8. rész

- Oké - mondta és megcsókolt mégegyszer

Hazakísért, én pedig gondolkodva bementem a szobámba.

"Ez most igaz lenne?!" - egész végig ez járt a fejemben.

Aztán eljött az este és gondolkodtam...és elnyomott az álom.

Reggel megint suli...Hurrá :(

És találkoznom kell vele...

Elindultam és útközben Brigivel találkoztam...

-Szia - köszönt egy nagy mosollyal az arcán

- Szia - én unottan és elgondolkodva

- Mi a baj? - nézett rám

- Megcsókolt - mondtam magam elé meredve

- Mi? Ki? Mikor? Hol? - kérdezősködött össze-vissza

- Nem mi...Ki...- mondtam - és tegnap, játszótéren és előtte az erdős részen

- Miiiiiiiiiii??? Tomról van szó gondolom... - nézett rám nagy szemekkel

- Igen, róla... - mondtam

- Szereted?? - nézett a szemembe

- Mi??!! Én??!! Dehogyis! - mondtam gyorsan

- Szereted ugye? - mosolygott

- Mondom h nem!

- Ne félj, nem tudja meg. - mondta

- Már tudja...

- Szal szereted... - mosolygott

- Azt mondtam neki h talán... -  én

- Értem.

- És ő mit mondott?? vagyis, ez h került szóba??? - nézett rám kíváncsian.

- Úgy, h azt mondta h szeret... - mondtam és lehajtottam a fejem, a földet néztem - de tuti megint csak hazudik...annyira elegem van már a gyerekes haugságaiból...

- Szal szted gyerekes vagyok??! - mondta Tom a hátam mögül

- Mi??! - néztem már összezavarodva... nem hittem el, hogy ez pont velem történhet meg

- Brigi lécci menj el egy kicsit - mondta Tom és a szemembe nézett utána

-Oké - Brigi - majd találkozunk Orsi a suliban...

- Oké... - én rettegve attól, hogy Brigi mindjárt együtt hagy Tommal

- Szal?? - kérdezte Tom

- Mi szal? - néztem rá

- Te is tod... Gyerekes vagyok szted??? - kérdezte

- Nem te, hanem az h mindig hazudsz nekem - vágtam a fejéhez

- Jah és szted most is hazudok mi??! - jött hozzám közelebb és a szemembe nézett

- Mit gondolsz???! azt h rögtön a nyakadba ugrok h "jajj szeretsz? képzeld én is!!"??! - mondtam

- Sajnálom Tom Kaulitz nem olyan csaj vagyok, mint a többi! - próbáltam határozott lenni, de mikor a szemébe néztem máris ellágyult a szívem, de próbáltam nem oda koncentrálni.

- De.... - lenézett a földre, és egy kis szünet után... - Én SZERETLEK

- Jól betanult szöveg ugye?? - vágtam rá

- Mi?? - nézett rám nagy szemekkel - Dehogyis

- Jah...És te most azt akarod, hogy higgyem is el, igaz??

- Ha szeretsz, elhiszed. Ha nem szeretsz, majd el fogod. - nézett rám magabiztosan, mint aki elhatározza magában, hogy megváltoztatja a véleményemet róla.

- Nem hinném, hogy el fogod hitetni velem...Menj ott van pár csaj, most is ide néznek....és hát nem rám....hanem rád... - mondtam és a szemébe néztem szemétkedve...bár nagyon megbántam utána, persze ezt nem mutattam ki, mert láttam a szemében, azt a szomorúságot.

- OKé...majd meglátod, hogy fogsz hinni nekem, és nem megyek azokhoz, mert csak Te kellesz. - aztán mielőtt elment mellettem, adott egy olyan csókot amit csak mialatt elhaladt mellőlem, gyorsan "elintézett", de nagyon gyengéden.

Én majdnem ott estem össze.Láttam, hogy az irigykedő szemek máris méregetnek, és súgdolóznak, a látottakon.

Én indultam gyorsan be a suliba, de mikor a saroknál fordultam, Tomot láttam a kapu mellett cigizni...

- Te meg mi a francot művelsz???!! - mentem oda hozzá idegesen, és kikaptam a cigit a szájából.

- Na éppen ezért sem járnék veled! - mondtam neki még mindig elég dühösen

- Deeee...

- Nincs de! - hallottam a csengőt... de szerencsére ez még csak a jelző

- Sztem mennünk kéne... - mondta

- Nem mész innen sehová amíg be nem fejeztük! - fogtam meg a karját.

- Mit akarsz? Mit mondjak? - kérdezte

- Állj le a cigivel! - mondtam neki határozottan

- Miért??? - kérdezte és éreztem h abban a kérdésben benne van az a macsó mosoly

- Mert... Csak mert nem szeretném, ha vmi bajod lenne.

- Szal féltesz? - csillant fel a szeme

- Igen....sztem minden ember féltené a haverját. - ezt az utolsó szót nagyon nehéz volt kimondani. Láttam a szemén, hogy neki sem volt jó hallani.

- Egy haver? - vette azt a csábos mosolyát, és nekidöntött a falnak...