17. Rész:

Vártam de senkisem jött elö, pedig tudom ,hogy itt van és azt is ,hogy ki.
-Bill….!!!--Szóltam még 1x.
Nah erre már kijött és meglepödöttarccal oda sétált hozzám.
-Honnan tudtad?--Kérdezte meglepetten, és félve ,hogy haragszom-e.
-(Kuncog) Ezt nem lehet nem hallani, nem lennél jó kémnek:D--Mondtam mosolyogva. Erre ö fellélegezett,és elmosolyodott, láttán ,hogy nem harakszom rá.
-Nah gyere üljünk le, és meséld el nekem ,hogy miért is követtél!--Mondtam
Leültünk egy padra, és belefogott.
-Szóval…izé…hát azért jöttem utánnad mert…(gondolkodó fej)…--Bill
-Bill! Ne most találd ki! Mondd el, vagy azt se tudod ,hogy miért jöttél utánnam?!--Én kérdön.
-De…de…hátöööööö…azért mert elszeretnélek téged vinni valahová,…gondoltam elemhetnék a…a vidámparkba, vagy csak ugy sétálni.--Mondta Bill és kérdön nézett rám.
-Hátöööööööö…felölem.--Mondtam “mindegy”arccal, de legbelül szinte szárnyaltam, hogy gondolt rám,de mitöl van ez? De azért szomorú is voltam ,hogy elfelejtették a születésnapomat.
-Haragszol még ránk?--Kérdezte félve.
Ezen egy kicsit elgondolkoztam, hogy igen vagy nem,de aztán éreztem ,hogy mit kell válaszolnom ,még ha 100%-ig nem is igaz.
-Igen,egy kicsit még igen.--Mondtam
-Akkor jó, menjünk!--Állt föl nagy mosollyal az arcán és megfogta a kezem, aztán rángatott volna maga után,de én…
-Hééééééé!!!! Engeded el a kezem most azonnal! Azt mondtam ,hogy haragszom, úgy ,hogy ne fogdosd a kezem ,föleg ha ennyire örülsz ,hogy haragszom!--Mondtam tetetett dühvel.
-De….de nem annak örülök,hanem annak ,hogy azt mondtad csak egy kicsit, ennek örülök, de kérlek ne csináld ezt!--Mondta szomorúan.
Egy kicsit megsajnáltam bevallom,és az agyam azon kezdett el agyalni ,hogy most mit csináljak, nem szerettem ha szomorú, olyan aranyos amikor mosolyog mindig is azt szerettem,ahogy csillag a szeme egyszerűen imádtam.
-Nah…jólvan ne szomorkodj van esély (itt felcsillant a szeme, és elmosolyodott) nah de nem megyünk?--Kezdtem el magam után húzni a kezénél fogva. -Nah de az ,hogy fogom a kezedet nem azt jelenti ,hogy szent a béke.--Én
-Oké.--Mondta, és megszorította a kezemet.--De azért télleg ne haragudj!--Tette hozzá
Még mondtam egy OK-ot,aztán utána csak mentünk mosolyogva és egymás kezét fogva.
Én nagyon boldog voltam,nem tudom ,hogy mi ennek az oka, de nagyon örültem ,hogy Bill itt van mellettem és ,hogy fogja kezem, örültem nagyon,de azt viszont nagyon furcsáltam ,hogy mindig azon kaptam magam ,hogy egyre közelebb megyek hozzá,akaratom ellenére,na ezen totál kiakadtam és nem tudtam mi van. Aztán arra eszméltem fel ,hogy Bill keze lebeg jobbra-balra a szemem elött:D
-Melcsi,hahóóóóóóóóó? Itt vagy?--Bill
-He? (Nah igen magyar ember :D )…Jah…Mi va?--Kérdeztem.
-Hol jártál? Nah mind1 jobb ha nem tudom ismerve téged .(kuncog) Amugy csak az van ,hogy megjöttünk.--Bill
-Ahha.--Hát egen kicsit lassú a felfogásom.
Bementünk és mindent kipróbáltunk, hülyültünk nagyon sokat, dumáltunk, meg minden és persze kicsit “rosszalkodtunk” is, kisebb gyerekekkel (hát igen ez nem szép dolog, de kit érdekel?:D ) meg megszívattunk idösebbeket is.
Ugy ,hogy jól elvoltunk,és észre sem vettük ,hogy hogyan telik az idö, már este hat óra volt,ugy ,hogy kivonszoltam Billt a vidámparkból, és kezdtem haza fele menni.
-Hééééééééé! Hova viszel?--Kérdezte és megállt, ezzel engem vissza.rántva, kis hilyán majdnem ráestem:D
De megtartottam magam.
-Hát hova, haza! Már hat óra!--Mondtam, és azzal a lendülettel megfogtam a kezét és mentem.
-Neeeeeeeeeeeeee!!!!--Mondta kétségbeesetten Bill
-Naaaaaa? Már miért ne?--Kérdeztem értetlen fejjel.
-Hááááááááátt…..mert még ….mennyünk el vásárolni, ugyis akartam uj cuccokat és tudom ,hogy te is!--Bill
-Hát….felölem…de ha anyu…--Én
-Nem fog!--Szakított félbe.
-Okés mennyünk!--Lelkesültem be.
Végig jártuk az összes boltot, és hát vettünk is “PÁR“cuccot. Én pl.: 1 börgatyát, 2 farmert(az eggyik szagatott) 3 fekete koptatott mintás pólot, kiegészítöket, 6 toppot ( mindeggyik más fajta) 1 fekete,magassarkú-szárú,csattos csizmát, 2 sportcipöt, öveket, 3 sapit, 2 napszemüveget, 1 táskát, 3 bördszekit. “PÁR” :D
Bill vett: 4 farmert, 2 vászonnadrágot, 4 koptatott mintás pólot, ö is kiegészítöket, 2 boxcipöt, 3 sportcipöt, 1 tornacsukát, öveket, 3 sapit, 3 napszemüveget, 3 bördzsekit.
Kb: ugyanannyi cuccot vettünk. Hát fizettünk is érte, de nemtudom ,hogy Billnek honnan volt ennyi pénze, hisz szinte mindent ö fizetett.
Mire elindultunk már nyolc óra volt,és érdekes módon Bill most nem huzatta magát, hanem ugy loholt ,hogy csak na!
-Bill várjál már meg! Te mondtad ,hogy mennyünk, amugy sem fogunk lekésni semmit!--Mondtam
-De…de sietnünk kell!--Bill
-Már miért kéne?--Én
-Hát…mert csak!--És rohant tovább