Na szóval lementünk vacsorázni, leültünk az ebédlőbe egy asztalhoz, de nem oda kellett volna.

-Ááááá a cicus és a haverjai, mondd csak cica nem ülsz át ide????--Kérdezte Richi.

-Bocs de valahogy nem!--Én

-Hát te tudod!! Nem tudod miböl maradsz ki!!! De egyszer ugyis az enyém leszel!--Richi

-Jahhh...ahogy azt a kiskirály elis képzelte, és örülnék ha végre békénhagynátok engem és a barátaimat is, nem tudom mi bajotok van velünk?--Én

-Á...semmi-semmi.--Raul

-Énis így gondoltam, te pedig jól gondold meg még 1x ,hogy mit beszélsz, mert legközelebb, lehet ,hogy nem kiméllek és csak keresztapa lehetsz! És ugyanez vonatkozik a többiekre is, kivétel persze Johann, akivel remélem még dumálhatunk.--Én, és ezzel kezébe nyomtam egy kis cetlit, és eltátogtam ,hogy ne mutasd meg senkinek.

Erre a beszólásomra aztán mindenki befogta, és a kajáját kezdte le figyelni:D ( a valóságban is ilyen vagyok, ha kihoznak a sodromból, azt senki nem ussza meg, és azt pedig könnyen lehet:D)

Mi is szépen elkezdtünk enni, meglepöen nagyon finom volt a kaja, a nevét nem tom valami fura nevü izé, de fini volt.

Aztán visszamentünk a szállásra, még elmentünk eggyet sétálni, aztán vissza, és mindenki elment fürödni, és mindenki bebújt az ágyába, mivel énmentem elfürödni utoljára ezért, mire bementem már mindneki aludt:P Nemláttam semmit így nagynehezen kitapogattam az ágyat, és már a szélén kitapintottam Billt, nah ez szép elvanterülve az egész ágyon, és én így ,hogy feküdjek be? Felkell ébresztenem:P

-Bill ébredj, menj arébb, nem férek el!!!--Én suttogva.

Semmi, nah most mit csináljak?

Gondoltam magamban. Megpróbálom még 1x.

-Bill, Bill, kérlek menj arébb!!! Bill...Áááá, ez reménytelen ma sem alszom, hanem csak a földön nem.Áááá--Már épp mentem volna el, amikor valaki berántott az ágyba és elkezdett kuncogni.

-Olyan aranyos voltál, ahogy mérgelödtél...Hihihihihiii.--Súgta Bill a fülembe.

-Nagyon vicces mondhatom, de Bill, mondd nem mennél arébb, nem férek el?--Én

-Jah persze..de..gyere így jó?--Bill

-Hát...aztán szépen hozzá bújtam, és így már mindjárt jobban elfértünk:D...igen így már jó:D--Én

-Ohhh...értem:D--Bill

-De miért csináltál úgyí mintha aludnál?--Suttogtam

-Hát mert kiváncsi voltam mit csinálsz, hogy átmész-e valamelyik másik fiúhoz?!--Bill

-Már miért mennék át, mikor meglettbeszélve ,hogy veled alszom?!--Én

-Nem tudom, csak úgy gondoltam.--Bill

-Ahha....(ásítás)...aludjunk én már álmos vagyok, te nem?--Én ásitozva

-Deeeeeeeeeeeeeee...(ásitás) most ,hogy mondod, aludjunk!Jó éjt!--Bill és adott egy puszit a homlokomra.

-Neked is!--Én is nagy nehézségek árán, de attam 1 puszit a homlokára.(mert ugye én kisebb vagyok nála, és az ágyban lejebb is voltam)

Aztán szépen elaludtunk, reggel halk susogásra ébredtünk és arra ,hogy minket figyelnek, Billel kinyitottuk a szemünket, és azt láttuk ,hogy hol ránknéznek, és éppen azt tárgyálják ,hogy:

-Olyan aranyosak együtt nem?--Gustav

-De, de vajon szerelmesek egymásba?--Kérdezte Tom olyan "féltékeny" hangon.

Mi egymásra néztünk és elmosolyodtunk.

-Szerintem igen, végülis egyágyban alszanak, és puszilgatják is egymást, szal. biztos.--Georg

Nah itt megint egymásra néztünk kérdö tekintettel, mert valami igazság volt Georg mondatában, de aztán mind a ketten láttuk egynmás szemében ,hogy ez csak barátság, egy nagyon-nagyon mély barátság.

-Ugyan szerintem nem, csak nagyon jó barátság, mindenesetre nagyon írígylem Billt, tudjátok szóval nekem nagyon tetszik a Melinda.--Gustav

Nah itt Bill rám nézett, én meg láttam ,hogy majd megfullad a röhögéstöl, én meg tiszta piros voltam, attól amit Guistav mondott + attól is amit Bill csinál.

Én ránéztem egy olyan "miértszerintedbelémnemlehetsenkiszerelmesmerténolyanrondavagyok" pillantással.

Ö meg egy olyan "dehogyisnemugygondoltamcsakteésGustavhátezvicces" pillantással.

Eközben a fiúknál is folyt a beszélgetés, amit mi igen szívesen hallgattunk.

-Hát gustav tudod nem vagy egyedül. Nekem is naygon tetszik söt én azthiszem szerelmes is vagyok.--Jelentette ki Tom lesütött szemmel, és piros fejjel.

Nah ezen aztán én is majd megfulladtam, méghogy Tom szerelmes és ráadásul BELÉM?!Hahahahahaha! Bill már télleg nagyon közel volt a megfulladáshoz, de én nyugtatgattam, hogy maradjon csöndben, mert észrevesznek, és akkor nem hallhatjuk tovább. Egy kicsit se miatta aggódtam ám:P:D

-Öööö hamár itttartunk, nekem is bejön, me tök szép meg minden, szal nekem is tetszik.--Mondta Georg.

-Hát ez jó!!!--Fakadt ki Tom.--Mind a 3munknak tetszik, deh jó lesz ha leszálltok róla mert ö csak az enyém, és senkinek sem adom, amugy is ö mondta ,hogy tetszem neki!--Mondta Tom nagy büszkén!

Nah itt már nem bírtuk tovább, és elkezdtünk szakadni a röhögéstöl, a fiúk meg ugy megrémültek, elöször azon ,hogy megijesztettük öket a nayg röhögésünkkel, aztán meg azon ,hogy mindenthallottunk, föleg én ,és mind a 3 fiú ugy elpirult ,hogy csak na:D

-Nyugihihihaha....fihihauk...nihihincs ehahazenhien semmihihihi cikihihihi.--Mondta Bill fulldokolva aztán annyira röhögött ,hogy szépen lelökött az ágyról, én meg belekapaszkodtam így ö is jött velem, és pont rám esett, ezen aztán mégjobban röhögtünk, szó szerint ott fetregtünk a földön és röhögtünk.

Aztán ugy kb. fél óra múlva kuncogva fölálltunk adtam mindengyik fiúnak egy puszit, mert ezért a showért jutalom jár. Billnek meg csak ugy egy reggelei puszit.

Aztán fölöltöztünk, mi Billel egész végig nevettünk, még az ebédlö felé, és reggeli közben is.

A fiúktól ezért igencsak kaptunk néhány csúnya pillantást.

Megharagudtan ránk egy kicsit, deh csak nem tudtuk abbahagyni.:D