁÁÁÁ, EZT NEM HISZEM EL&#8230;WÁÁÁÁ- sikítozott. Kb 1 percre rá.
Zs: oké jól vagyok, vissza mehetünk.- mosolyodott el, én is vigyorogtam majd visszaérve a lakásba két megrökönyödött fejet láttam.
É: most mivan?
E: mi volt ez a nagy sikítozás?
É: csak zsó nem bírta tovább és ki kellett eresztenie- mondtam mosolyogva
B: mi van? Nem vágom- mondta értelmesen
É: tudod Bill ez a két idióta- mutattam Zsóra majd Emére- rajong a zenétekért
B: jaaa, értem értem..- mosolyodott el
Reakció
E&Zs: óóó, de éddessss- persze mind ezt magyarul.
É: jó jó haggyátok már rá- Bill pedig idiótán nézett rám.
É: mi a baj Bill?
B: ez milyen nyelven volt?
É: tudod mi, mármint a családom mi eredetileg magyarok vagyunk, vagyis anyu félig német és amikor apa meghalt kiköltöztünk és akkor ott kellett hagynom a két legjobb barátnőm- szontyolodtam el- DE MOST ITT VANNAK!!!- ugrottam megint a nyakukba. Bementünk a nappaliba, majd leültünk. Zsó és Eme a kanapéra ültek, Bill a fotelba és pedig a fotel karfájára.
É: na és meddig maradtok???
Zs: hát úgy gondoltuk
E: hoogy
É: hoogyyy????????
Zs: hoogyyy
É: ne húzzátok már az idegeim!!!
B: nyugi, hagy mondják el- és mivel előtte ültem megsimogatta a derekam, de úgy h a többiek nem látták. Kicsit kirázott a hideg, majd Bill megint megsimogatott. Teljesen elpirultan nyúltam hátra és remegő kezekkel vettem el az övét.
Zs: na szóval hát úgy gondoltuk h itt maradunk- csak bambán néztem rájuk
E: KIKÖLTÖZÜNK!!!
É: wááááááááá- álltam fel és fölrántottam Billt is mivel ugye fogtam a kezét és gyors megöleltem. Kb. fél perc múlva esett le h mit is csinálok, gyors eltoltam magamtól, majd zavartan pillantottam a csajokra akik csak mosolyogtak.
É: ne mosolyogjatok- magyarul és zavartan
Zs: ugyan már lerí rólad h imádod
É: choh, ugyan már- néztem rá szánalmas fejjel.
E: jól van te tudod, csak aztán meg ne bánd
Épp reagálni akartam amikor Bill megszólalt.
B: nem lehetne németül?- kérdezte pirulva.
E: jajj bocsi- mosolygott rá, mire Bill visszamosolygott. Teljesen elöntött a düh és Billt félrelökve fölszaladtam a szobámba. Hallottam még h Eme utánam kiabálja h
E: LÁTOD!! LE SE TUDOD TAGADNI!! FÉLTÉKENY VAGY!!!- ekkor megálltam és idegesen visszatrappoltam a nappaliba. Bill félénken nézett rám, Zsó pedig oda állt Bill mellé és kommentálta az eseményeket. Eme pedig állta a szikrázó tekintetem.
É: mit mondtál?
E: láccik h imádod
É: nem imádom még csak nem is teccik!!!!
B: mit mondott?- kérdezte Zsótól
Zs: semmi lényeges- fordult Billhez, majd hozzám- mért nem adsz neki egy esélyt?
É: már te is kezded?, ezért jöttetek ki h prédikáljatok mert akkor vissza is mehettek- néztem rájuk dühösen majd fölfutottam a szobámba.
B: most utána megyek- indult el
E: neee!!! Haggyd, én voltam a hülye- hajtotta le a fejét majd a bőröndjét felkapva elindult az ajtó felé.
B: de..
Zs: nincs de, megmondanád Dorothynak h nagyon sajnáljuk h beleavatkoztunk az életébe?
B: meg de én ezt nem értem
Zs: nem lényeges, szia- és ő is fölkapta a bőröndjét. Mindeközben én fönn ültem a szobám ablakában és láttam ahogy a lányok kilépnek az ajtómon. Dühös votlam és egyben szomorú. Most mért kellett ezzel jönniük, nem is tudják mit érzek mért avatkoznak bele? Ajj nem igaz- folytak le a könnyek a szememből majd gyors felpattantam és lefelé akartam rohhani, de az ajtóm előtt Billbe ütköztem így legurultunk a lépcsőn.
É: ááúúccsss
B: szíí, bocsi- nyűglődött alattam- mivel én estem rá.
É: aaúúcs én bocsi- néztem rá, ő pedig az én szemembe, annyira édes volt ah nézett rám.
É: mi csinálsz ember?- álltam föl magamtól kérdezve piruló fejjel. Bill csak értetlenül nézett rám, fölsegítettem majd kirohantam.
É: LÁNYOOK!!! Várjatok- halkultam el, majd lehajtottam a fejem. Zsó és Eme hátrakapták a fejüket aztán ledobva a csomagjaik odarohantak hozzám. Bill az ajtóban mosolygott.
É: annyira sajnálom h kiabáltam
E: én voltam a hibás
Zs: bocsiiiii, csak feszült vagyok
É: mért?
Zs: hát havi- suttogta
É: nekem is- néztem rá
E: nekem is- nézett ránk döbbenve. Erre ránéztem majd Zsóra és kitört belőlünk a röhögés
É: na gyertek be- mosolyogtam, aztán oda mentem Billhez és a fülébe suttogtam h menjen föl hozzám amíg eligazítom a többieket.
É: na gyerekek, van két vendégszobánk megfelel?
Zs: tökéletes- nyitott be abba amelyiket mutattam neki, majd el is kezdett pakolni, kitolva minket. Emének is teccett a szobája és ő is egyből megrohamozta a szekrényt úgyh nyugodtan visszamehettem a szobámba. Mikor benyitottam Bill az asztalomnál ült és egy bekeretezett képet nézett.
-meik képet nézik?- gondolkodtam magamba. Aztán leesett. Egy szív alakú keretben volt egy kép, egy fiúról. Gyorsan odarohantam hozzá kikaptam a kezéből és a fiókomba dobtam. Majd lihegve ránéztem ő pedig megijedve nézett rám.
É: mi csinálsz?
B: én csak megnéztem- nézett rám, könnyes lett a szemem majd az ágyamra ültem ő pedig odajött mellém.. elmondod?- kérdezte nagyon lágy hangon- fölnéztem rá, majd bólogattam.
É: tudod ő volt a legelső szerelmem, még általánosban jártunk együtt majdnem másfél évig, de az évfordulónk előtt 5 nappal elütötte egy autó és azonnal belehalt- csorogtak ki a könnyeim- nagyon szerettem.
B: úristen, sajnálom- ölelt meg én pedig hozzá bújtam- ha tudom nem kérdezem, bocsánat
É: nincsen semmi baj csak még mindig nem tudom elfelejteni, tudod nagyon hasonlított rád- húztam végig a kezem az arcán, majd visszabújtam az ölelésébe. Ledöntött az ágyra, majd ő is ledőlt, én pedig a mellkasára hajtottam a fejem, eláztatva ezzel a pólóját.
B: biztos nagyon hiányzik- simogatta a hajam
É: nagyon&#8230;nagyon- és becsuktam a szemem, majd álomba sírtam magam Bill féltő, aggódó mégis gondoskodó karjai között. Ő csak nagyot sóhajtott, majd ő is álomba szenderült egy olyan lány mellett akit ő nagyon szeret de a lány, ő csak barátként tekint rá.
Vagy mégsem???