Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni.

2. § A bírság összege ötezer forintról százötvenezer forintig terjedhet.

3. § (1) A bírságot feladatkörében

a) a települési, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,

b) az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint

c) a természetvédelmi hatóság

szabja ki.

(2) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.

4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki

a) az Ávt. 2. §-ában felsorolt állatok valamelyikének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz,

b) a felügyelete alatt álló állat tartási, takarmányozási, illetve ivóvíz igényének rendszeres kielégítéséről nem gondoskodik,

c) az állat biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről nem gondoskodik,

d) a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére, illetve tartására vonatkozó előírásokat megszegi,

e) engedély nélküli állatkereskedést folytat,

f) az állat egészségét veszélyeztető ajzó-, illetve doppingszert alkalmaz verseny vagy kiállítás alkalmával,

g) cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó módszert vagy eszközt alkalmaz,

h) engedély nélkül, illetve az abban foglaltakról eltérő módon végez állatkísérletet,

i) az állat életét indokolatlanul kioltja,

j) a felügyelete alatt álló állat ápolási és higiéniai szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodik,

k) az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségéről nem, vagy nem szakszerűen gondoskodik,

l) a működési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés) bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt,

m) az állat állat-egészségügyi ellenőrzését és ellátását elmulasztja, vagy

n) az állatkísérletek során a kötelezően előírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti,

o) az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,

p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,

q) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,

r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,

s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,

t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetőleg állatot elűz, elhagy vagy kitesz,

u) állatvédelmi jogszabály egyéb előírását megszegi.

5. § A bírság az azt kiszabó szerv [3. § (1) bek.] bevételét képezi, amelyet kizárólag az állatvédelemmel kapcsolatos kiadási többletének fedezeteként lehet felhasználni. Az állatvédelmi bírságból befolyt összeget elkülönítetten és ellenőrizhetően kell kezelni.

6. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.