Összefoglaló

Bár gondolkodott rajta és kilátásba helyezte, Vicente del Bosque ezúttal is csak kényszerből változtatott azon az alapcsapaton, amely a nyáron Eb-t nyert. Fabregas és Xabi Alonso ismét csak a kispadon kapott helyett, így Marchenát ezúttal Juanito helyettesítette a védelem közepén, míg a változatlanul sérült David Silva helyett Santi Cazorla kapott lehetőséget a szélen.

Ezek után nem túl jól, sőt, kifejezetten rosszul kezdődött a találkozó a spanyolok számára. A hetedik percben Wesley Sonck egy védelmi megingást kihasználva mattolta Iker Casillast. Hosszú sorozat végére tett pontot a belga játékos: a spanyol válogatott 717, a madridi kapus 617 perce kapott gólt legutóbb.

A vendégek még meg sem tudták emészteni a kapott találatot, amikor újabb veszteség érte őket. A 12. percben megsérült Fernando Torres, a liverpooli légiós helyére Cesc Fabregas állt be, bár elsőként Daniel Güiza ment el melegíteni. A pár percig emberhátrányban játszó spanyolokat Casillas bravúrja mentette meg az újabb kapott góltól.

A félidő közepére azonban rendezte sorait az Eb-címvédő. Egyértelműen átvették a játék irányítását, a belgák beszorultak saját térfelükre. A labda ezúttal is lábról lábra folyt a spanyoloknál, veszélyesek voltak a széleken éppen úgy, mint középen.

Egy remek kiugratás végén Andrés Iniesta remek technikai képzettségére és hidegvérére volt szükség az egyenlítő találat megszerzéséhez: a barcelonai középpályás a 36. percben még Stijnen kapu mellett is elhúzta a labdát, mielőtt a hálóba lőtt.

A szünetig hátralévő időben az erőre kapó spanyolok akár a vezetést is átvehették volna, de a belgák sikerrel őrizték kapujukat.

A második felvonásban ritmust váltottak a házigazdák, a góljukat szerző Sonck semlegesítése sok gondot okozott a vendégvédelemnek. A Puyol vezérelte hátsó alakzat azonban állta a sarat és tíz perc elteltével, amikor elfogyott a hazai szufla, ismét kiegyenlítetté vált a mérkőzés.

Akkor azonban már a csapatok kevésbé fegyelmezetten zártak vissza védekezni, mint tették azt az első félidőben, így hullámzó volt a játék. A kapuk ugyan ritkán forogtak közvetlen veszélyben, mindkét tizenhatos előtt gyakran megfordultak az ellenfél támadói.

A folytatásban Cazorla helyén lehetőséget kapott a kezdőbe várt Xabi Alonso is, de a második felvonás leginkább a meddő támadásokról szólt. Villa elöl egymaga harcolt több belga védővel, aztán vagy őt küldték földre, vagy ő tett vízszintesre egy riválist, de mindez csak játékvezető figyelmeztetést vonta maga után, az eredmény nem változott.

Érezhető volt, amelyik csapat talál egy gólt, az győz. Ezt végül a spanyolok szerezték meg: Güiza mértani beadását a jó ütemben, két védő között érkező Villa öt méterről szép fejes mozdulattal küldte a hosszú sarokba.

A valenciai támadó ezzel a találatával – a 23. gólját szerezte a nemzeti csapatban – beérte a válogatottsági örökrangsorban ötödik helyen álló argentin-spanyol Alfredo Di Stefanót.

forrás: sporthirado.hu

Csapatok

Spanyolország: Casillas – Sergio Ramos, Puyol, Juanito, Capdevila – Cazorla (Xabi Alonso, 64.), Senna, Xavi, Iniesta (Güiza, 84.) – Villa, Torres (Fabregas, 16.)

Belgium: Stijnen – Vanden Borre, Kompany, Van Buyten (Daems, 46.), Vermaelen – Simons, Vertonghen – Witsel, Fellaini, Defour (Van Damme, 73.) – Sonck (Gillet, 87.)

Gólok

7' Sonck
36' Iniesta 
88' Villa

Statisztika

Bíró: ?
Nézőszám: ?